Egy pécsi srác az otthoni PC-jéről indult, az interneten futott fel, majd szemvillanás alatt tört be a fősodorba – legalábbis látszólag. A húsz év első fele szólóban, a második héttagú zenekarként telt, mégpedig a legnagyobb színpadokon. Marsalkó Dávid és a Halott Pénz sztorija abban a tekintetben atipikus a magyar zeneiparban, hogy az egyik legönazonosabb produkció, lassan, megfontoltan érett be, pedig a maga generációjában több mérföldkövet is elsőnek értek el.

Milliós lejátszások, a rádiós listák vezetése, több komoly márka-együttműködés és három telt házas Aréna után, a júniusi címlapsztárt és a Hungáriát váltva veszik most be a Puskás stadiont. Hogy mi vezetett idáig, arról a zenekarból Dávidot és Járai Márk énekest, Molnár Csilla menedzsert, valamint a Puskás-koncertet szervező Live Nationt kérdezte a Forbes.hu.

„Azért jó pár olyan produkciót láthattunk már, ami azért folyt szét, mert nem volt kellően megtervezve, összetartva, és addig csak a szerencsének köszönhetően jutottak egy bizonyos szintre. Csakhogy a hosszú távú fennmaradáshoz rengeteg háttérmunka kell, és én ebbe bele is állok” – ez Dávid hitvallása. „Megállíthatsz bárkit az utcán, ismerni fogja a legnagyobb slágereket, ez tudta leginkább felszínen tartani a zenekart” – ez pedig Csilla fő meglátása.
„Mindig nagyon ügyesen manővereztek azzal, hogy kúl márkák csatlakoztak hozzájuk, sose volt erőltetett” – mondja a szervező cég, a Live Nation oldaláról Horváth Máté promóter az olyan együttműködésekről, mint a Dorko, az Unicum vagy a Red Bull. A Live Nation és a banda durván egy éve ültek le ötletelni a Puskásról.

„Dávid tartott egy kiváló motivációs beszédet, hogy miért van itt az ideje egy egész karriert átívelő rendezvénynek – emlékszik vissza Máté. – Szerintem itthon a Halott Pénz a legmeghatározóbb név az elmúlt tizenpár évben. Ezt márkaszemmel mondom, és hogy egy produkció fenn tud maradni egy bizonyos szinten és erőt tud demonstrálni. Ebből a generációból, ha van zenekar, ami stadionképes, azok ők.”

Hogy a költségek és a kockázatok aránya hogyan alakul a két fél között, üzleti titok. „Annyit elmondhatok, hogy nálunk a pénzügyi vonzat mellett egy még fontosabb dolog forog kockán, ez pedig a Halott Pénz hírneve” – mondja Csilla. Dávid most csak a jubileumi évre koncentrál, távolabbra nem néz még. Különleges műsort ígér a június 8-i nagykoncertre, vonósokkal, fúvósokkal, gospellel, gyerekkórussal. „Szeretném, ha ez egy örömév lenne, és ha a Puskás után is jól éreznénk magunkat. Mert ez a legfontosabb.”
Írta: Vaszkó Iván

Hogyan tanítsuk meg a robotokat látni?

Az autóiparral kezdtek, de már a drónok és más felhasználási területek felé is nyitottak. A hosszú távú cél az, hogy minden iparágban ott legyenek, ahol a gépi tanulás és látás esszenciális. Két bátor magyar srác, Pásztor Bálint és Pintér Roland felkerekedtek, hogy meghódítsák a mesterséges intelligenciás aranylázban égő Szilícium-völgyet. Céljuk, hogy szintetikus adatokkal tanítsák meg a robotokat látni. A Diffuse Drive-sztori.
Írta: Golovics Milán

Helló, integető gombák!

Intenzív éven van túl az otthoni gomba­termesztő gépeket gyártó magyar Shrooly. Több ezer elő­rendelés teljesítését kezdik meg hamarosan, miután Kínában beindult a sorozatgyártás. Nem volt egyszerű eljutni ide, de a cégbe már a leggazdagabb magyar származású milliárdos, Péterffy Tamás kockázatitőke-alapja, a mobilfoxos Diller Kevin, valamint az egyik legsikeresebb cseh üzletember is beszállt.
Írta: Kis Judit

A vezérigazgatók csak tinédzserek

Mats Alvesson közgazdász, a svéd Lund Egyetem professzora májusban a Rajk Szakkollégium meghívására jött Budapestre, átvette a Rajk által neki ítélt Herbert Simon-díjat, és tartott egy előadást is legfőbb kutatási témájáról, a funkcionális hülyeségről. Ennek apropóján beszélgettünk okos emberek hülyéségeiről, és hülye emberek okosságairól. Kiderült, hogy a funkcionális hülyeség nem feltétlenül rossz dolog.
Írta: Golovics Milán