Nyári könyvajánlónk olyan, mint a löncshús (a jóféle!), van benne minden, a szocreál magyar építészettől az agy és a bélrendszer közötti kapcsolatig. A Tündérkertből kiszabadulnak a gyümölcsfák titkai, és felbukkan Háy János új regénye is, töményen átitatva a jól ismert Háy János-os stílussal. És akkor az eddig kiadatlan Janikovszky Éva-kötetet még nem is említettem!
Háy János: Boldog boldogtalan (Európa Kiadó, 2024, 5499 forint) Miről szól? Mától boldogtalan lesz, határozta el a nő, akit elhagyott a férje – könnyen lehet, hogy épp Háy János cégvezetője a korábbi regényéből. Éppen így adják át a stafétát a könyvben is a szereplők egymásnak, szinte követhetetlen, melyik történelemtanár kivel csalta meg a feleségét, ki vár a jógaoktatótól gyereket, és a sok-sok karakter közül ki az az apa, akinek évtizedek óta szeretője van.
Háy megint szeretőkről, viszonyokról, apró hétköznapi és végzetes bűnökről ír, és közben azon is elmélkedik egy kicsit, miért éppen barlang (magyarra fordítva) annak a híres énekesnek a neve, aki fiának tragikus sorsa miatt nyilván rettenetesen szenved. A helyszín nagyrészt megint az író lakhelye, a Hegyvidék, a „Kisjancsi és a Böszi” sarka, és aki nem tudja beazonosítani a becéző szavakat, azon rögtön látszik, hogy nem idevaló, legfeljebb kirándulni vagy lomtalanításkor jön a kerületbe. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti Háy János csapongó stílusát, kedves humorát – meg az életet, amiről olyan különleges őszinteséggel ír.
A másik nagy Puskás-sztori a Forbes.hu
napi címlapján, a húszéves Halott
Pénz negyvenezer
fős bulijának
háttértitkai. És még: Diffuse Drive, Mats Alvesson, Shrooly.
Egy pécsi srác az otthoni PC-jéről indult, az interneten futott fel, majd szemvillanás alatt tört be a fősodorba – legalábbis látszólag. A húsz év első fele szólóban, a második héttagú zenekarként telt, mégpedig a legnagyobb színpadokon. Marsalkó Dávid és a Halott Pénz sztorija abban a tekintetben atipikus a magyar zeneiparban, hogy az egyik legönazonosabb produkció, lassan, megfontoltan érett be, pedig a maga generációjában több mérföldkövet is elsőnek értek el.
Milliós lejátszások, a rádiós listák vezetése, több komoly márka-együttműködés és három telt házas Aréna után, a júniusi címlapsztárt és a Hungáriát váltva veszik most be a Puskás stadiont. Hogy mi vezetett idáig, arról a zenekarból Dávidot és Járai Márk énekest, Molnár Csilla menedzsert, valamint a Puskás-koncertet szervező Live Nationt kérdezte a Forbes.hu.
„Azért jó pár olyan produkciót láthattunk már, ami azért folyt szét, mert nem volt kellően megtervezve, összetartva, és addig csak a szerencsének köszönhetően jutottak egy bizonyos szintre. Csakhogy a hosszú távú fennmaradáshoz rengeteg háttérmunka kell, és én ebbe bele is állok” – ez Dávid hitvallása. „Megállíthatsz bárkit az utcán, ismerni fogja a legnagyobb slágereket, ez tudta leginkább felszínen tartani a zenekart” – ez pedig Csilla fő meglátása. „Mindig nagyon ügyesen manővereztek azzal, hogy kúl márkák csatlakoztak hozzájuk, sose volt erőltetett” – mondja a szervező cég, a Live Nation oldaláról Horváth Máté promóter az olyan együttműködésekről, mint a Dorko, az Unicum vagy a Red Bull. A Live Nation és a banda durván egy éve ültek le ötletelni a Puskásról.
„Dávid tartott egy kiváló motivációs beszédet, hogy miért van itt az ideje egy egész karriert átívelő rendezvénynek – emlékszik vissza Máté. – Szerintem itthon a Halott Pénz a legmeghatározóbb név az elmúlt tizenpár évben. Ezt márkaszemmel mondom, és hogy egy produkció fenn tud maradni egy bizonyos szinten és erőt tud demonstrálni. Ebből a generációból, ha van zenekar, ami stadionképes, azok ők.”
Hogy a költségek és a kockázatok aránya hogyan alakul a két fél között, üzleti titok. „Annyit elmondhatok, hogy nálunk a pénzügyi vonzat mellett egy még fontosabb dolog forog kockán, ez pedig a Halott Pénz hírneve” – mondja Csilla. Dávid most csak a jubileumi évre koncentrál, távolabbra nem néz még. Különleges műsort ígér a június 8-i nagykoncertre, vonósokkal, fúvósokkal, gospellel, gyerekkórussal. „Szeretném, ha ez egy örömév lenne, és ha a Puskás után is jól éreznénk magunkat. Mert ez a legfontosabb.” Írta: Vaszkó Iván
Hogyan tanítsuk meg a robotokat látni?
Az autóiparral kezdtek, de már a drónok és más felhasználási területek felé is nyitottak. A hosszú távú cél az, hogy minden iparágban ott legyenek, ahol a gépi tanulás és látás esszenciális. Két bátor magyar srác, Pásztor Bálint és Pintér Roland felkerekedtek, hogy meghódítsák a mesterséges intelligenciás aranylázban égő Szilícium-völgyet. Céljuk, hogy szintetikus adatokkal tanítsák meg a robotokat látni. A Diffuse Drive-sztori. Írta: Golovics Milán
Helló, integető gombák!
Intenzív éven van túl az otthoni gombatermesztő gépeket gyártó magyar Shrooly. Több ezer előrendelés teljesítését kezdik meg hamarosan, miután Kínában beindult a sorozatgyártás. Nem volt egyszerű eljutni ide, de a cégbe már a leggazdagabb magyar származású milliárdos, Péterffy Tamás kockázatitőke-alapja, a mobilfoxos Diller Kevin, valamint az egyik legsikeresebb cseh üzletember is beszállt. Írta: Kis Judit
A vezérigazgatók csak tinédzserek
Mats Alvesson közgazdász, a svéd Lund Egyetem professzora májusban a Rajk Szakkollégium meghívására jött Budapestre, átvette a Rajk által neki ítélt Herbert Simon-díjat, és tartott egy előadást is legfőbb kutatási témájáról, a funkcionális hülyeségről. Ennek apropóján beszélgettünk okos emberek hülyéségeiről, és hülye emberek okosságairól. Kiderült, hogy a funkcionális hülyeség nem feltétlenül rossz dolog. Írta: Golovics Milán
Napjainkban átgondoltabb tervezést, még inkább kézben tartott kivitelezési folyamatot, illetve magas fokú rugalmasságot kívánnak meg az építési beruházások területén. Az Óbuda Group pontosan ezt kínálja ügyfeleinek, a korunk kihívásainak megfelelő szemléletmóddal és a legújabb technológiai megoldásokkal együtt. Magyarországra a rendszerváltás óta évről évre egyre nagyobb számban érkeznek külföldről építési beruházások, a hazai piacon mégis egy […]
Mindenki a hidrogénvonatokról beszél, nem véletlenül: pár év múlva már világszerte a személy- és áruszállítás alapját adhatják. Azt, hogy mégis miért nem valószínű, hogy a jövőben ilyenek lepnék el nálunk az országot (míg más országokat igen), Kiss Csaba, a Stadler magyarországi vezérigazgatója magyarázta el.
Az alpinista favágás az egyik legveszélyesebb szakma a világon – és az egyik legmacsóbb is. A faápolóknak mégis van lelkük, legalábbis Bubnó Márknak bizonyosan, aki szerint onnantól, hogy hozzányúlsz egy fához, a nevedre veszed. „Marcika” – ahogy zenésztársai emlegetik – évekig dobolt az Anna And The Barbiesban, és alapító tagja a Szent Efrém Férfikarnak. Ősztől Ausztráliában folytatja – a faápolást.
