Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása? A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés […]
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása?
A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés az ő kezükben van. Tapasztalata szerint az épületgépészeti rendszerek optimalizálásával drasztikusan csökkenthető az épületek energiaigénye és ezzel összefüggésben azok károsanyag-kibocsátása.
A bevezetőben jelzett probléma elsődlegesen a nagy fogyasztású épületek esetében merül fel – bevásárlóközpont, iroda, szálloda vagy kórház –, az ilyenekben ugyanis a gépészet is összetett, és eltérő igényeket kell kiszolgálni.
Mindenki a hidrogénvonatokról beszél, nem véletlenül: pár év múlva már világszerte a személy- és áruszállítás alapját adhatják. Azt, hogy mégis miért nem valószínű, hogy a jövőben ilyenek lepnék el nálunk az országot (míg más országokat igen), Kiss Csaba, a Stadler magyarországi vezérigazgatója magyarázta el.
Ahhoz, hogy megértsük a hidrogénvonat-forradalmat, azzal tisztában kell lennünk, hogy milyen technológiák vannak most a piacon, és mik az előnyeik, hátrányaik. De látnunk kell az egyes régiók adottságait is, hogy megértsük, mikor milyen vonatra lenne szükség, és hogy mit szeretnénk elérni ezzel a technológiával.
Világszínvonal Szolnokon A személyvonatok meghajtásuk szerint ötfélék lehetnek: közlekedhetnek hálózati árammal (felsővezeték), akkumulátorral, gázolajjal, LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) és hidrogénnel. A meghajtás helye szerint pedig vannak a klasszikus, mozdonyból és kocsikból álló vonatok, valamint a mozdony nélküli motorvonatok.
A zöld célok eléréséhez le kell cserélni a dízeles és a szórványos LNG-vonatokat. Előbbiekkel itthon gyakran a klasszikus mozdonyos verzióban találkozhattunk (sokáig a Balaton északi partján), de motorvonatok formájában is közlekedtek (vidéki kis piros vonatok). Külföldön mindkét üzemanyag el van terjedve, bár a dízel jóval gyakoribb.
A fenntartható, zöld működéshez Kiss Csaba szerint a teljeskörűen kiépült felsővezeték-hálózat lehet a végleges megoldás. Ez viszont drága, lassan megtérülő beruházás, csak olyan fővonalakon van értelme, ahol nagy vagy legalábbis tervezhetően nő az utasforgalom. A következő alternatíva az akkumulátor. Ennek fő korlátja a hatótáv, az ilyen vonat egy töltéssel legfeljebb körülbelül 150 kilométert tud megtenni, viszont olyan (mellék)vonalakon is használható, ahol nem éri meg felsővezetéket kiépíteni. Ugyan a technológia fenntarthatósága hosszú távon még kérdéses, a most forgalomban lévő tíz–tizenkét év élettartammal futó akkumulátorok átmenetileg jó megoldást jelenthetnek
És itt jönnek képbe a hidrogénüzemű vonatok. Ezekkel is lehet felsővezeték nélküli útvonalakon emissziómentesen közlekedni. A hidrogénvonatok – a Flirt H2 modelljéhez hasonlóan – többnyire akkumulátorral felszerelt elektromos motorvonatok, meghajtásukban nem különböznek az akkus motorvonatoktól, csupán az akkumulátort egy extra hidrogénmodullal is lehet tölteni, megnövelve a hatótávolságot.
A Flirt H2 tavaly bemutatott hidrogénmeghajtású vonata azért fontos, mert idén márciusban bekerült a Guinness-rekordok könyvébe a hidrogénüzemű személyszállító vonat által üzemanyag-utántöltés és újratöltés nélkül megtett leghosszabb távolsággal. A coloradói tesztközpontban teljesített 2803 kilométeres rekordtáv őrült hosszú ugyan, de köszönőviszonyban sincs a mindennapi használattal.
A gyakori megállások, az utasok százai, a domborzati viszonyok mind növelik a fogyasztást. A Stadler Kaliforniába elkészített hidrogénvonatának például lesznek olyan napjai, amikor több üzemanyagot fog felhasználni a légkondicionálók működtetésére, mint magára a vontatásra. Egy hidrogénvonat általában ötszáz kilométeres táv környékén zakatol egy töltéssel.
Az akkus motorvonatnál és a hidrogénvonatnál tovább árnyalja a helyzetet, hogy a gyors műszaki fejlődés teljesen újraírhatja a harmincöt éves élettartamra vetített költségeket. Lehet, hogy az alatt a harmincöt év alatt kétszer kell akkumulátort cserélni, de az is, hogy tíz év múlva már annyival hosszabb lesz az akkumulátorok élettartama, hogy elég lesz csak egyszer cserélni őket. A hidrogéntartályok jelenleg a súlyuk tizedének megfelelő mennyiségű üzemanyagot tudnak tárolni, a jövőben ez a szám is javulhat, azt azonban nem tudni, mikor és mennyire.
Egyharmada mozgatja a vonatot Mivel az üzemanyag felhasználásakor csak vízpára keletkezik, a hidrogén akár a legzöldebb technológia is lehetne. Ez viszont csak lehetőség, hiszen az üzemanyag lábnyoma az előállításához felhasznált energiamixtől függ. Ha az százszázalékban megújuló, akkor a hidrogén is az, ha nem, akkor nem.
Megnehezíti a zöld célok elérését az is, hogy a hidrogén rendkívül rossz arányban hasznosítható. A hidrogén vízbontással történő előállításánál például az energia húsz–harminc százaléka megy el magára az elektrolízisre, további tíz százalék a sűrítésre és a tárolásra, aztán a maradék felét az áram előállítása fogyasztja el. Ilyen hidrogénnel tehát a kezdeti energiának nagyjából egyharmada mozgatja a vonatot.
A hidrogénes vonatok azokon a hosszabb, felsővezeték nélküli mellékágakon terjedhetnek el, ahol az infrastruktúra-beruházás megspórolása kitermelheti a hidrogénes technológiával felszerelt vonatok magas beszerzési költségét.
Németországban, Baden-Württembergben például lemodellezték a tartományban levő tizenhat, nem villamosított vasútvonalon a hidrogén bevezetését, és arra jutottak, hogy egyetlen olyan vonal sincs, ahol a teljesélettartam-költségek szerint ez lenne a gazdaságos választás. Azoknak az országoknak viszont áttörést hozhat a hidrogén, ahol ma nagy távolságokon, szinte kizárólag fosszilis üzemanyaggal hajtott vonatok járnak, de át szeretnének állni egy fenntartható modellre.
Hol lesz nagy biznisz? Amikor a hidrogénes technológia elterjedéséről gondolkodunk, az a fő kérdés, hogyan áll Magyarország villamosítása. Európai uniós összevetésben le vagyunk maradva, de közel sem állunk olyan rosszul, mint például a Baltikum.
A Visegrádi Négyek Csehország kivételével mind Magyarország előtt járnak, ahogyan a fejlett, nyugat-európai országok is kiépítették már a vonalak többségén a felsővezetékeket. Kizárólag a villamosítás aránya alapján viszont megtévesztő lehet megítélni a vasúti rendszert, hiszen a felsővezetékek jellemzően a forgalmasabb vonalakon vannak meg, így az ezzel a technológiával szállított utasok száma jóval meghaladja a negyven százalékot.
Magyarországon tehát nincs akkora nyomás, hogy bevezesse a hidrogéntechnológiát, hiszen a nagyobb távokon közlekedő mozdonyos vonatok felett, ha még nem épült ki, hamarosan kiépül a felsővezeték. A rövid, jellemzően vidéki mellékvonalakon pedig (már ha nem lesznek bezárva) akkumulátoros megoldásokra lehet számítani.
De kizárni sem lehet ezt a lehetőséget. Ha a hidrogén kellően nagy szerepet kap az ország energiagazdálkodásában – például az éjszakai áramtermelését hidrogén előállítására fordítja az ország –, akár egy hidrogénes motorvonat beszerzése is megtérülhet.
Az angolszász világban az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban lehet nagy biznisz a hidrogén. Az Egyesült Államokban híresen fejletlen a vasúthálózat: a felsővezetékek kiépítését máig nem kezdték el, hiába cél a fosszilis üzemanyagokról történő leválás. Az Egyesült Királyságban egy kicsit jobb a helyzet, a villamosítás valahol az USA és az EU fejlett államai között áll félúton.
A problémát mindkét országban a nagy távolságok okozzák, amire megoldás lehet a hidrogénnel kombinált vegyes meghajtás. Ez a módszer a meglévő technológiák ötvözésével növeli meg a vonatok hatótávolságát úgy, hogy a vonat bizonyos szakaszokon felsővezetékkel, másokon akkumulátorral, megint máshol hidrogénnel megy.
A felsővezetékek kiépítésének, valamint a megállók hidrogén- és akkumulátortöltő kapacitásainak függvényében így alacsony költségek mellett építhetők ki zöld vasútvonalak. A hidrogénvonatok jövőjét Kiss Csaba szerint ez a kombinált megoldás fogja meghatározni, hiszen egyszerre tudnak érvényesülni a praktikus és a zöld szempontok. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a távoli jövőben a kötöttpályás közlekedés ne jelentsen egyet a felsővezetékes motorvonatokkal, hiszen a szakma továbbra sem lát olyan kompromisszum- és energiaveszteség-mentes megoldást, mint a hálózati áram. Magyarországon akkor van létjogosutsága a hidrogén-technológiának, ha azt a komplex befolyásoló körülmények – az infrastruktúra, az üzemanyag, az üzemeltetés és a topográfia – ténylegesen alátámasztják. Az eddigi tapasztalatok szerint a nagy villamosítási aránnyal bíró hálózatokon többnyire az akkumulátor-technológia jelenti a leghatékonyabb megoldást. Ennek ellenére előfurdulhat, hogy egyes hazai vonalakon már a következő pár évben hidrogénes, kombinált meghajtással is találkozhatunk majd.
Harminchét év után eljön a Shelltől Kapitány István, aki csaknem tíz éve lett az olajmulti teljes globális kiskereskedelemért felelős alelnöke, ezzel a legmagasabb pozícióban dolgozó magyar menedzser a világon. Miért, és hogyan tovább?
A szentendrei Daalarna Garden rendezvényhelyszín a fenntartható luxus élményét kínálja mindenkinek, aki biztonságra, minőségre és kényelemre vágyik egy olyan helyen, amely karnyújtásnyira található Budapesttől, mégis kellő távolságra annak érdekében, hogy minden a teljes kikapcsolódást szolgálja. Benes Anita, az öthektáros birtok egyik megálmodója mesélt a különleges projektről, amely idén végre a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit. […]
Evangélikus lelkész. Pszichodráma-vezető. Rádiós műsorvezető. Tréner. Bokszoló. Sőt: utcai harcos. Az egyik legismertebb magyarországi szervezetfejlesztő. Ha csak néhány kulcsszót ismerünk róla, azt hihetnénk, a randomgenerátor szórakozik velünk. De nem ez a helyzet, ez a kombináció valóban létezik. Ő Lénárt Viktor.