Nyári könyvajánlónk olyan, mint a löncshús (a jóféle!), van benne minden, a szocreál magyar építészettől az agy és a bélrendszer közötti kapcsolatig. A Tündérkertből kiszabadulnak a gyümölcsfák titkai, és felbukkan Háy János új regénye is, töményen átitatva a jól ismert Háy János-os stílussal. És akkor az eddig kiadatlan Janikovszky Éva-kötetet még nem is említettem!
Háy János: Boldog boldogtalan (Európa Kiadó, 2024, 5499 forint) Miről szól? Mától boldogtalan lesz, határozta el a nő, akit elhagyott a férje – könnyen lehet, hogy épp Háy János cégvezetője a korábbi regényéből. Éppen így adják át a stafétát a könyvben is a szereplők egymásnak, szinte követhetetlen, melyik történelemtanár kivel csalta meg a feleségét, ki vár a jógaoktatótól gyereket, és a sok-sok karakter közül ki az az apa, akinek évtizedek óta szeretője van.
Háy megint szeretőkről, viszonyokról, apró hétköznapi és végzetes bűnökről ír, és közben azon is elmélkedik egy kicsit, miért éppen barlang (magyarra fordítva) annak a híres énekesnek a neve, aki fiának tragikus sorsa miatt nyilván rettenetesen szenved. A helyszín nagyrészt megint az író lakhelye, a Hegyvidék, a „Kisjancsi és a Böszi” sarka, és aki nem tudja beazonosítani a becéző szavakat, azon rögtön látszik, hogy nem idevaló, legfeljebb kirándulni vagy lomtalanításkor jön a kerületbe. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti Háy János csapongó stílusát, kedves humorát – meg az életet, amiről olyan különleges őszinteséggel ír.
Hatalmas lehetőség nyílik meg a METU diákjai, oktatói, de maga az egyetem számára is a világ egyik legjobb egyetemével indított együttműködéssel. A megállapodáshoz és a lehetőségek kihasználásához is Magyarországon még szokatlan szemlélet vezetett és vezethet. „Kinyitja a világot” – válaszolja Wenczel Richárd, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, mit is jelent az […]
Hatalmas lehetőség nyílik meg a METU diákjai, oktatói, de maga az egyetem számára is a világ egyik legjobb egyetemével indított együttműködéssel. A megállapodáshoz és a lehetőségek kihasználásához is Magyarországon még szokatlan szemlélet vezetett és vezethet.
„Kinyitja a világot” – válaszolja Wenczel Richárd, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, mit is jelent az intézmény számára az Arizona State Universityvel (ASU) kötött együttműködési megállapodás. Ez nagyon szépen hangzik, de nagyon is kézzel fogható konkrétumokat takar. „Ha az egyetem vezetőségéből húsz embert megkérdeznénk, hogy mi a jó egy magyar egyetemnek ebben a lehetőségben, húszból húszan mind egy picit mást mondanának. És én azt gondolom, hogy mindenkinek igaza lenne.”
Versenyképes tudás
A METU diákjainak például azt jelenti, hogy a hazai diploma mellett megszerezhetnek egy amerikai diplomát is, akár alap-, akár mesterképzésről legyen szó. És nem is akármilyen diplomát. Az ASU alapképzésein végző hallgatóinak nagyjából 90 százaléka 90 napon belül állást talál. Ha a hallgató a képzés egy részét az Egyesült Államokban végzi el, akkor a diplomához automatikusan legalább egy év munkavállalói vízum is jár – nem is kell mondani, ez milyen lehetőségeket tartogat.
„Ha valaki azonban nem akar utazni, azt a lehetőséget akkor is megkapja, hogy a legaktuálisabb, legkurrensebb tananyagokhoz hozzáfér” – folytatja Wenczel Richárd, aki azt is elmondja, hogy az ASU-n az online oktatást is máshogy kell elképzelni, mint megszokhattuk. „Az ASU-n létezik például virtuális, kiterjesztett valóság alapú oktatás. Erről volt egy elképzelésem, hogy milyen is lehet, de aztán amikor kipróbáltam, kiderült, hogy mennyire korlátozott volt a fantáziám ezen a terén.”
Hiába, az ASU-t nem véletlenül választják meg kilencedik éve a leginnovatívabb amerikai egyetemnek. Azonban ahogy az egyetem más oktatási innovációi, úgy ez sem öncélú, hanem kutatások bizonyítják, hogy a mai diákok így hatékonyabban képesek tanulni, márpedig Wenczel Richárd szerint egy egyetemnek azt kell a középpontba helyeznie, hogy mi szolgálja a diákok érdekeit.
Központban az ügyfél
„Magyarországon én sokszor hallottam olyat, hogy a diák az egyetem terméke. Személy szerint ezzel nem értek egyet. A diák az egyetem ügyfele. És nekünk úgy kell működnünk, hogy az ügyfél legyen elégedett, és olyan szolgáltatást kapjon, amilyet megkövetel, mondjuk a diploma konvertálhatóságában” – fejti ki az elnök-vezérigazgató.
Valójában itt talált igazán egymásra a METU és az ASU, ahol ez az ügyfélközpontú gondolkodás képezi mindennek az alapját. „Ez az, amiben mi újat szeretnénk mutatni, és szerencsére egy olyan csapat állt össze, amelynek tagjai elkötelezettek abban, hogy az egyetemet ebbe az irányba mozdítsuk” – fogalmaz Wenczel Richárd, rámutatva például arra is, hogy a „kemény” tudás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a „puha” képességek fejlesztésére is, javaslatokat tesznek a diákjaiknak arra, milyen tréningek, kurzusok, vagy akár coaching segíthet nekik abban, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak, vagy éppenséggel sikeres vállalkozók lehessenek.
Meghatározott és meghatározó célok
Wenczel Richárd a METU elnök-vezérigazgatójaként más szempontból is az üzleti világból hozott szemléletet követ. „Ahogy egy startupnál mindig fel kell tenni azt a kérdés, hogy egy lehetőség segít-e elérni a célokat, úgy tettük fel a kérdést, hogy az ASU-val való együttműködés illeszkedik-e a mi céljainkba, hogy mind minőségben, mind mennyiségben fejlesszük a METU által nyújtott szolgáltatást. És mivel száz százalékosan illeszkedik, ezért belevágtunk.”
És hogy konkrétabban mik ezek a célok? Wenczel Richárd magasra teszi a lécet: „Tíz éves távlatban ennek a közép-európai régiónak a legnagyobb, legmeghatározóbb és leginnovatívabb magánegyeteme kívánunk lenni. És az biztos, hogy ennek az egyetemen, a hallgatóinkon és oktatóinkon is túlmutató pozitív hatásai lesznek az ország, illetve a régió számára is.”
Semmiben nem tökéletesek: nem is natúrok, nem is organikusok és nem is vegánok az angol Lush kozmetikai portékái. Mert a cég vezetői két lábbal járnak a földön, de amit tudnak, így is megtesznek a környezetért, a rászorulókért és az energiatakarékosságért. Ruth Andrade, az első számú környezetvédelmi vezető Budapesten járt, és beszélt velünk csicseriborsó-főzőléről, Human Rights nevű tusfürdőről, valamint pisztáciahéjról és mangóbőrről is.
Esterházy, Dessewffy és Széchenyi felülnek a turistaosztályra – kezdődhetne a vicc az IBUSZ százhuszonkét éves történetéről. Ott lehetnének benne a Magyar Királyság nagy háború előtti idegenforgalmi igényei éppúgy, mint a balatoni gőzös vagy a titkos ügynökök.
Hogyan lehetséges az, hogy egy irodaépület háromszor annyi energiát fogyaszt, mint amennyit az energetikai tanúsítványa szerint fogyasztania kellene? Hogyan lehetséges, hogy egy budapesti irodaház több energiát pazarol el fölöslegesen, mint amennyi egy falu teljes energiafogyasztása? A kérdést Pál Péter, energiamegtakarításokkal foglalkozó szakember is sokszor feltette már, annak érdekében, hogy felhívja a felelősök figyelmét, a döntés […]
A Disfrutar Ferran Adrià legendás éttermének, az El Bullinak közvetlen örököse, és az elődhöz hasonlóan az utód sem tréfál. A sokadik látogatás ellenére még mindig tudnak meglepőt mutatni, sohasem állnak le a kísérletezéssel.