Hiteles, pontos tájékoztatás és szeretetteljes tenni akarás. Így foglalható össze Sevcsik M. Anna és az Élet.Érzés Egyesület küldetése. Anna a legmélyebb gyászát teremtő energiává alakította, és több ezer születendő gyermek életét mentette meg 2015 óta. Azt mondja, az egészségügyi rendszerből, legyen az állami vagy magán, sokszor nem is a szakmai háttér hiányzik, hanem az odafigyelés és az empátia.
„Amikor kiírtam végre magamból a kislányunk történetét, kiléptem a házból, és volt ott egy felhő, ami pont úgy nézett ki, mint egy angyalka. Lefotóztam, és azóta is ez a borítóképe a csoportunknak. Mert ez jelképezi azt, milyen hatása volt a történetem megosztásának, és így a kislányomnak más gyerekek megszületésére és életére.” Sevcsik-Magyar Anna nyolcszor volt várandós, és ebből öt kisbabának adhatott életet. Szinte végig mosolyogva beszél, mégis árad belőle, hogy tudja, érti és ma is látja, mit okoz, ha életünk legnehezebb döntésére készülve vagy gyászunkkal küszködve nem kapunk támogatást, érdemi információt és főként: empátiát.
ADAKOZOL? Rendszeresen írunk egy-egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Amin Anna keresztülment édesanyaként, várandós nőként, talán sokaknak feldolgozhatatlan lenne. Ő viszont másképp döntött. Amikor a szíve alatt hordott kislányáról kiderült, hogy gyógyíthatatlan Edwards-szindrómás, el kellett engednie a tizenhárom hetes magzatot. Amit pedig az ellátórendszerben tapasztalt, arra késztette, hogy 2015-ben létrehozza a Babagenetika mozgalmat, majd egyesületet, és hogy ha más nem, akkor ő segítsen a kétségbeesett kismamáknak.
Számolod, hányan keresik meg az egyesületet kérdésekkel, segítségkéréssel? Nem erősségem a statisztika, de legalább öt új megkeresés jön egy nap alatt. Ez nagyon sok, és azt is mutatja, hogy fontos, amit teszünk, és hogy mekkora szükség van rá.
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása? A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés […]
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása?
A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés az ő kezükben van. Tapasztalata szerint az épületgépészeti rendszerek optimalizálásával drasztikusan csökkenthető az épületek energiaigénye és ezzel összefüggésben azok károsanyag-kibocsátása.
A bevezetőben jelzett probléma elsődlegesen a nagy fogyasztású épületek esetében merül fel – bevásárlóközpont, iroda, szálloda vagy kórház –, az ilyenekben ugyanis a gépészet is összetett, és eltérő igényeket kell kiszolgálni.
Elmélet és valóság
Pál Péter, a Re-Energy Kft. ügyvezetőjének hazai tapasztalatai szerint az energetikai tanúsítványon szereplő számok és a valós fogyasztási értékek között jellemzően háromszoros eltérés van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy épület energiafogyasztása háromszor akkora, mint amilyennek a papírforma szerint lennie kéne. Ez azért is sokkoló, mivel a bérlők – különösképpen a globális nagyvállalatok hazai szereplői – jelentős részben az energetikai besorolásuk alapján választják meg irodaépületeiket.
Az építtető szeretné kontrollálni a költségeket. Hogyan tudja ezt megtenni? Versenyeztetéssel. Ennek az az eredménye, hogy a legtöbben anyagot és terméket árulnak, tudást nem, mert amíg az előbbi könnyen számszerűsíthető, utóbbi már sokkal nehezebben. A piacon nem energiamegtakarítást árulnak, hanem termékeket, amelyek hordozzák az energiamegtakarítás ígéretét. De ez sok esetben csak garancia nélküli ígéret marad.”
Eredményt kell vásárolni
A lényeg az energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés. Annak, akinek az eredmény számít, végig kell mennie a teljes folyamaton.
„A hatékonyság növelésének egyik kulcsa az újratervezés. Ezután jön a kivitelezés, és végül a folyamatos támogatás, az energetikai üzemeltetés, ami kiegészíti a hagyományos facility managementet. Ez utóbbi nélkül ugyanis nem működik a projekt. Azt kell megérteni, hogy a túlversenyeztetéssel csak több terméket fognak vásárolni a tulajdonosok, de nem lesz jobb épületük és kevesebbet sem fognak fizetni.”
Az optimalizáció után az épület képes lesz arra, amire előtte a legritkább esetben, hogy részterhelésen is megfelelően és hatékonyan működjön. Ez könnyűnek hangzik, de valójában ez az, amihez szükség van a komoly szakmai tudásra. A lényegesen kisebb környezetterhelés mellett az is fontos szempont lehet egy ilyen beruházás mellett, hogy a tapasztalatok szerint átlagosan három év alatt megtérül.
„Nemrégiben például egy belvárosi, bő 20 éves irodaépületet alakítottunk át. Mostanáig egyéves távlatban körülbelül 40 százalékkal kevesebb áramot, és 70 százalékkal kevesebb gázt fogyaszt. Eközben az épület bérlője azt mondja, hogy a komfortérzetük az épületben jobb, mint addig volt. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy ugyanazokat a hagyományos berendezéseket használjuk, mint eddig, csak éppen sokkal hatékonyabban.”
Ilyen eredmények eléréshez azonban minden esetben vezetői elhatározásra van szükség, ez a döntés pedig végső soron akár egy falunyi energiafelhasználás sorsáról is dönthet. „Az irodapiacon ma sokkal nehezebb új bérlőt szerezni, mint a régit megtartani. Ez motiválhatja a tulajdonosokat a befektetésre, hiszen ugyan egy épületet a beruházó épít fel, de a fogyasztását már a bérlő fizeti. Éppen ezért is fontos, hogy a potenciális bérlő ne csak az energetikai tanúsítványt nézze, hanem az elmúlt egy év tényleges energiafogyasztását is kérje ki a bérbeadótól. Akkor nem csak spórolni fog tudni, hanem segíti zöldebben tartani a környezetünket is” – teszi hozzá Pál Péter.
Talán még soha nem változott ilyen gyorsan, hogy hol és hogyan dolgozunk, mint az elmúlt években. A modern vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell az új ritmushoz és igényekhez, hogy versenyképesek maradjanak és megfeleljenek a munkavállalók elvárásainak. Ebben a dinamikusan változó környezetben olyan irodai szolgáltató kell, aki képes gyorsan alkalmazkodni és mindenre van válasza. Ilyen a Qubes […]
Írta: Iglódi Csaba Néhány kilométer volt csak hátra a határig. Már amennyiben határnak lehet nevezni, ami Szlovénia és Olaszország között húzódik. Meredeken emelkedő, éles kanyarokkal teli szerpentin kezdődött. Kopott és ütött, vagyis rendeltetésének megfelelően használt szalagkorlát mutatta, hogy nagylegények is koccantak már erre, ezért csak óvatosan duhajkodtam. Négyfős véleménycsapat váltotta egymást hónapról hónapra a pódiumon egy éven […]
Esterházy, Dessewffy és Széchenyi felülnek a turistaosztályra – kezdődhetne a vicc az IBUSZ százhuszonkét éves történetéről. Ott lehetnének benne a Magyar Királyság nagy háború előtti idegenforgalmi igényei éppúgy, mint a balatoni gőzös vagy a titkos ügynökök.