Bogsch Erik egyet megint hátrébb lépett: február végén lemondott a Richter Gedeon igazgatósági elnöki posztjáról. Mint igazgatósági tag és örökös tiszteletbeli elnök továbbra is meghatározza a pesti tőzsde egyik legértékesebb cégének szellemiségét, és bár már nem jár be mindennap reggel 7-re a Gyömrői úti fellegvárba, nem szakadt el a világ szinte minden kontinensén jelen lévő gyógyszergyár életétől. Kulturális különbségekről, gyógyszerkutatásról és Mexikóról is beszélgettünk egy órával azután, hogy publikálták legfrissebb gyorsjelentésüket.
Két dolog kell „Majdnem harminc év alatt kiépítettünk egy globális hálózatot. A régióban, Nyugat-Európában, Latin-Amerikában, sőt Kínában is ott vagyunk, vannak gyártóegységeink Oroszországban, Lengyelországban, Marosvásárhelyen, Németországban, Indiában. Ahhoz, hogy az adott piacon versenyképesek legyünk, két dolog kell, jó ember és jó termék. Hogy milyen emberek dolgoznak, az a helyiek feladata, a termék, amit eladnak, a miénk.”
Amit nem lehet elégszer hangsúlyozni „A Richter bevételének több mint kilencven százaléka Magyarországon kívülről jön, de szinte a teljes profit, az irányítás és a k+f mint kulcstevékenység, Magyarországon van. Ahogy a beruházások is nagyrészt itt történnek, tehát a szellemi hozzáadott érték szinte kizárólag Magyarországon van. És ez minden fázis mögött – a hatóanyaggyártástól az értékesítésig – nagyon magas, nagyon sok évtized tapasztalatával, know how-jával, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ez nem egy összeszerelő üzem.”
Amitől egyszerű az élet „Egy tőzsdei cégnél mindig meg kell találni a rövid, közép és hosszú távú érdekek egyensúlyát. A tőzsdén levő részvényesek érdeke a közép és rövid táv, de a cég érdeke, az ott dolgozók érdeke természetesen a hosszú táv. A vezetésnek tehát mindenképpen érvényesítenie kell a hosszú távú érdekeket is, hisz az emberek hozzák majd az eredményt. Jó emberek nélkül nem egyszerű az élet.”
Vannak az életben csak pénzzel megszerezhető dolgok, például egy hely a Százmilliárd Dollárosok Klubjában. Ők azok a milliárdosok, akik tizenkét számjegyű vagyonok felett rendelkeznek. Idén már tizennégyen tartoznak ebbe az exkluzív csoportba – tavaly még csak hatan voltak, 2020-ban pedig egyetlen ember bírt ekkora vagyonnal. A legtöbb dollár-százmilliárdos a technológiai szektornak köszönheti a vagyonát.
A Föld dollármilliárdosai összességükben százhúsz százalékkal gazdagabbak most, mint egy évtizede. De a szóban forgó tizennégy ember ugyanezen az időtávon 255 százalékkal gyarapodott. Nettó vagyonuk növekedése jelentősen felülmúlta az amerikai inflációt (32 százalék) és a tőzsdék árfolyamnövekedését is (az S&P 500, az 500 legnagyobb amerikai vállalatot tömörítő tőzsdeindex 182 százalékot produkált). Vagyongyarapodásukat csak az amerikaifoci-liga csapatainak értéknövekedése tudta megelőzni, egy NFL-csapat átlag 257 százalékkal ér többet, mint tíz éve.
A tizennégy leggazdagabb ember összvagyona kétbillió (kétezer milliárd) dollár, tehát a világ 2781 dollármilliárdosának fél százalékáé az egész társaság teljes vagyonának tizennégy százaléka.
Nem is olyan rég a 100 000 000 000 dolláros vagyon még a globális gazdasági elit titánjainak is elérhetetlennek tűnt. Az amerikai Forbes első, 1987-es milliárdoslistájának összeállításakor csak két japán üzletember érte el a tízmilliárd dollárt, azaz mai értéken a körülbelül huszonhétmilliárd dollárt, ami az idei listán a 69. helyre lenne elég.
Az első százmilliárdos vagyonhoz a 90-es évek végi dotcommánia kellett, 1999-ben Bill Gates a Microsoft részvényeinek köszönhetően lépte át a százas határt, de vagyonát a lufi kipukkadása a következő évben a felére csökkentette. Majdnem két évtizedig nem tudta senki még csak megközelíteni sem ezt a határt, a 2008-as válság előtti és utáni konjunktúrák ellenére sem. 2017-ben végül Jeff Bezos személyében valaki ismét áttörte a százmilliárdos határt. Ehhez az kellett, hogy az Amazon elérje az egybillió dolláros tőzsdei értéket. Bezos 2021-ig magányosan ült a százasok klubjában, ekkor azonban rögtön hárman is csatlakoztak hozzá: Elon Musk Tesla-vezér, Bernard Arnault LVMH-nagytulajdonos és a nagy visszatérő Bill Gates.
Mivel világszerte megállíthatatlanul halmozódnak fel megavagyonok, a százmilliárdosklub tagsága is bővül. Már van is jelentkező a 15. helyre, a L’Oreál-örökös Francoise Bettencourt Meyers vagyona 99,5 milliárd dollár körül jár, és mögötte kopogtat Michael Dell is 91 milliárdos vagyonával. De a mostani állás szerinti az exkluzív klub névsora a következő:.
1. Bernard Arnault 233 Mrd dollár | LVMH | Franciaország A világ leggazdagabb embere már két éve. Tavaly luxuskonglomerátuma, az LVMH rekordévet hozott össze, vagyona majdnem tíz százalékkal nőtt. A cég több mint hetven márkát ölel fel, portfóliójába tartoznak többek között a Louis Vuitton és a Dior divatházak, a Tiffany & Co. ékszermárka és a Möet pezsgő is. 2023-ban az LVMH 94 milliárd dollár bevétel mellett 16,5 milliárd nettó profitot termelt. Arnault idén januárban két fiát, Alexandre-t és Frédéric-et is beültette az LVMH igazgatóságába két idősebb gyermeke, Antoine és Delphine mellé.
2. Elon Musk 195 Mrd dollár | Tesla, SpaceX, X | USA Elon Musk vagyona most meg sem közelíti a 2021-es háromszázmilliárd dollár feletti szintet. Azóta többször is megszerezte, majd elvesztette a világ leggazdagabb embere címet, attól függően, hogy kockázatos vállalásai éppen kilőttek (űrcége a SpaceX 180 milliárd dollárt ér, nyolcvan százalékkal többet, mint legutóbb), vagy földbe álltak (X, vagy ahogy régen ismertük a Twitter becslések szerint hetven százalékkal ér kevesebbet, mint 2022-ben, amikor megvásárolta. Közben a zászlóshajó Tesla részvényei is 57 százalékkal érnek kevesebbet, mint 2021 végén). Idén januárban ráadásul a delaware-i cégbíróság megsemmisítette azt a Tesla-részvényekre szóló 46 milliárd dolláros opciós jogát, amit a Musk kompenzációs csomagjában 2018-ban kialkudott.
3. Jeff Bezos 194 Mrd dollár | Amazon | USA 2023 az Amazon-alapító aranyéve volt. Az esős Seattle-ben eltöltött harminc év után a napfényes Floridába költözött, és az Amazon-részvények 93 százalékos ralija nyolcvanmilliárd dollár vagyongyarapodást hozott neki. A kettő össze is függ, Florida az utóbbi években a milliárdosok gyűjtőhelye lett, Miami egyik szigete, ahol Bezos potom 150 millió dollárért vett házat, „milliárdosbunker” néven híresült el a médiában. El nem hanyagolható szempont még a költözéshez kapcsolódóan Florida állam nagyon barátságos adójogi rendszere.
4. Mark Zuckerberg 177 Mrd dollár | Facebook | USA Miután a Meta részvényei 75 százalékos mélyrepülésbe kezdtek a 2021-es csúcs után többek között Zuckerberg „metaverzumának” nem túl kitörő befektetői fogadtatása miatt, az átszervezett, karcsúsított cég újra növekedési pályára állt, előtérbe hozva az AI körüli befektetéseket, és háttérbe tolva a – még mindig jelentős – metaverzumköltéseket. Ezek hatására a Meta részvényárfolyama megháromszorozódott, és a 39 éves Zuckerberg gazdagabb, mint valaha.
5. Larry Ellison 141 MRD DOLLÁR | Oracle | USA Tíz évvel azután, hogy Ellison lemondott a vezérigazgatói pozícióról, 79 évesen még mindig igazgatósági elnök, CTO és a legnagyobb, negyvenszázalékos részvényes az általa alapított Oracle-nél. A cég 34 százalékkal ér többet, mint tavaly, és majdnem egymilliárdos osztalékot fizetett ki, ami összességében extra 34 milliárd dollárral járult hozzá Ellison vagyonához. Más üzleti próbálkozásai viszont nem muzsikálnak olyan jól: Elon Musk X-jében (ex-Twitter) anno egymilliárd dollárért vett részesedése most jó, ha harmadát éri, 2018-ban alapított rákkutató startupja, a Project Ronin a bezárás szélére került.
6. Warren Buffett 133 Mrd dollár | Berkshire Hathaway | USA Tavalyi éve nem volt túl rózsás: miután több évtizedes barátja és üzlettársa, Charlie Munger kilencvenkilenc évesen meghalt, Warren még egy csatározásba is belekeveredett. Befektetőcége ugyanis részesedést vásárolt egy kamionparkoló-hálózatban, aminek tulajdonosa kifogásolta a felvásárlás körülményeit. A felek végül idén januárban megegyeztek, Buffett és a Berkshire további 2,6 milliárd dollárért megvette az egész céget. A Berkshire Hathaway-részvények a csörte ellenére rekordmagas árazás körül mozognak, a cég harminc százalékkal többet ér, mint tavaly.
7. Bill Gates 128 Mrd dollár | Microsoft | USA Bár majdnem olyan gazdag, mint a csúcsán volt, az erős felhalmozási versenyben mégis az idei a legrosszabb pozíciója a listán. Erre jött még rá 2021-ben egy elég költséges válás és 59 milliárd dollárnyi adomány a Bill and Melinda Gates Foundationnek. Az 1995 és 2017 közötti huszonhárom évben a Forbes listáin Gates tizennyolcszor volt a leggazdagabb.
8. Steve Ballmer 121 Mrd dollár | Microsoft | USA Vagyona negyvenmilliárd dollárral nőtt, elsősorban a Microsoft tőzsdei szárnyalása miatt, de NBA-csapatának, a Los Angeles Clippersnek is jelentősen nőtt az értéke. A franchise idén költözik egy vadonatúj, kétmilliárd dolláros arénába, a Los Angeles-i LAX repülőteréhez közeli Intuit Dome-ba.
9. Mukesh Ambani 116 Mrd dollár | Több érdekeltség | India Az általa kontrollált Relliance Industriesnak köszönhetően Ambani az első ázsiai a százasok klubjában. A cég értéke az elmúlt évben kilőtt a tőzsdén, de Ambani azzal került be a hírekbe, hogy márciusban egy háromnapos esküvői extravaganzát rendezett legkisebb fia, Anant esküvőjének előzetes megünneplésére. Fellépett többek között Rihanna is, az 1600 fős vendéglistán olyan nevek szerepeltek, mint a százasok klubjából Mark Zuckerberg, Bill Gates vagy éppen Donald Trump lánya, Ivanka Trump.
10. Larry Page 114 Mrd dollár| Google | USA
11. Sergey Brin 110 Mrd dollár | Google | USA A Google-társalapítók már több mint négy éve kivonták magukat a napi működésből, de továbbra is ők a legnagyobb egyéni részvényesek. Page elzárkózott a nyilvánosságtól, idejének nagy részét öt magánszigetének egyikén tölti. Brin nemrég kijött az önkéntes nyugdíjazásból, hogy változtatási javaslatokat adjon a Google tavaly megjelenő AI-chatbotjának fejlesztésére, így a Gemini megjelenésekor kulcsemberként hivatkoztak rá.
12. Michael Bloomberg 106 Mrd dollár | Bloomberg LP | USA A nyolcvanéves Bloomberg tavaly augusztusig volt a róla elnevezett cég vezére, a posztot 2014 óta töltötte be újra, miután három cikluson át New York polgármestere volt. Bloomberg augusztusban arra tett vállalást, hogy nyolcvannyolc százalékos részvénypakettjét még halála előtt a Bloomberg Philanthropies-nak adja. Az alapítvány célja a klímaváltozás elleni harc és a közegészségügy állapotának javítása.
13. Amancio Ortega 103 Mrd dollár | Zara | Spanyolország Vagyona tavaly óta csaknem 26 milliárd dollárral nőtt, ezzel ő is a tizenkét számjegyűek ligájába került. A Zarát is tulajdonló Inditex csoport részvényei 43 százalékkal emelkedtek, ez játszott leginkább közre a gyarapodásban. Ortega főleg európai és amerikai logisztikai parkokból, irodakomplexumokból és lakóépületekből álló ingatlanportfóliója is majdnem húszmilliárd dollárt ér. Az ingatlanjait olyan nagy nevek bérlik, mint az Apple, az Amazon vagy a Walmart.
14. Carlos Slim Helú 102 Mrd dollár | Telekom | Mexikó 2010 és 2013 között a világ leggazdagabb embere volt, 74 milliárdos vagyonnal jutott a csúcsra. Bár most tizenhárman vannak előtte, gazdagabb, mint valaha. Ezt a peso erősödésének és a Grupo Carso tőzsdei teljesítményének köszönheti: az ipari konglomerátum papírjai hatvan százalékkal érnek többet, mint tavaly.
Talán még soha nem változott ilyen gyorsan, hogy hol és hogyan dolgozunk, mint az elmúlt években. A modern vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell az új ritmushoz és igényekhez, hogy versenyképesek maradjanak és megfeleljenek a munkavállalók elvárásainak. Ebben a dinamikusan változó környezetben olyan irodai szolgáltató kell, aki képes gyorsan alkalmazkodni és mindenre van válasza. Ilyen a Qubes […]
Írta: Iglódi Csaba Néhány kilométer volt csak hátra a határig. Már amennyiben határnak lehet nevezni, ami Szlovénia és Olaszország között húzódik. Meredeken emelkedő, éles kanyarokkal teli szerpentin kezdődött. Kopott és ütött, vagyis rendeltetésének megfelelően használt szalagkorlát mutatta, hogy nagylegények is koccantak már erre, ezért csak óvatosan duhajkodtam. Négyfős véleménycsapat váltotta egymást hónapról hónapra a pódiumon egy éven […]
Talán sohasem kocsikázom Andalúzia legnyugatibb dombjain, ha nincs egy új Renault, amit épp ott kell kipróbálni, és talán nem bukkanok Sevilla egyik legizgibb és legfiatalabb látványosságára, ha nem tesszük el az útikönyvet, és kezdünk el csak úgy barangolni.
