Nem is olyan régen kihaltnak számítottak, ma meg már több százan élik háborítatlanul a maguk különleges társadalmi életét a Hortobágyon. A Przewalski-lovakat drónnal vizsgáló magyar kutatók pedig a nemzetközi tudóstársadalom figyelmének középpontjába kerültek.
Ülünk a fűben, minden mozdulatomra fűszeres illat csapja meg orromat. Az üröm árasztja, a hortobágyi pusztaság egyik gyakori növénye. Ahogy homlokom fölé emelt kezemmel árnyékot tartok a kora nyárhoz képest is nagy forróságban, időnként a néhány méternyire legelő, nyihogó ménesre pillantok. Ozogány Katalin és Kerekes Viola velem szemben ülnek, de már jó előre figyelmeztettek: jó, ha szemmel tartjuk őket. A néha túl vadul erőfitogtató fiatal csődörök nem túl körültekintők. Ha felágaskodva egymásnak rontanak, és nem figyelnek a földön kuporgókra, pórul is járhatunk. Az agglegények vitájába nem jó belekeveredni.
„Nem érintjük meg őket, igyekszünk nem segíteni nekik semmiben – mondja Viola –, nem akarjuk őket megszelídíteni. Mert annál nincs félelmetesebb, mint amikor egy vadállat elkezd kötődni az emberhez. Az a legbiztonságosabb mindenkinek, ha nincs fizikai kontaktus. Így egy heves mozdulatunkra is elfutnak.”
Ozogány Katalin és Kerekes Viola éveket töltöttek az adatok gyűjtésével és elemzésével.
Ozogány Katalin és Kerekes Viola éveket töltöttek az adatok gyűjtésével és elemzésével.
Viola a Hortobágyi Nemzeti Park biológusa, húsz éve gyűjti az adatokat az itt élő Przewalski-lovakról, a veszélyeztetett faj egyik legnagyobb félvad populációjáról. Érzelmileg így is kötődnek hozzájuk, ismerik őket, a történetüket, kapcsolataikat. Amint feltárták, ez a különleges faj is összetett társadalomban él, és kiemelt szerep jut közöttük a rokoni és baráti kapcsolatoknak. Tavaly ősszel jelent meg aprólékos kutatómunkájukat összegző cikkük a Nature Communicationsben. „Az egyik legmegdöbbentőbb eredmény, hogy nemcsak leírni tudtuk a lovak viselkedését, de a jövőt is meg tudtuk jósolni” – mondja a tanulmány első szerzője, Katalin, a magyar kutatási hálózat debreceni viselkedésökológiai kutatócsoportjának munkatársa.
Hatalmas lehetőség nyílik meg a METU diákjai, oktatói, de maga az egyetem számára is a világ egyik legjobb egyetemével indított együttműködéssel. A megállapodáshoz és a lehetőségek kihasználásához is Magyarországon még szokatlan szemlélet vezetett és vezethet. „Kinyitja a világot” – válaszolja Wenczel Richárd, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, mit is jelent az […]
Hatalmas lehetőség nyílik meg a METU diákjai, oktatói, de maga az egyetem számára is a világ egyik legjobb egyetemével indított együttműködéssel. A megállapodáshoz és a lehetőségek kihasználásához is Magyarországon még szokatlan szemlélet vezetett és vezethet.
„Kinyitja a világot” – válaszolja Wenczel Richárd, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, mit is jelent az intézmény számára az Arizona State Universityvel (ASU) kötött együttműködési megállapodás. Ez nagyon szépen hangzik, de nagyon is kézzel fogható konkrétumokat takar. „Ha az egyetem vezetőségéből húsz embert megkérdeznénk, hogy mi a jó egy magyar egyetemnek ebben a lehetőségben, húszból húszan mind egy picit mást mondanának. És én azt gondolom, hogy mindenkinek igaza lenne.”
Versenyképes tudás
A METU diákjainak például azt jelenti, hogy a hazai diploma mellett megszerezhetnek egy amerikai diplomát is, akár alap-, akár mesterképzésről legyen szó. És nem is akármilyen diplomát. Az ASU alapképzésein végző hallgatóinak nagyjából 90 százaléka 90 napon belül állást talál. Ha a hallgató a képzés egy részét az Egyesült Államokban végzi el, akkor a diplomához automatikusan legalább egy év munkavállalói vízum is jár – nem is kell mondani, ez milyen lehetőségeket tartogat.
„Ha valaki azonban nem akar utazni, azt a lehetőséget akkor is megkapja, hogy a legaktuálisabb, legkurrensebb tananyagokhoz hozzáfér” – folytatja Wenczel Richárd, aki azt is elmondja, hogy az ASU-n az online oktatást is máshogy kell elképzelni, mint megszokhattuk. „Az ASU-n létezik például virtuális, kiterjesztett valóság alapú oktatás. Erről volt egy elképzelésem, hogy milyen is lehet, de aztán amikor kipróbáltam, kiderült, hogy mennyire korlátozott volt a fantáziám ezen a terén.”
Hiába, az ASU-t nem véletlenül választják meg kilencedik éve a leginnovatívabb amerikai egyetemnek. Azonban ahogy az egyetem más oktatási innovációi, úgy ez sem öncélú, hanem kutatások bizonyítják, hogy a mai diákok így hatékonyabban képesek tanulni, márpedig Wenczel Richárd szerint egy egyetemnek azt kell a középpontba helyeznie, hogy mi szolgálja a diákok érdekeit.
Központban az ügyfél
„Magyarországon én sokszor hallottam olyat, hogy a diák az egyetem terméke. Személy szerint ezzel nem értek egyet. A diák az egyetem ügyfele. És nekünk úgy kell működnünk, hogy az ügyfél legyen elégedett, és olyan szolgáltatást kapjon, amilyet megkövetel, mondjuk a diploma konvertálhatóságában” – fejti ki az elnök-vezérigazgató.
Valójában itt talált igazán egymásra a METU és az ASU, ahol ez az ügyfélközpontú gondolkodás képezi mindennek az alapját. „Ez az, amiben mi újat szeretnénk mutatni, és szerencsére egy olyan csapat állt össze, amelynek tagjai elkötelezettek abban, hogy az egyetemet ebbe az irányba mozdítsuk” – fogalmaz Wenczel Richárd, rámutatva például arra is, hogy a „kemény” tudás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a „puha” képességek fejlesztésére is, javaslatokat tesznek a diákjaiknak arra, milyen tréningek, kurzusok, vagy akár coaching segíthet nekik abban, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak, vagy éppenséggel sikeres vállalkozók lehessenek.
Meghatározott és meghatározó célok
Wenczel Richárd a METU elnök-vezérigazgatójaként más szempontból is az üzleti világból hozott szemléletet követ. „Ahogy egy startupnál mindig fel kell tenni azt a kérdés, hogy egy lehetőség segít-e elérni a célokat, úgy tettük fel a kérdést, hogy az ASU-val való együttműködés illeszkedik-e a mi céljainkba, hogy mind minőségben, mind mennyiségben fejlesszük a METU által nyújtott szolgáltatást. És mivel száz százalékosan illeszkedik, ezért belevágtunk.”
És hogy konkrétabban mik ezek a célok? Wenczel Richárd magasra teszi a lécet: „Tíz éves távlatban ennek a közép-európai régiónak a legnagyobb, legmeghatározóbb és leginnovatívabb magánegyeteme kívánunk lenni. És az biztos, hogy ennek az egyetemen, a hallgatóinkon és oktatóinkon is túlmutató pozitív hatásai lesznek az ország, illetve a régió számára is.”
Nyári könyvajánlónk olyan, mint a löncshús (a jóféle!), van benne minden, a szocreál magyar építészettől az agy és a bélrendszer közötti kapcsolatig. A Tündérkertből kiszabadulnak a gyümölcsfák titkai, és felbukkan Háy János új regénye is, töményen átitatva a jól ismert Háy János-os stílussal. És akkor az eddig kiadatlan Janikovszky Éva-kötetet még nem is említettem!
Harminchét év után eljön a Shelltől Kapitány István, aki csaknem tíz éve lett az olajmulti teljes globális kiskereskedelemért felelős alelnöke, ezzel a legmagasabb pozícióban dolgozó magyar menedzser a világon. Miért, és hogyan tovább?
Talán sohasem kocsikázom Andalúzia legnyugatibb dombjain, ha nincs egy új Renault, amit épp ott kell kipróbálni, és talán nem bukkanok Sevilla egyik legizgibb és legfiatalabb látványosságára, ha nem tesszük el az útikönyvet, és kezdünk el csak úgy barangolni.