Első pillantásra igencsak meglepő lehet, hogy a budapesti tőzsdére frissen bevezetett IT-cég vezetője milyen útvonalon kanyarodott rá az informatikai bizniszre. Kovács Zoltán közgazdász, volt könyvvizsgáló asszisztens, majd tanácsadó az EY-nál, aztán négy évig egy izgalmas, tulajdonosi csatározásokkal és privatizációval színesített időszakban vezette a dunai és tiszai személyhajózást bonyolító Mahart Passnavét. Eltöltött még pár évet a Trigránitnál, aztán feladta az alkalmazotti létet, a családi mintát követve sorozatvállalkozó lett. Tanácsadás, befektetések többféle cégbe, végül azért ragadt le a Kermann IT-nál, mert ebben látta a legnagyobb potenciált.
Más bizniszei révén ismerkedett meg itteni tulajdonostársaival, ők hívták a Kermannhoz, ahol nyolc évvel ezelőtt még nem alakult ki pontosan az ideális csapásirány, épp ez volt a legfontosabb feladat, hogy találják meg együtt. A Kermann nem valami német multi helyi leágazása, a név a hajdani magyar magánszemély alapítók családneveiből (Kiss + Hermann) állt össze, de eredetileg semmi köze sem volt az IT-hoz, műszaki tanácsadó cégnek indult. Később az IT-vonal úgy jött, hogy egy előző cégüktől távozó, mintegy tízfős fejlesztőcsapat keresett magának új hátteret, és a Kermann tulajdonosai láttak bennük fantáziát.

Meg másban is: amikor Kovács Zoltán 2017-ben beszállt a cégbe mint tulajdonos és ügyvezető, a Kermann-nak két üzletága volt, az IT mellett világítástechnikában utaztak. Lényegében baráti társaságból kellett hatékonyan működő céget építeniük, ez pedig nem kevés konfliktussal járt. A közgazdász főnök természetesen nem tud mélyen szakmázni a mérnökökkel, de Kovács Zoltán tulajdonostársa, Baróthy Gábor IT-vonalról jön, komoly iparági tapasztalattal, az elején kialakult munkamegosztás (Zoltán foglalkozik az emberekkel, a stratégiával, a pénzügyekkel, Gáboré a mérnökök szakmai felügyelete, a kapcsolattartás a beszállítókkal) máig nem változott, holott a létszám már százhúsznál tart, és egyre nő.

Mit jelent az emberekkel foglalkozás pontosan? Kovács Zoltán azt mondja, az ő feladata, hogy a legtöbbet kihozza belőlük. Ehhez sok beszélgetés kell, ha családi balhé van, akkor is próbál segíteni, a lényeg a biztonságos környezet kialakítása, hogy a munkatársak bízhatnak egymásban. „Csiholom a tüzet, számon kérek és motiválok” – foglalja össze.

A cégépítés során jöttek váratlan lehetőségek, az egyik versenytárs például a covid idején nehéz pénzügyi helyzetbe került, onnan átvették az ott dolgozó tíz embert, akik hozták a tudásukat, a terméküket. Ez volt az első akvizíció, és Kovács Zoltán büszkén mondja, hogy addigra már kialakult a hatékonyan működő szervezet, benne a befogadó vállalati kultúra is. Jó példa rá, hogy az első kicsi, baráti közösségnek induló csapat nagy része hamar távozott a cégtől, a 2020-as akvizíciókor jövő csapat viszont együtt van, egyetlen embertől voltak kénytelenek csak megválni.

Két évvel később egyértelművé vált, hogy a két üzletág közül az IT az abszolút húzóerő, a világítástechnika lemaradóban van. Ekkor kezdtek a tulajdonosok a további akvizíciókon, illetve azok finanszírozásán agyalni, és egyre inkább arra hajlottak, hogy a tőkepiac irányába mozdulnak. Márpedig aki kkv létére a tőzsdét célozza meg, szinte biztosan találkozik Vitkovics Péterrel. A változásmenedzser számos kis és közepes cégnek adott már tanácsot, és két vállalat, a DM-KER és a Megakrán tőzsdei bevezetésében is közreműködött – utóbbiban máig fb-elnökként tevékenykedik, a DM-KER-nél pedig a felügyelőbizottságból épp a múlt hónap végén ült át az igazgatóságba.

Három lábon
Miután a felek között hamar kialakult az összhang és a bizalom, a Kermann is Vitkovics Péter segítségével indult a tőzsde felé. A tulajdonosok elfogadták a tanácsadó azon javaslatát, hogy a gyengébbik üzletágat érdemes leválasztani, a tőzsdei befektetők ugyanis a bivalyerős és jó kilátásokkal rendelkező üzletre kíváncsiak. A világítástechnológiát annak munkatársai vásárolták meg és vitték tovább, a Kermann pedig full IT profillal, három lábon állva cserkészte be a tőzsdét. Első lépésként most tavasszal tőkeemelés keretében több mint hatvan privát befektetőnek adott el új részvényeket 475 millió forint értékben.

Az alaplábra valóban lehet azt mondani, hogy ez aztán igazán kommersz, semmi extra, csinálják is vagy ezren – ez a rendszerintegrációs szolgáltatás. Csakhogy ez adja a mérnöki tudást, ez maga a tudásbázis, amire építeni lehet minden mást, mellesleg pedig – ma még – ez hozza a nagy ügyfeleket, az árbevétel legnagyobb részét. Még úgy is, hogy a profitmarzs itt a legszűkebb.
A második láb a saját szoftverre épülő identity management biznisz, azaz egy jogosultságkezelő rendszer. A cégek ezzel kezelhetik, hogy melyik munkatárs milyen rendszerekhez, adatokhoz férhet hozzá, ennek az adatbiztonságra gyakorolt jelentőségét egyre több nagyvállalat ismeri fel. De a multik mellett már a közepes, pár száz fős cégek is érdeklődnek, ezért a Kermann elkezdte ezt a terméket, illetve szolgáltatást „dobozosítani”.

A harmadik láb az épületüzemeltetés informatikai támogatása, szép szakmozaikszóval a BIM. A Kermann-nál arra számítanak, hogy az ingatlanüzemeltető cégek vagy épp egyetemek felismerik, hogy informatikai támogatással az alapos, precíz felmérés után komoly spórolást érhetnek el az épületek üzemeltetési költségein. Ez a Kermann-nak száz százalékban szolgáltatásbevétel, amit ma még egy külső szereplőtől származó szoftver segítségével nyújt.
A lényeg tehát, hogy olyan irányokba fejlesztenek, ahol hosszú távon fejlődést, növekedést várnak, amiben megtérül az innováció. Kovács Zoltán szavaival: „Nem belekapunk egy-két ötletbe startup módra, aztán lesz belőle valami, vagy sem, hanem arra összpontosítunk, ahol bővülő ügyféligényt, stabil növekedést látunk.”

A terv, illetve a befektetőknek tett vállalás természetesen az, hogy a nagyobb marzsú szolgáltatások aránya növekszik majd, és további akvizíciókra használják fel a tőkeemelésből származó bevételt és a profitot. A tavalyi 7,5 milliárd forintos bevételt 2026-ra kilencmilliárdra növelnék, de valószínűleg hamarabb összejön. Az organikus növekedéshez amúgy nem kellett volna a drágább tőkepiaci finanszírozás, ahogy Kovács Zoltán mondja, „cash flowból és banki finanszírozásból jók vagyunk”. De a tőkepiacról bevont summát a sajáttal hígítva már milliárd feletti az összeg, amivel jó akvizíciókat tudnak a tervek szerint csinálni.

Hogyan? „A józan paraszti észnél nem akarunk jobbat kitalálni – mondja a tulajdonos IG-elnök. – Két-három cég van a radaron, mind olyan, ahol látjuk a munkaminőséget, ahol jól ismerjük a tulajdonosi kört, a menedzsmentet, és ők is ismernek bennünket.” Az ideális célpont az, ahol megvan a termék, a tudás, de gyenge a sales – ezt majd a Kermann jól hozzáteszi.

A tőzsdei bevezetés április közepén megtörtént, a Kermann IT Solutions Nyrt. az Xtend piacra érkezett. Az előző bevezetések tapasztalatai alapján kimondottan figyeltek arra, hogy legyen forgalom a részvényben, amihez kell, hogy legyen kínálat is arra az optimális esetre, ha valaki vásárolni szeretne. Ezt az említett tőke­emelésben részt vevő befektetők biztosítják, ők bármikor megjelenhetnek az eladói oldalon – a közkézhányad 8,47 százalék, de tervezik tovább növelni. Az első két hét adatai alapján vannak is kötések a Kermannra a tőzsdén lényegében mindennap. A kisbefektetőknek az is fontos, hogy lesz elemzői coverage is, az Equilor fogja követni és rendszeresen elemezni a Kermann-papírokat.