Csilivili homokozónak, sokáig ritka költséges hobbinak tűnt, és már azon tipródtak, hogy lehúzzák-e a rolót. Aztán nagyon berobbant, és a Számlázz.hu volt tulajdonosai neobankot is indítottak.
„El nem tudom mondani, mennyire gyűlöltem azokat a havi egy csütörtök estéket, amikor tescós szatyorban a számlákkal el kellett mennem a könyvelőhöz. Aki dohányzott.” Stygár László, a Számlázz.hu egyik alapítója és extulajdonosa mondja ezt a netes számlázóprogram elindításának fő motivációjáról. Ma pedig már ott tartunk, hogy a Számlázz-csapat túl a sikeres exiten neobankot indít BinX néven. Mert a meglevő bankokkal nem lehetett megoldani, hogy tovább egyszerűsödjön a cégek dolga számlafizetéskor.
Az elmúlt húsz év egyik legizgalmasabb magyar üzleti történetéhez az kellett, hogy három informatikus vállalkozó éveken át nulla megtérülés mellett is kitartóan babusgassa a szerelemgyerekét, majd rátaláljon a tökéletes tanácsadóra, aki megmutatta az irányt magához az üzlethez is. Számlázóprogrammal sokan kísérleteztek, a külső körülmények is segítettek mindenkinek, de a Számlázz.hu nem véletlenül tarolta le a maga piacát.
Stygár László elsős gimnazista volt 86-ban, amikor megkapta élete első számítógépét, és ez eldöntötte pályaválasztását is. Infó szakirány Kecskeméten, majd a rendszerváltás utáni katyvaszban kezdett dolgozni a Konzumexnél. A rendszer már összeomlott, de a gazdasági struktúra lassan múlt ki, véletlenül könyvelőprogramot is fejlesztettek a múltból itt ragadt vállalatnál. Ottani főnöke hívta az akkor induló első mobiltelefonos cégnek, a Westel 450-nek szoftvereket beszállító kis kft.-jébe.
A másik nagy Puskás-sztori a Forbes.hu
napi címlapján, a húszéves Halott
Pénz negyvenezer
fős bulijának
háttértitkai. És még: Diffuse Drive, Mats Alvesson, Shrooly.
Egy pécsi srác az otthoni PC-jéről indult, az interneten futott fel, majd szemvillanás alatt tört be a fősodorba – legalábbis látszólag. A húsz év első fele szólóban, a második héttagú zenekarként telt, mégpedig a legnagyobb színpadokon. Marsalkó Dávid és a Halott Pénz sztorija abban a tekintetben atipikus a magyar zeneiparban, hogy az egyik legönazonosabb produkció, lassan, megfontoltan érett be, pedig a maga generációjában több mérföldkövet is elsőnek értek el.
Milliós lejátszások, a rádiós listák vezetése, több komoly márka-együttműködés és három telt házas Aréna után, a júniusi címlapsztárt és a Hungáriát váltva veszik most be a Puskás stadiont. Hogy mi vezetett idáig, arról a zenekarból Dávidot és Járai Márk énekest, Molnár Csilla menedzsert, valamint a Puskás-koncertet szervező Live Nationt kérdezte a Forbes.hu.
„Azért jó pár olyan produkciót láthattunk már, ami azért folyt szét, mert nem volt kellően megtervezve, összetartva, és addig csak a szerencsének köszönhetően jutottak egy bizonyos szintre. Csakhogy a hosszú távú fennmaradáshoz rengeteg háttérmunka kell, és én ebbe bele is állok” – ez Dávid hitvallása. „Megállíthatsz bárkit az utcán, ismerni fogja a legnagyobb slágereket, ez tudta leginkább felszínen tartani a zenekart” – ez pedig Csilla fő meglátása. „Mindig nagyon ügyesen manővereztek azzal, hogy kúl márkák csatlakoztak hozzájuk, sose volt erőltetett” – mondja a szervező cég, a Live Nation oldaláról Horváth Máté promóter az olyan együttműködésekről, mint a Dorko, az Unicum vagy a Red Bull. A Live Nation és a banda durván egy éve ültek le ötletelni a Puskásról.
„Dávid tartott egy kiváló motivációs beszédet, hogy miért van itt az ideje egy egész karriert átívelő rendezvénynek – emlékszik vissza Máté. – Szerintem itthon a Halott Pénz a legmeghatározóbb név az elmúlt tizenpár évben. Ezt márkaszemmel mondom, és hogy egy produkció fenn tud maradni egy bizonyos szinten és erőt tud demonstrálni. Ebből a generációból, ha van zenekar, ami stadionképes, azok ők.”
Hogy a költségek és a kockázatok aránya hogyan alakul a két fél között, üzleti titok. „Annyit elmondhatok, hogy nálunk a pénzügyi vonzat mellett egy még fontosabb dolog forog kockán, ez pedig a Halott Pénz hírneve” – mondja Csilla. Dávid most csak a jubileumi évre koncentrál, távolabbra nem néz még. Különleges műsort ígér a június 8-i nagykoncertre, vonósokkal, fúvósokkal, gospellel, gyerekkórussal. „Szeretném, ha ez egy örömév lenne, és ha a Puskás után is jól éreznénk magunkat. Mert ez a legfontosabb.” Írta: Vaszkó Iván
Hogyan tanítsuk meg a robotokat látni?
Az autóiparral kezdtek, de már a drónok és más felhasználási területek felé is nyitottak. A hosszú távú cél az, hogy minden iparágban ott legyenek, ahol a gépi tanulás és látás esszenciális. Két bátor magyar srác, Pásztor Bálint és Pintér Roland felkerekedtek, hogy meghódítsák a mesterséges intelligenciás aranylázban égő Szilícium-völgyet. Céljuk, hogy szintetikus adatokkal tanítsák meg a robotokat látni. A Diffuse Drive-sztori. Írta: Golovics Milán
Helló, integető gombák!
Intenzív éven van túl az otthoni gombatermesztő gépeket gyártó magyar Shrooly. Több ezer előrendelés teljesítését kezdik meg hamarosan, miután Kínában beindult a sorozatgyártás. Nem volt egyszerű eljutni ide, de a cégbe már a leggazdagabb magyar származású milliárdos, Péterffy Tamás kockázatitőke-alapja, a mobilfoxos Diller Kevin, valamint az egyik legsikeresebb cseh üzletember is beszállt. Írta: Kis Judit
A vezérigazgatók csak tinédzserek
Mats Alvesson közgazdász, a svéd Lund Egyetem professzora májusban a Rajk Szakkollégium meghívására jött Budapestre, átvette a Rajk által neki ítélt Herbert Simon-díjat, és tartott egy előadást is legfőbb kutatási témájáról, a funkcionális hülyeségről. Ennek apropóján beszélgettünk okos emberek hülyéségeiről, és hülye emberek okosságairól. Kiderült, hogy a funkcionális hülyeség nem feltétlenül rossz dolog. Írta: Golovics Milán
Túlszaporodó nyulak, szülő nők, lombfúvó, drákói szigorral adott zöldhitelek. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus szerint az embernek vissza kellene fognia magát, de nem akarja, a kapitalizmus növekedéskényszere pedig még mindig kőbe van vésve. Mi a megoldás? Van megoldás?
Nyári könyvajánlónk olyan, mint a löncshús (a jóféle!), van benne minden, a szocreál magyar építészettől az agy és a bélrendszer közötti kapcsolatig. A Tündérkertből kiszabadulnak a gyümölcsfák titkai, és felbukkan Háy János új regénye is, töményen átitatva a jól ismert Háy János-os stílussal. És akkor az eddig kiadatlan Janikovszky Éva-kötetet még nem is említettem!
Környezettudatos szemléletmódjukról ismert hazai hírességeket, hiteles véleményformálókat kértünk meg, hogy ajánljanak olyan könyveket, amelyek nagy hatással voltak rájuk, és mutassák meg kedvenc „zöld” tárgyukat. Döbrösi Laura, Litkai Gergely, Ljasuk Dimitrij, McMenemy Márk és Ürge-Vorsatz Diána mesélt.
A szentendrei Daalarna Garden rendezvényhelyszín a fenntartható luxus élményét kínálja mindenkinek, aki biztonságra, minőségre és kényelemre vágyik egy olyan helyen, amely karnyújtásnyira található Budapesttől, mégis kellő távolságra annak érdekében, hogy minden a teljes kikapcsolódást szolgálja. Benes Anita, az öthektáros birtok egyik megálmodója mesélt a különleges projektről, amely idén végre a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit. […]
