Bogsch Erik egyet megint hátrébb lépett: február végén lemondott a Richter Gedeon igazgatósági elnöki posztjáról. Mint igazgatósági tag és örökös tiszteletbeli elnök továbbra is meghatározza a pesti tőzsde egyik legértékesebb cégének szellemiségét, és bár már nem jár be mindennap reggel 7-re a Gyömrői úti fellegvárba, nem szakadt el a világ szinte minden kontinensén jelen lévő gyógyszergyár életétől. Kulturális különbségekről, gyógyszerkutatásról és Mexikóról is beszélgettünk egy órával azután, hogy publikálták legfrissebb gyorsjelentésüket.
Két dolog kell „Majdnem harminc év alatt kiépítettünk egy globális hálózatot. A régióban, Nyugat-Európában, Latin-Amerikában, sőt Kínában is ott vagyunk, vannak gyártóegységeink Oroszországban, Lengyelországban, Marosvásárhelyen, Németországban, Indiában. Ahhoz, hogy az adott piacon versenyképesek legyünk, két dolog kell, jó ember és jó termék. Hogy milyen emberek dolgoznak, az a helyiek feladata, a termék, amit eladnak, a miénk.”
Amit nem lehet elégszer hangsúlyozni „A Richter bevételének több mint kilencven százaléka Magyarországon kívülről jön, de szinte a teljes profit, az irányítás és a k+f mint kulcstevékenység, Magyarországon van. Ahogy a beruházások is nagyrészt itt történnek, tehát a szellemi hozzáadott érték szinte kizárólag Magyarországon van. És ez minden fázis mögött – a hatóanyaggyártástól az értékesítésig – nagyon magas, nagyon sok évtized tapasztalatával, know how-jával, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ez nem egy összeszerelő üzem.”
Amitől egyszerű az élet „Egy tőzsdei cégnél mindig meg kell találni a rövid, közép és hosszú távú érdekek egyensúlyát. A tőzsdén levő részvényesek érdeke a közép és rövid táv, de a cég érdeke, az ott dolgozók érdeke természetesen a hosszú táv. A vezetésnek tehát mindenképpen érvényesítenie kell a hosszú távú érdekeket is, hisz az emberek hozzák majd az eredményt. Jó emberek nélkül nem egyszerű az élet.”
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása? A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés […]
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása?
A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés az ő kezükben van. Tapasztalata szerint az épületgépészeti rendszerek optimalizálásával drasztikusan csökkenthető az épületek energiaigénye és ezzel összefüggésben azok károsanyag-kibocsátása.
A bevezetőben jelzett probléma elsődlegesen a nagy fogyasztású épületek esetében merül fel – bevásárlóközpont, iroda, szálloda vagy kórház –, az ilyenekben ugyanis a gépészet is összetett, és eltérő igényeket kell kiszolgálni.
Elmélet és valóság
Pál Péter, a Re-Energy Kft. ügyvezetőjének hazai tapasztalatai szerint az energetikai tanúsítványon szereplő számok és a valós fogyasztási értékek között jellemzően háromszoros eltérés van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy épület energiafogyasztása háromszor akkora, mint amilyennek a papírforma szerint lennie kéne. Ez azért is sokkoló, mivel a bérlők – különösképpen a globális nagyvállalatok hazai szereplői – jelentős részben az energetikai besorolásuk alapján választják meg irodaépületeiket.
Az építtető szeretné kontrollálni a költségeket. Hogyan tudja ezt megtenni? Versenyeztetéssel. Ennek az az eredménye, hogy a legtöbben anyagot és terméket árulnak, tudást nem, mert amíg az előbbi könnyen számszerűsíthető, utóbbi már sokkal nehezebben. A piacon nem energiamegtakarítást árulnak, hanem termékeket, amelyek hordozzák az energiamegtakarítás ígéretét. De ez sok esetben csak garancia nélküli ígéret marad.”
Eredményt kell vásárolni
A lényeg az energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés. Annak, akinek az eredmény számít, végig kell mennie a teljes folyamaton.
„A hatékonyság növelésének egyik kulcsa az újratervezés. Ezután jön a kivitelezés, és végül a folyamatos támogatás, az energetikai üzemeltetés, ami kiegészíti a hagyományos facility managementet. Ez utóbbi nélkül ugyanis nem működik a projekt. Azt kell megérteni, hogy a túlversenyeztetéssel csak több terméket fognak vásárolni a tulajdonosok, de nem lesz jobb épületük és kevesebbet sem fognak fizetni.”
Az optimalizáció után az épület képes lesz arra, amire előtte a legritkább esetben, hogy részterhelésen is megfelelően és hatékonyan működjön. Ez könnyűnek hangzik, de valójában ez az, amihez szükség van a komoly szakmai tudásra. A lényegesen kisebb környezetterhelés mellett az is fontos szempont lehet egy ilyen beruházás mellett, hogy a tapasztalatok szerint átlagosan három év alatt megtérül.
„Nemrégiben például egy belvárosi, bő 20 éves irodaépületet alakítottunk át. Mostanáig egyéves távlatban körülbelül 40 százalékkal kevesebb áramot, és 70 százalékkal kevesebb gázt fogyaszt. Eközben az épület bérlője azt mondja, hogy a komfortérzetük az épületben jobb, mint addig volt. Mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy ugyanazokat a hagyományos berendezéseket használjuk, mint eddig, csak éppen sokkal hatékonyabban.”
Ilyen eredmények eléréshez azonban minden esetben vezetői elhatározásra van szükség, ez a döntés pedig végső soron akár egy falunyi energiafelhasználás sorsáról is dönthet. „Az irodapiacon ma sokkal nehezebb új bérlőt szerezni, mint a régit megtartani. Ez motiválhatja a tulajdonosokat a befektetésre, hiszen ugyan egy épületet a beruházó épít fel, de a fogyasztását már a bérlő fizeti. Éppen ezért is fontos, hogy a potenciális bérlő ne csak az energetikai tanúsítványt nézze, hanem az elmúlt egy év tényleges energiafogyasztását is kérje ki a bérbeadótól. Akkor nem csak spórolni fog tudni, hanem segíti zöldebben tartani a környezetünket is” – teszi hozzá Pál Péter.
Környezettudatos szemléletmódjukról ismert hazai hírességeket, hiteles véleményformálókat kértünk meg, hogy ajánljanak olyan könyveket, amelyek nagy hatással voltak rájuk, és mutassák meg kedvenc „zöld” tárgyukat. Döbrösi Laura, Litkai Gergely, Ljasuk Dimitrij, McMenemy Márk és Ürge-Vorsatz Diána mesélt.
A másik nagy Puskás-sztori a Forbes.hu
napi címlapján, a húszéves Halott
Pénz negyvenezer
fős bulijának
háttértitkai. És még: Diffuse Drive, Mats Alvesson, Shrooly.
Mindenki a hidrogénvonatokról beszél, nem véletlenül: pár év múlva már világszerte a személy- és áruszállítás alapját adhatják. Azt, hogy mégis miért nem valószínű, hogy a jövőben ilyenek lepnék el nálunk az országot (míg más országokat igen), Kiss Csaba, a Stadler magyarországi vezérigazgatója magyarázta el.
