Kedvenc fodrászomnál nem lehet kártyával fizetni, és a környéken a legfinomabb epret áruló őstermelő bácsinál sem. Most, hogy április 1-jén elindult a fizetési kérelem, mi változik az ilyen szituációkban?
Az azonnali fizetési rendszer 2.0, amiről most beszélünk, többféle megoldást tesz lehetővé. Nemcsak a fizetési kérelmet, hanem majd néhány hónap múlva kötelezően azt is, hogy QR-kód beolvasásával tudjunk fizetni, vagy hogy úgynevezett NFC technológiával két telefon egymáshoz érintésével lehessen azonnali átutalást indítani, és akár azt is, hogy egy fizetési linkre (deep link) rákattintva teljesüljön rögtön a banki átutalás.

Én rányomok a linkre, ezzel megnyílik a mobilbanki alkalmazásom, amiben egyszerűen és azonnal el tudom utalni a pénzt, a kereskedő vagy szolgáltató mobilbanki alkalmazásában meg azonnal megjelenik, hogy meg is kapta. Ez még persze nem jelenti azt, hogy az eperárusnál így fogok tudni fizetni, hiszen őt senki sem kötelezi a használatára, de a lehetőség adott lesz.
A következő lépés, ami reményeink szerint bekövetkezik, hogy az eperárus vagy bárki más kereskedő, közüzemi vagy bármilyen szolgáltató felismeri, hogy neki ez a fizetési mód valamifajta előnyt hordoz a készpénzzel vagy a kártyával szemben.

Ezek közül az újítások közül a fizetési kérelmet már most április elsejével minden mobilbanki alkalmazásba kötelezően be kellett építeniük a magyarországi bankoknak, ami azt jelenti, hogy mindenki tud fizetési kérelmet fogadni függetlenül attól, hogy melyik banknál vezeti a számláját. Ha ez jól működik, akkor egész egyszerűen megjelenik egy push notification, vagyis felugrik egy ablak a telefonomon, hogy fizetési kérelmem érkezett, mondjuk 1814 forint, azt jóváhagyom, ha tényleg ki akarom fizetni, és kész, már át is utaltam. Ez például egy fodrásznál jól működhet, mert oda rendszeresen járunk, ő el tudja menteni az adatainkat a mobilbankjában. Az eperárusnál valószínűleg célszerűbb lesz a QR kódos vagy az NFC-s megoldás.

Miért jobb ez neki, mint a kártya vagy a készpénz?
A készpénz eltűnhet, ellophatják, könnyű elszámolni vagy rosszul visszaadni belőle. A kártyás tranzakciók után a kereskedőnek jutalékot kell fizetnie, és a pénz nem is kerül azonnal a számlájára, egy-egy hosszú hétvége miatt akár három-négy nap is eltelhet, mire hozzájut. A fizetési kérelemnél, QR-kódnál, NFC-nél, deep linknél viszont azonnal teljesül az utalás, a jogszabály öt másodpercet enged. Az eperárus így még aznap mehet a nagybanira újabb áruért, ha elfogyott az epre, tehát rögtön fel tudja használni a kapott pénzt.

Ha pedig a kisboltos eddig a költségek miatt nem szerette a kártyás fizetést, akkor jó hír, hogy ezek az újfajta fizetések valószínűleg neki is olcsóbbak lesznek. A fizetést indító magánszemélyeknek pedig egyenesen ingyenesek. A bank egyáltalán nem számíthat fel semmilyen díjat, ezt a törvény szabályozta.

Teljesen ingyenesek a fizetési kérelemmel bonyolított tranzakciók?
Ha egy magánszemély így, fizetési kérelemre válaszolva fizet, arra a tranzakcióra a bank nem számíthat fel semmilyen költséget, tranzakciós illetéket. Azt látjuk, hogy magánszemélyeknek a fizetési kérelem küldése – a bankok döntése alapján – szintén ingyenes.

Más példa, elmegyek pár barátommal vacsorázni, szét akarjuk dobni a számlát. Saját példámból általában az történik, hogy akinek van Revolutja, ott azt a legegyszerűbb használni, a többiekkel meg utalgatjuk a hagyományos módon. Innentől ilyen helyzetekre is jó a fizetési kérelem?
Abszolút! Ha én fizettem az étteremben, utána szétosztom a számlát, szétküldöm a kérelmeket a banki appomból (bármelyikből) megjelölve a pontos összeget, ők elfogadják az appjukban (bármelyikben), és azonnal megkapom tőlük a pénzt. Ha a barátaim ráadásul másodlagos azonosítót is regisztráltak a bankjuknál, a mailcímüket, telefonszámukat vagy adószámukat, akkor úgy tudok fizetési kérelmet küldeni nekik, hogy a számlaszámukat sem ismerem. És megint csak, ez is mindkét félnek ingyen van.

Újabb egyszerű eset, futár hozza a megrendelt csomagomat, ismeretlen volt a kereskedő, nem akartam neki előre fizetni. Készpénz és kártya mellett itt is lesz alternatíva?
Igen, itt szerintem a QR-kódos fizetés lehet a legéletképesebb. A kódot rá is lehet nyomtatni a csomagra, a kézbesítés pillanatában azt be lehet olvasni a telefonnal, kifizetni, a futár rögtön kaphat visszajelzést, hogy megérkezett a pénz. Van bank, ahol ez már most is működik, de eddig a bankok kvázi maguk fejleszthettek erre megoldásokat, és ezek csak akkor működtek, ha mindkét fél ugyanannál a banknál volt.

Most szeptemberben annyi változik, hogy megvalósul az átjárhatóság a bankok között, mindenki minden bank QR-kódját be fogja tudni olvasni, vagyis nem szigetszerű megoldások lesznek. Pont ez a Giro szerepe egyébként, hogy itt rendszerszinten, bankfüggetlenül működjenek a dolgok, egységes szabvány és technológiai háttér mellett.

Nézzünk egy nagyobb léptékű példát: rezsiszámlák fizetése a közműszolgáltatóknak. Kiválthatja a fizetési kérelem a csoportos beszedési megbízást?
Abszolút, főleg, mert fizetési kérelemből két típus létezik. Az egyik, amiről eddig beszéltünk, úgynevezett időkritikus, vagyis adott helyzetben azonnal kiküldik, elfogadják, teljesül a tranzakció. A másik, amire létrehoztuk a Giro Fix szolgáltatásunkat, ami a nagy tömegben beérkező fizetési kérelmek feldolgozását segíti.

Tehát amikor egy közműszolgáltató sok százezer embert szeretne megszólítani, hogy fizesse be a számláját, azt mi néhány percen belül kiküldjük, a címzetteknek viszont van hatvan napjuk, hogy jóváhagyják. Aki tehát azért nem szereti a csoportos beszedést, mert úgy érzi, hogy nem ő szabályozza, mikor és mennyit emelnek le a számlájáról, annak ez nagyon kényelmes, meg tudja várni a fizetését, nyugdíját, tervezheti úgy a családi cash flow-t, hogy neki előnyösebb legyen.

Ki tudja ezt kezdeményezni? Szólhatok én az MVM-nek, hogy innentől álljunk át erre?
Elvileg igen, de inkább úgy fog történni, hogy az adott szolgáltató számlavezető bankja fog erre csomagokat kiajánlani. Mi most a technikai feltételeket teremtjük meg, de erre üzleti modelleket kell majd építeni, amik akkor működnek, ha mindenkinek kedvezők. A közműszolgáltatóknak például azért, mert mondjuk olcsóbb lesz, mint az eddigi beszedési módszereik, vagy azért, mert egyébként érzékelik, hogy az ügyfeleik ezt szeretnék. Még nem tartunk itt, de reményeim szerint év végére már nagyon sok fizetési helyzetben fogunk találkozni vele.

Hadd mondjak én is egy példát, amiről még nem esett szó. Akár gépjárművásárlásnál is lehet így fizetni, és ha természetes személyek között történik az adásvétel és a fizetési kérelem, akkor a tudatos fogyasztó egész sokat spórolhat, mert többmilliós nagyságrendben is utalhatunk így – átutalási díjak és költségek nélkül.

Egy ötmilliós használt autó tényleg nagyobb tétel már, mint egy vacsora. Százmilliós lakást is vehetek és fizethetek így?
Végső soron igen, csak akkor a vételárat húszmillió forintos részletekben kell kifizetni, mert az AFR 2.0-nak most ennyi az értékhatára.

Attól nem tart, hogy a bizalmatlanság miatt szélesebb körben nehezen terjednek majd el ezek az újítások? Rengeteg a csalás pont a különböző nagy szolgáltatók nevében, és mi is mindenkit jogosan óva intünk attól, hogy mindenféle linkekre kattintgasson.
Valóban nagyon óvatosnak és körültekintőnek kell lenni mindennel, ami újszerű, és itt most egy új fizetési módot próbálunk bevezetni. De olyat, ami zárt rendszerben működik, tehát van benne egy úgynevezett központi tanúsítvány, egy biztonsági elem. Úgy kell elképzelni, mintha lenne egy kulcspár, amiből az egyik kulcs nálunk van. Ha valaki illetéktelen generálta a QR-kódot vagy a deep linket, azt a banki alkalmazás nem fogja tudni megnyitni, mert nem illik majd bele a kulcs.

Tehát ha olyan helyre visz a link vagy a kód beolvasása, amikor fizetnem kellene, ahol még utána meg kell adnom különböző adatokat, és nem az én banki alkalmazásom nyílt meg, ahol már ki van töltve az utaló, a közlemény, az összeg és minden, ami az utaláshoz kell, akkor rossz helyen járok, a képzeletbeli kulcs nem fogja nyitni az ajtót. Ezt kell nagyon erősen majd mindenkiben tudatosítani, mert ez a kulcs biztosítja, hogy ezek az utalások zárt rendszerben és nagyon biztonságosan működjenek.

És ezzel párhuzamosan fut a központi visszaélésszűrő rendszer nevű nagy projektünk megalkotása is, jövő év közepére leszünk készen. Ez kiegészíti majd a bankok csalásszűrő rendszerét, óriási adatbázison, AI-alapú szűrésekkel, minden egyes bankon belüli és bankok közötti átutalásra rálátva a mostaninál sokkal hatékonyabban működhet. 2025. július 1-től minden azonnali átutalás is belekerül, 2026. július 1-től az összes forintos tranzakció, és végül 2027 júliusától minden devizautalás is a része lesz. Nagyon szuper rendszer lesz, nem ismerek más országot, ahol létezne egy ennyire átfogó központi csalásszűrő rendszer, holott nagyon nagyban segítheti a visszaélések számának csökkentését.

Csak két kötözködés: a csalók is nagyon gyorsak, okosak, és ők is bevetik a mesterséges intelligenciát, illetve az azonnali átutalások pont nehezítik a csalások kiszűrését. Még gyorsabban kell eldönteni valamiről, hogy fals vagy valid.
Pont ezeket kell megoldanunk. A gyorsaságról csak egy adat: amikor elindul egy utalás, vagyis az ügyfél megadta az összeget, címzettet, közleményt stb. odáig, hogy mi visszajelzést küldünk, 500 milliszekundum telik el. Fél másodperc. Ha a rendszer egy percig is nézegethetné a tranzakciót, nagyobb bizonyossággal tudná megmondani, hogy csalás történik-e, vagy nem, de ez veszélyeztetné az azonnali fizetési módokat és az ügyfélélményt. A biztonságnak tehát ára van, ez tényleg nagy feladat, de meg fogjuk oldani. 500 milliszekundum alatt is.