Három hónap alattnyolcmilliárd forint ellopott pénz: sok vagy kevés?

Forró téma lett a kártyacsalások, online banki visszaélések ügye. Nehéz megítélni, hogy csak azért, mert sokkal többen szoktak le a készpénzről, vagy arányaiban is többeket támadnak a csalók. Történelmi távlatban, de legalábbis tíz év távlatából, hogy állunk a kibervédekezéssel?
Nemes Máté, Mastercard (N. M.): Tíz év alatt teljesen megváltozott, ahogyan fizetünk és vásárolunk. Ha korábban tíz–tizenöt bejáratott kereskedőnél fizettünk kártyával, akkor most ötven–száz helyen is megtesszük, illetve fizetünk telefonnal, órával, gyűrűvel. A terminál is megváltozott, az már lehet egy másik telefon is, és mindezek mögött teljesen más technológia is van.


Bejött a tokenizáció, azaz minden egyes eszköz olyan külön kártyaszámot kap, ami biztonságosan le van tárolva, és megváltozott a szolgáltató és kártyabirtokos vagy felhasználó közötti interakció is. Bejöttek a mobilbanki alkalmazások, a mobiltárcás fizetés, a különböző netbanki felületek, és elterjedt a kétfaktoros hitelesítés, ami teljesen felrázta az egész biztonsági kérdést.


És megváltozott a csalások trendje is. Korábban a bűnözők csak megszereztek egy kártyaszámot, és elkezdték használni. Most már át kell jutniuk a kétfaktoros hitelesítésen, meg kell szerezniük egy megerősítő sms-t, be kell tokenizálniuk, digitalizálniuk a kártyát. Mivel ez technikailag nehéz, egyet hátraléptek, és az ügyféléletútban máshol próbálkoznak. Mesterséges önazonosságokat hoznak létre, illetve a felhasználóra koncentrálnak, mint a gyenge pontra a láncban. Arra is veszik a fáradságot, és költenek is rá, hogy hamis call centert, sms-szervert vagy úgynevezett push-szervert üzemeltessenek, és onnan szórják ki a különböző csaló megkereséseket.