A kert nemcsak azért van, hogy dolgozzunk, hanem hogy gyönyörködjünk és pihenjünk benne, sőt elsősorban arra van, vallja Szomoru Miklós kertészmérnök, és ennek megfelelően alakította ki Pilisszentkereszten talaj- és ökotudatos angolkertjét. Az ehhez szükséges szaktudást Angliából hozta, egyre bővülő díszkertjéből pedig időközben márkát és vállalkozást épített.
„A Kensington-palotánál már akkor méhlegelők voltak. Először néztem is, hogy itt nem kaszálnak?” – meséli Szomoru Miklós, akit sokan az Egy kertész kertje Pilisszentkereszten nevű közösségi oldalairól ismernek, de már több mint húsz éve tervez kerteket. Miközben angliai élményeiről mesél, egyszer csak élénk madárhangot hallok a hátam mögül. Az étkezőasztaltól hátra fordulva látom meg a madaras órát. Délután három órát jelez. „Madármániás is vagyok” – mutat Miklós mosolyogva az óra után a körülöttünk lévő porcelánokra.
Az angolkertekbe – hol máshol – Angliában szeretett bele, amikor 2008-ban egy londoni kertfenntartó és kertépítő cégnél helyezkedett el. Sokat dolgoztak a város északi részén, Hampsteadben tipikus György korabeli, vörös téglás házak, kisebb villák kertjeiben. „Ami itthon elegánsnak, szépnek számított, az ott szóba sem jött, hanem ott volt az a rengeteg növény. Sok fa, sok virág, ezernyi évelő, és már akkor voltak méhlegelők a kertekben.”
Miklós sokszor gyalog, mindig más útvonalon tette meg a metróval is egyórás utat greenwichi albérletéig, így bőven volt ideje megcsodálni az útba eső, nem is akármilyen parkokat (például Hyde és Victoria). Sok-sok évvel később pedig elkezdte megvalósítani a maga vidéki Angliáját, itthon, Pilisszentkereszten.
Hatalmas lehetőség nyílik meg a METU diákjai, oktatói, de maga az egyetem számára is a világ egyik legjobb egyetemével indított együttműködéssel. A megállapodáshoz és a lehetőségek kihasználásához is Magyarországon még szokatlan szemlélet vezetett és vezethet. „Kinyitja a világot” – válaszolja Wenczel Richárd, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, mit is jelent az […]
Hatalmas lehetőség nyílik meg a METU diákjai, oktatói, de maga az egyetem számára is a világ egyik legjobb egyetemével indított együttműködéssel. A megállapodáshoz és a lehetőségek kihasználásához is Magyarországon még szokatlan szemlélet vezetett és vezethet.
„Kinyitja a világot” – válaszolja Wenczel Richárd, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, mit is jelent az intézmény számára az Arizona State Universityvel (ASU) kötött együttműködési megállapodás. Ez nagyon szépen hangzik, de nagyon is kézzel fogható konkrétumokat takar. „Ha az egyetem vezetőségéből húsz embert megkérdeznénk, hogy mi a jó egy magyar egyetemnek ebben a lehetőségben, húszból húszan mind egy picit mást mondanának. És én azt gondolom, hogy mindenkinek igaza lenne.”
Versenyképes tudás
A METU diákjainak például azt jelenti, hogy a hazai diploma mellett megszerezhetnek egy amerikai diplomát is, akár alap-, akár mesterképzésről legyen szó. És nem is akármilyen diplomát. Az ASU alapképzésein végző hallgatóinak nagyjából 90 százaléka 90 napon belül állást talál. Ha a hallgató a képzés egy részét az Egyesült Államokban végzi el, akkor a diplomához automatikusan legalább egy év munkavállalói vízum is jár – nem is kell mondani, ez milyen lehetőségeket tartogat.
„Ha valaki azonban nem akar utazni, azt a lehetőséget akkor is megkapja, hogy a legaktuálisabb, legkurrensebb tananyagokhoz hozzáfér” – folytatja Wenczel Richárd, aki azt is elmondja, hogy az ASU-n az online oktatást is máshogy kell elképzelni, mint megszokhattuk. „Az ASU-n létezik például virtuális, kiterjesztett valóság alapú oktatás. Erről volt egy elképzelésem, hogy milyen is lehet, de aztán amikor kipróbáltam, kiderült, hogy mennyire korlátozott volt a fantáziám ezen a terén.”
Hiába, az ASU-t nem véletlenül választják meg kilencedik éve a leginnovatívabb amerikai egyetemnek. Azonban ahogy az egyetem más oktatási innovációi, úgy ez sem öncélú, hanem kutatások bizonyítják, hogy a mai diákok így hatékonyabban képesek tanulni, márpedig Wenczel Richárd szerint egy egyetemnek azt kell a középpontba helyeznie, hogy mi szolgálja a diákok érdekeit.
Központban az ügyfél
„Magyarországon én sokszor hallottam olyat, hogy a diák az egyetem terméke. Személy szerint ezzel nem értek egyet. A diák az egyetem ügyfele. És nekünk úgy kell működnünk, hogy az ügyfél legyen elégedett, és olyan szolgáltatást kapjon, amilyet megkövetel, mondjuk a diploma konvertálhatóságában” – fejti ki az elnök-vezérigazgató.
Valójában itt talált igazán egymásra a METU és az ASU, ahol ez az ügyfélközpontú gondolkodás képezi mindennek az alapját. „Ez az, amiben mi újat szeretnénk mutatni, és szerencsére egy olyan csapat állt össze, amelynek tagjai elkötelezettek abban, hogy az egyetemet ebbe az irányba mozdítsuk” – fogalmaz Wenczel Richárd, rámutatva például arra is, hogy a „kemény” tudás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a „puha” képességek fejlesztésére is, javaslatokat tesznek a diákjaiknak arra, milyen tréningek, kurzusok, vagy akár coaching segíthet nekik abban, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak, vagy éppenséggel sikeres vállalkozók lehessenek.
Meghatározott és meghatározó célok
Wenczel Richárd a METU elnök-vezérigazgatójaként más szempontból is az üzleti világból hozott szemléletet követ. „Ahogy egy startupnál mindig fel kell tenni azt a kérdés, hogy egy lehetőség segít-e elérni a célokat, úgy tettük fel a kérdést, hogy az ASU-val való együttműködés illeszkedik-e a mi céljainkba, hogy mind minőségben, mind mennyiségben fejlesszük a METU által nyújtott szolgáltatást. És mivel száz százalékosan illeszkedik, ezért belevágtunk.”
És hogy konkrétabban mik ezek a célok? Wenczel Richárd magasra teszi a lécet: „Tíz éves távlatban ennek a közép-európai régiónak a legnagyobb, legmeghatározóbb és leginnovatívabb magánegyeteme kívánunk lenni. És az biztos, hogy ennek az egyetemen, a hallgatóinkon és oktatóinkon is túlmutató pozitív hatásai lesznek az ország, illetve a régió számára is.”
Csilivili homokozónak, sokáig ritka költséges hobbinak tűnt, és már azon tipródtak, hogy lehúzzák-e a rolót. Aztán nagyon berobbant, és a Számlázz.hu volt tulajdonosai neobankot is indítottak.
Írta: Iglódi Csaba Néhány kilométer volt csak hátra a határig. Már amennyiben határnak lehet nevezni, ami Szlovénia és Olaszország között húzódik. Meredeken emelkedő, éles kanyarokkal teli szerpentin kezdődött. Kopott és ütött, vagyis rendeltetésének megfelelően használt szalagkorlát mutatta, hogy nagylegények is koccantak már erre, ezért csak óvatosan duhajkodtam. Négyfős véleménycsapat váltotta egymást hónapról hónapra a pódiumon egy éven […]
Evangélikus lelkész. Pszichodráma-vezető. Rádiós műsorvezető. Tréner. Bokszoló. Sőt: utcai harcos. Az egyik legismertebb magyarországi szervezetfejlesztő. Ha csak néhány kulcsszót ismerünk róla, azt hihetnénk, a randomgenerátor szórakozik velünk. De nem ez a helyzet, ez a kombináció valóban létezik. Ő Lénárt Viktor.
Mindenki a hidrogénvonatokról beszél, nem véletlenül: pár év múlva már világszerte a személy- és áruszállítás alapját adhatják. Azt, hogy mégis miért nem valószínű, hogy a jövőben ilyenek lepnék el nálunk az országot (míg más országokat igen), Kiss Csaba, a Stadler magyarországi vezérigazgatója magyarázta el.