Én itt gyakran leülök

„A Kensington-palotánál már akkor méhlegelők voltak. Először néztem is, hogy itt nem kaszálnak?” – meséli Szomoru Miklós, akit sokan az Egy kertész kertje Pilisszentkereszten nevű közösségi oldalairól ismernek, de már több mint húsz éve tervez kerteket. Miközben angliai élményeiről mesél, egyszer csak élénk madárhangot hallok a hátam mögül. Az étkezőasztaltól hátra fordulva látom meg a madaras órát. Délután három órát jelez. „Madármániás is vagyok” – mutat Miklós mosolyogva az óra után a körülöttünk lévő porcelánokra.


Az angolkertekbe – hol máshol – Angliában szeretett bele, amikor 2008-ban egy londoni kertfenntartó és kertépítő cégnél helyezkedett el. Sokat dolgoztak a város északi részén, Hampsteadben tipikus György korabeli, vörös téglás házak, kisebb villák kertjeiben. „Ami itthon elegánsnak, szépnek számított, az ott szóba sem jött, hanem ott volt az a rengeteg növény. Sok fa, sok virág, ezernyi évelő, és már akkor voltak méhlegelők a kertekben.”


Miklós sokszor gyalog, mindig más útvonalon tette meg a metróval is egyórás utat greenwichi albérletéig, így bőven volt ideje megcsodálni az útba eső, nem is akármilyen parkokat (például Hyde és Victoria). Sok-sok évvel később pedig elkezdte megvalósítani a maga vidéki Angliáját, itthon, Pilisszentkereszten.