Nem is olyan régen kihaltnak számítottak, ma meg már több százan élik háborítatlanul a maguk különleges társadalmi életét a Hortobágyon. A Przewalski-lovakat drónnal vizsgáló magyar kutatók pedig a nemzetközi tudóstársadalom figyelmének középpontjába kerültek.
Ülünk a fűben, minden mozdulatomra fűszeres illat csapja meg orromat. Az üröm árasztja, a hortobágyi pusztaság egyik gyakori növénye. Ahogy homlokom fölé emelt kezemmel árnyékot tartok a kora nyárhoz képest is nagy forróságban, időnként a néhány méternyire legelő, nyihogó ménesre pillantok. Ozogány Katalin és Kerekes Viola velem szemben ülnek, de már jó előre figyelmeztettek: jó, ha szemmel tartjuk őket. A néha túl vadul erőfitogtató fiatal csődörök nem túl körültekintők. Ha felágaskodva egymásnak rontanak, és nem figyelnek a földön kuporgókra, pórul is járhatunk. Az agglegények vitájába nem jó belekeveredni.
„Nem érintjük meg őket, igyekszünk nem segíteni nekik semmiben – mondja Viola –, nem akarjuk őket megszelídíteni. Mert annál nincs félelmetesebb, mint amikor egy vadállat elkezd kötődni az emberhez. Az a legbiztonságosabb mindenkinek, ha nincs fizikai kontaktus. Így egy heves mozdulatunkra is elfutnak.”
Ozogány Katalin és Kerekes Viola éveket töltöttek az adatok gyűjtésével és elemzésével.
Ozogány Katalin és Kerekes Viola éveket töltöttek az adatok gyűjtésével és elemzésével.
Viola a Hortobágyi Nemzeti Park biológusa, húsz éve gyűjti az adatokat az itt élő Przewalski-lovakról, a veszélyeztetett faj egyik legnagyobb félvad populációjáról. Érzelmileg így is kötődnek hozzájuk, ismerik őket, a történetüket, kapcsolataikat. Amint feltárták, ez a különleges faj is összetett társadalomban él, és kiemelt szerep jut közöttük a rokoni és baráti kapcsolatoknak. Tavaly ősszel jelent meg aprólékos kutatómunkájukat összegző cikkük a Nature Communicationsben. „Az egyik legmegdöbbentőbb eredmény, hogy nemcsak leírni tudtuk a lovak viselkedését, de a jövőt is meg tudtuk jósolni” – mondja a tanulmány első szerzője, Katalin, a magyar kutatási hálózat debreceni viselkedésökológiai kutatócsoportjának munkatársa.
Egy mezőgazdasági nagyvállalattól érkezett a Nagisz Csoporthoz tartozó Nádudvari Élelmiszer Kft.-hez bő három évvel ezelőtt Nagy Ádám ügyvezető igazgató. A vállalat az elmúlt években látványosan fejlődött: tavaly árbevételi rekordot ért el, ma már az exportpiacokra lépésen dolgozik, és a neve is egyre jobban cseng a hazai piacon. Egy új kezdet Nagy Ádám 2020 őszén beszélgetett […]
Egy mezőgazdasági nagyvállalattól érkezett a Nagisz Csoporthoz tartozó Nádudvari Élelmiszer Kft.-hez bő három évvel ezelőtt Nagy Ádám ügyvezető igazgató. A vállalat az elmúlt években látványosan fejlődött: tavaly árbevételi rekordot ért el, ma már az exportpiacokra lépésen dolgozik, és a neve is egyre jobban cseng a hazai piacon.
Egy új kezdet
Nagy Ádám 2020 őszén beszélgetett Kovács Hermannal, a Nagisz Zrt. (a Nádudvari Élelmiszer Kft. tulajdonosa) vezérigazgatójával. „Herman arról próbált meggyőzni, hogy miért csatlakozzak a Nagisz csoporthoz, és miért vállaljam el a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezetői feladatait. Akkor nagyon nem akartam 200 kilométert utazni minden héten a gyárakhoz, de mivel a számok embere vagyok, megkérdeztem tőle, hogy mi a cél, amit el szeretne érni a Nádudvarival. Ő akkor azt mondta, hogy »1 milliárd forint EBITDA jól nézne ki«. Ezután megismerkedtem a Nádudvari vezetőivel, akikről úgy láttam, hogy mindannyian saját szakterületükön kiváló szakemberek, így megláttam a potenciált a cégben” – idézi fel Nagy Ádám.
„Közgazdasági végzettségű ember vagyok – a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végeztem –, így általában a számokból tudok legjobban kiindulni: az érkezésem után itt is teljesen új alapokra helyeztük a működésünket, a döntéseink előkészítéséhez új gazdálkodási, pénzügyi modellt alkottunk meg” – emlékszik vissza a kezdeti időszakra. Viszont pont amiatt, hogy a saját területükön profi vezetők vették körül, nagyobb döntési szabadságot adott nekik, mivel nem a one man show-ban, sokkal inkább a csapatmunkában hisz. „Ezt a kollégák meghálálták, mert mindenki élni tudott a lehetőséggel, tovább tudott fejlődni a saját szakterületén, miközben maga a cég is egyre jobban teljesített. Kellett azért idő a kollegáknak is, hogy megszokják a gondolkodásmódomat és a stílusomat, de miután jöttek az eredmények, könnyebben ment az elfogadás.”
Az energiaársokk közepette is pluszban maradtak
Annak ellenére, hogy csak bő három éve irányítja a céget, nehéz periódusból is kijutott az ügyvezetőnek. A legnagyobb kihívást a 2022-es év jelentette, amikor az orosz–ukrán háború nyomán kirobbant energiaválság miatt a vállalat energiaköltsége egyszeriben az ötszörösére ugrott. A Nádudvarinak nem voltak ugyanis előre lekötött, hosszú távú szerződései, sem az áramnál, sem a gáznál, így az energiaköltség egyik évről a másikra 400 millióról hirtelen kétmilliárd forintra nőtt. „Ennek ellenére is sikerült pluszban kihoznunk a 2022-es évet, ami a körülmények ismeretében óriási eredmény” – mondja.
2023-ban ugyanakkor már a saját útjukat tudták járni, mert normalizálódtak az energiaárak, tudták azt is, hogy az általuk alkalmazott működési modell jó, és ennek volt köszönhető az is, hogy tavaly már 20,5 milliárd forintos árbevételi rekordot értek el, ami 23 százalékkal több volt, mint az előző évi. A növekedés annak fényében még komolyabb, hogy az elmúlt három évben 70 százalékkal emelkedett a cég árbevétele. Az árbevétel mellett a pénzügyi eredmények is jelentősen javultak a társaságnál. Az EBITDA megközelítette az 1,7 milliárd forintot, miközben az adózás előtti eredmény 1,2 milliárdot tett ki, ami csaknem a háromszorosa a 2022-ben elértnek.
„Ez a pozitív tendencia 2024-ben is folytatódott, az első három hónapban két számjegyű növekedést sikerült elérni, így optimisták vagyunk a teljes évet tekintve is” – mondta az ügyvezető igazgató.
A márkaépítés is fűti a növekedést
A sikerben Nagy Ádám szerint az is szerepet játszik, hogy a Nádudvari a márkaépítést is teljesen más szemlélettel végzi, mint korábban. Ma már hároméves stratégia mentén haladnak, és a közelmúltban televíziós reklámkampányuk is indult, amelynek már most érzékelhetők a pozitív hatásai.
„Amire igazán büszke vagyok, hogy bizonyos területeken már tényleg tényező a Nádudvari, annak ellenére, hogy az élelmiszercégek között amúgy kicsi. Ahogy szoktuk a kollégákkal mondani, a nagyok között kicsik, a kicsik között nagyok vagyunk, hiszen a valamivel 20 milliárd forint feletti árbevételünkkel sem a 10 milliárd alatti, sem az 50–100 milliárdos szegmensbe nem férünk bele, pedig a legtöbb élelmiszeripari cég e két sávban mozog Magyarországon.”
A Nádudvari sikerének fontos tényezője a gyorsaság és a stratégiai gondolkodás is: ez azt jelenti, hogy a változó környezetre próbálnak sokkal gyorsabban reagálni, mint a versenytársaik. „Nem elég tehát nagynak lenni, gyorsan is kell tudni alkalmazkodni a változásokhoz, ami az elmúlt három évben különösen fontosnak bizonyult” – hangsúlyozza Nagy Ádám.
A folyamatos bővülés, a növekvő értékesítési volumenek mellett sem szabad ugyanakkor engedni a minőségből, hiszen a Nádudvari márkanév az elmúlt években összefonódott a kiváló termékekkel.
Kapacitást bővítenek
A Nádudvari 2023-ban mindhárom üzletágban – a tej-, a hús- és a mirelit termékeknél – jelentősen növelni tudta az értékesítési volument. A mirelit üzletágnál viszont már akkora kereslet mutatkozott, hogy folyamatosan a kapacitás maximuma közelében folyik a termelés. Közben érzékelték azt is, hogy a gyorsfagyasztott, kényelmi termékek iránt nem csak itthon, hanem külföldön is érezhetően növekszik a kereslet.
Mindezek nyomán a vállalat a nemzetközi piacra lépés elősegítése érdekében zöldmezős beruházásra is készül. A tervek szerint a mostani telephely mellett elhelyezkedő, kéthektáros területen új, a legkorszerűbb technológiákkal működő, automatizált mirelitüzem épülhet majd, évi több mint 10 ezer tonna kapacitással, amelynek révén a jelenleginek nagyjából a háromszorosára lehet növelni a termelési volument. „Az új üzem építésénél kiemelt figyelmet fordítunk a fenntarthatósági, környezeti szempontokra, így az energiaellátást jelentős részben napelemekkel biztosítjuk, miközben korszerűsítjük a szennyvíztisztító rendszerünket is” – tette hozzá az ügyvezető igazgató. Az új üzemegység – amelynek a felépítését pályázati forrásból is finanszíroznák – a tervek szerint 2026 elején kezdhetné meg a termelést.
Szintet lépnének
„Cégvezetőként most leginkább az motivál, hogy megvalósítsuk ezt a beruházást, és a Nádudvariból ötéves távon egy 30–40 milliárd forintos árbevételű vállalatot csináljunk, amely az eredményességét tartani tudja, vagy még növeli is: ezt azért tudom így kijelenteni, mert – mint már említettem – én számokban gondolkodó ember vagyok, azokban vannak a céljaim.”
Az is nagyon fontos célkitűzés, hogy a Nádudvari tényleg meghatározó szereplő legyen bizonyos szegmensekben, és megváltoztassák a magyar fogyasztói szokásokat abból a szempontból, hogy például a joghurtoknál ne legyen 75 százalékos az importból származó termékek aránya. A hústermékeknél pedig szeretnének új termékkörökkel is megjelenni a piacon, bár ez most kevésbé hangsúlyos elem, hiszen elaprózni sem szabad a fejlesztési irányokat.
Nagy Ádám motivációja nem csupán az üzleti sikerekre korlátozódik. Szeretné, ha a Nádudvari Élelmiszer Kft. olyan csapattá válna, ahová az emberek szeretnek bejárni dolgozni, és amelyiknek érdemes szurkolni.
– Szeretnénk elérni, hogy a Nádudvari márkánál is érvényesüljön a profi sportból ismerős, „a győzteshez húzunk” effektus: vagyis az, hogy ha az emberek látják, hogy egy sportoló vagy mondjuk egy futballcsapat folyamatosan jól teljesít, ösztönösen egyre többen kezdenek szurkolni neki. Szeretnénk tehát, hogy egy minél szélesebb szimpátia kialakuljon a Nádudvarival kapcsolatban, és az emberek lássák, hogy jók vagyunk, és folyamatosan haladunk előre” – vallja Nagy Ádám. Ez a törekvés inspiráló példaként szolgálhat a hazai vállalkozások számára, hogy a siker nem csak az üzleti eredményekben mérhető, hanem a közösség és a fogyasztók támogatásában is. (x)
Mérföldkövek
Nagy Ádám felsőfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végezte, ahol 2004-ben szerzett közgazdász diplomát. Ezt követően a Deloitte adótanácsadó részlegén dolgozott öt évig nemzetközi adózás és M&A területeken különböző pozíciókban és szerzett adótanácsadói képesítést. Ezután tíz évig volt egy mezőgazdasági nagyvállalat vezérigazgatója. 2020 végén csatlakozott a Nagisz Csoporthoz, ahol 2021. január 1. óta a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. A mezőgazdaságtól sem távolodott el teljesen, hiszen növénytermesztő cégekben rendelkezik befektetéssel.
Írta: Iglódi Csaba Néhány kilométer volt csak hátra a határig. Már amennyiben határnak lehet nevezni, ami Szlovénia és Olaszország között húzódik. Meredeken emelkedő, éles kanyarokkal teli szerpentin kezdődött. Kopott és ütött, vagyis rendeltetésének megfelelően használt szalagkorlát mutatta, hogy nagylegények is koccantak már erre, ezért csak óvatosan duhajkodtam. Négyfős véleménycsapat váltotta egymást hónapról hónapra a pódiumon egy éven […]
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása? A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés […]
Mindenki a hidrogénvonatokról beszél, nem véletlenül: pár év múlva már világszerte a személy- és áruszállítás alapját adhatják. Azt, hogy mégis miért nem valószínű, hogy a jövőben ilyenek lepnék el nálunk az országot (míg más országokat igen), Kiss Csaba, a Stadler magyarországi vezérigazgatója magyarázta el.
Hatalmas lehetőség nyílik meg a METU diákjai, oktatói, de maga az egyetem számára is a világ egyik legjobb egyetemével indított együttműködéssel. A megállapodáshoz és a lehetőségek kihasználásához is Magyarországon még szokatlan szemlélet vezetett és vezethet. „Kinyitja a világot” – válaszolja Wenczel Richárd, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, mit is jelent az […]