A szentendrei Daalarna Garden rendezvényhelyszín a fenntartható luxus élményét kínálja mindenkinek, aki biztonságra, minőségre és kényelemre vágyik egy olyan helyen, amely karnyújtásnyira található Budapesttől, mégis kellő távolságra annak érdekében, hogy minden a teljes kikapcsolódást szolgálja. Benes Anita, az öthektáros birtok egyik megálmodója mesélt a különleges projektről, amely idén végre a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit. […]
A szentendrei Daalarna Garden rendezvényhelyszín a fenntartható luxus élményét kínálja mindenkinek, aki biztonságra, minőségre és kényelemre vágyik egy olyan helyen, amely karnyújtásnyira található Budapesttől, mégis kellő távolságra annak érdekében, hogy minden a teljes kikapcsolódást szolgálja. Benes Anita, az öthektáros birtok egyik megálmodója mesélt a különleges projektről, amely idén végre a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit.
Benes Anitának, a Daalarna alapító-tulajdonosának nyolc évvel ezelőtt jutott eszébe, hogy férjével együtt létrehozzanak egy vidéki otthont az esküvői ruhamárka számára. „Az elmúlt években rengeteg fantasztikus embert volt szerencsénk megismerni a munkánknak köszönhetően, akikkel életünk egy-egy pontján találkoztunk” – meséli Benes Anita. „Egy-egy ilyen találkozás alkalmával gyakran eszembe jutott, milyen jó lenne ezekkel az emberekkel, akikkel hasonló az értékrendünk és a világlátásunk, tovább kapcsolódni, és a férjem – aki építészeti területen dolgozik évek óta – hasonlóan érzett a saját ismeretségi körével kapcsolatban. Így jött az ötlet, hogy közösen létrehozzunk egy olyan helyszínt, amely a Daalarna vidéki otthonaként funkcionálhat, hogy tovább folytathassuk a megkezdett beszélgetéseket egy pohár bor és finom ételek társaságában, évszaktól függően a medence vagy a kandalló mellett.”
Benes Anita, a Daalarna alapító-tulajdonosa
A százötven fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszín egy közel 1000 m² hasznos alapterületű épületegyüttest és egy 5 hektáros parkot – a közepén egy egyhektáros levendulamezővel – ölel fel. A térkialakításban szem előtt tartották, hogy egy meghitt lánykérésre, egy ötven fős csapatépítőre, de akár egy százötven fős céges karácsonyi partira egyaránt alkalmas lehessen a Daalarna Garden. A birtok tavaly még csak próbaüzemmódban, a Daalarna saját rendezvényeire (sajtóesemény, céges karácsonyi parti és workshop) és néhány privát és üzleti eseményre, valamint forgatásra nyitotta meg kapuit – így volt idejük tesztelni a helyszínt a 2024-es teljes nyitás előtt.
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása? A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés […]
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása?
A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés az ő kezükben van. Tapasztalata szerint az épületgépészeti rendszerek optimalizálásával drasztikusan csökkenthető az épületek energiaigénye és ezzel összefüggésben azok károsanyag-kibocsátása.
A bevezetőben jelzett probléma elsődlegesen a nagy fogyasztású épületek esetében merül fel – bevásárlóközpont, iroda, szálloda vagy kórház –, az ilyenekben ugyanis a gépészet is összetett, és eltérő igényeket kell kiszolgálni.
Elmélet és valóság
Pál Péter, a Re-Energy Kft. ügyvezetőjének hazai tapasztalatai szerint az energetikai tanúsítványon szereplő számok és a valós fogyasztási értékek között jellemzően háromszoros eltérés van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy épület energiafogyasztása háromszor akkora, mint amilyennek a papírforma szerint lennie kéne. Ez azért is sokkoló, mivel a bérlők – különösképpen a globális nagyvállalatok hazai szereplői – jelentős részben az energetikai besorolásuk alapján választják meg irodaépületeiket.
Az építtető szeretné kontrollálni a költségeket. Hogyan tudja ezt megtenni? Versenyeztetéssel. Ennek az az eredménye, hogy a legtöbben anyagot és terméket árulnak, tudást nem, mert amíg az előbbi könnyen számszerűsíthető, utóbbi már sokkal nehezebben. A piacon nem energiamegtakarítást árulnak, hanem termékeket, amelyek hordozzák az energiamegtakarítás ígéretét. De ez sok esetben csak garancia nélküli ígéret marad.”
Eredményt kell vásárolni
A lényeg az energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés. Annak, akinek az eredmény számít, végig kell mennie a teljes folyamaton.
„A hatékonyság növelésének egyik kulcsa az újratervezés. Ezután jön a kivitelezés, és végül a folyamatos támogatás, az energetikai üzemeltetés, ami kiegészíti a hagyományos facility managementet. Ez utóbbi nélkül ugyanis nem működik a projekt. Azt kell megérteni, hogy a túlversenyeztetéssel csak több terméket fognak vásárolni a tulajdonosok, de nem lesz jobb épületük és kevesebbet sem fognak fizetni.”
Az optimalizáció után az épület képes lesz arra, amire előtte a legritkább esetben, hogy részterhelésen is megfelelően és hatékonyan működjön. Ez könnyűnek hangzik, de valójában ez az, amihez szükség van a komoly szakmai tudásra. A lényegesen kisebb környezetterhelés mellett az is fontos szempont lehet egy ilyen beruházás mellett, hogy a tapasztalatok szerint átlagosan három év alatt megtérül.
„Nemrégiben például egy belvárosi, bő 20 éves irodaépületet alakítottunk át. Mostanáig egyéves távlatban körülbelül 40 százalékkal kevesebb áramot, és 70 százalékkal kevesebb gázt fogyaszt. Eközben az épület bérlője azt mondja, hogy a komfortérzetük az épületben jobb, mint addig volt. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy ugyanazokat a hagyományos berendezéseket használjuk, mint eddig, csak éppen sokkal hatékonyabban.”
Ilyen eredmények eléréshez azonban minden esetben vezetői elhatározásra van szükség, ez a döntés pedig végső soron akár egy falunyi energiafelhasználás sorsáról is dönthet. „Az irodapiacon ma sokkal nehezebb új bérlőt szerezni, mint a régit megtartani. Ez motiválhatja a tulajdonosokat a befektetésre, hiszen ugyan egy épületet a beruházó épít fel, de a fogyasztását már a bérlő fizeti. Éppen ezért is fontos, hogy a potenciális bérlő ne csak az energetikai tanúsítványt nézze, hanem az elmúlt egy év tényleges energiafogyasztását is kérje ki a bérbeadótól. Akkor nem csak spórolni fog tudni, hanem segíti zöldebben tartani a környezetünket is” – teszi hozzá Pál Péter.
Nyári könyvajánlónk olyan, mint a löncshús (a jóféle!), van benne minden, a szocreál magyar építészettől az agy és a bélrendszer közötti kapcsolatig. A Tündérkertből kiszabadulnak a gyümölcsfák titkai, és felbukkan Háy János új regénye is, töményen átitatva a jól ismert Háy János-os stílussal. És akkor az eddig kiadatlan Janikovszky Éva-kötetet még nem is említettem!
A szigligeti Villa Kabala egyszerre otthonos és exkluzív, és amikor a kreatív konyha tündököl, nagyon jó is. A nyári szezon kezdetén megkíséreltük belőni, kinek érdemes meglátogatni őket.
A Heavy Tools® víziója egyértelmű: szeretnék, ha a brand a közép-európai régió piacán egy általánosan ismert, meghatározó ruházati márka lenne, mely prémium minőséget és kifinomult stílust kínál az aktív életmódot kedvelő célközönségnek. A 27 éves Heavy Tools® most újabb szintet lép, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság megbízásából ők készítik a magyar […]
