Globális pénzügyi tranzakciók sűrűjében mozog. Olyan nemzetközi szervezetekbe kap meghívást, ahová maroknyian jutnak a világelitből. Egy tizenkétbillió dolláros piac meghatározó arca. Itthon a legtöbben mégis csak úgy hallanak róla, mint levitézlett dollárbaloldali politikusról. Egy elbeszéletlen nagypályás karrier – hozzá némi foci, halászlé és a bajai drive.
Ül velem szemben egy szerény, halk szavú ember, és kétszer két óra után sem tudom kiűzni magamból a kérdést, hogyan lesz valakiből az ő habitusával nagymenő vezető a nemzetközi pénzvilágban, vagy ami még meghökkentőbb, miniszterelnök Magyarországon. Semmi harsányság, lehengerlő lendület, csak józan mondatok, figyelő tekintet, intellektuális erő. Bajnai Gordon sok éve alapvetően Londonban dolgozik, hétvégékre, ünnepekre és szabadságra jön haza a családjához, a civil életét Budapesten, a szakmait meg a világban sokfelé éli. Tíz éve kivonult a magyar közéletből, alig szólal meg, a magánéletéről szinte sosem beszél, a munkájával meg nem kérkedik, amúgy is túl összetett ahhoz, hogy könnyű legyen átlátni, mekkora karriert is fut ő külföldön. Holott kevés magyar menedzser jutott olyan magasra a globális pénzvilágban, mint ahol ma ő tart, és kevesen vesznek részt olyan volumenű tranzakciókban, mint amilyenekre neki ráhatása van.
„Az egy nagyon komoly állás, full komoly, full piaci” – írta le például Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners egyik partnere, hol is helyezzem el Bajnai Gordon cégét a világtérképen. Ő azon kevesek egyike, akik valamelyest hasonló üzletágban mozognak, mint Bajnaiék. Pontosan tudja, hogy globális top pozícióban vannak a befektetési alapok tőkeközvetítésében, azt is, hogy a cég három ága közül az egyiket Bajnai vezeti, akit szerinte wallisos múltja és szakértői kormányzása miatt itthon érdemtelenül nem, de a szakmában nagyon is elismernek.
„Ha azt mondjuk, hogy Kapitány István a legmagasabbra jutott magyar menedzser a világban (a Shell globális alelnöke a bolygó összes Shell-kútjáért felel szintén londoni bázissal, és éppen pár hete jelentette be lemondását), akkor Gordon egy niche piacon ugyan, de ugyanazt érte el” – így Szendrői.
Az elmúlt hónapokban alighanem minden budapesti autós találkozott már a CityNext ledfalaival. A közcélú tartalom mellett kereskedelmi reklámokat is megjelenítő eszközök nem csak, hogy jobban vonzzák a tekintetet, de segítségükkel az eddigi 10-12 naposmunkafolyamatot egypercesre sikerült rövidíteni. Horváth Márton egy közterületi médiacég fejlesztési igazgatója volt, majd öt év után gondolt egy merészet, és otthagyva biztos […]
Az elmúlt hónapokban alighanem minden budapesti autós találkozott már a CityNext ledfalaival. A közcélú tartalom mellett kereskedelmi reklámokat is megjelenítő eszközök nem csak, hogy jobban vonzzák a tekintetet, de segítségükkel az eddigi 10-12 napos munkafolyamatot egypercesre sikerült rövidíteni.
Horváth Márton egy közterületi médiacég fejlesztési igazgatója volt, majd öt év után gondolt egy merészet, és otthagyva biztos állását, megalapította saját cégét, a CityNextet.
Hihetetlen, de itthon senkinek nem jutott eszébe üzletet indítani úgy, hogy bemegy a hivatalba és a hatályos jogszabályokat betartva engedélyt kér egy új termékre. Én több önkormányzat irodáiba is bekopogtattam, végül pedig sikerrel jártam.”
Horváh Márton, a CityNext Média Zrt tulajdonos-vezérigazgatója
A CityNext Média Zrt. hivatalosan utcabútorokat telepít. A gyakorlatban ezek olyan ledfalak, amelyek közcélú tartalmakat, mellettük pedig meghatározott arányban kereskedelmi reklámokat is sugároznak. A közterület-használatért cserébe a helyi önkormányzat térítésmentes, nem pártpolitikai megjelenést kap, emellett pedig többek között alapítványok, kórházak, mint a Vöröskereszt, BKK vagy a BRFK hirdetései futnak a falakon. Ezek a ledfal aktív idejének egyharmadát teszik ki, a maradék kétharmadban kereskedelmi reklámok futnak rajta.
Hogy mennyire nehéz feladat ma egy ilyet kitenni és üzemeltetni? Rettentően: „Nem véletlenül nincsenek ilyen megoldások Magyarországon. A legnehezebb kérdés az áram: csak ezt 2,5-3 év megszerezni – osztja meg tapasztalatait Horváth Márton. – Ezen kívül ott van a technika: olyan eszközt készíteni, ami ugyanolyan stabilan működik hóesésben és mínusz 20 fokban, mint szikrázó napsütésben és 40 fokban, nem egyszerű feladat. Ez abban is megnyilvánul, hogy ma egy kültéri és egy beltéri digitális kijelző között ötszörös árkülönbség van.” A 9 négyzetméteres ledfal Kínából érkezik, magát az eszközt azonban már egy magyar dizájner tervezte, és magyar cég is szereli össze. Ezért is alakulhatott ki az a helyzet, hogy ma a CityNext a piacvezető ebben a szegmensben – egész egyszerűen azért, mert mások nincsenek itt.
A CityNext egyik legnagyobb versenyelőnye a gyorsaság. „Egy hagyományos óriásplakát a megtervezésétől számítva körülbelül 10-12 nap alatt tud kikerülni az utcákra. Nálunk ez az idő körülbelül egy perc. Ma mindenki elsődlegesen a digitális médiára tervezi kampányait, és emellé tervezi a többi megjelenését. Emiatt annyira begyorsult a folyamat, hogy azt már nagyon nehéz papírral lekövetni.”
Világszerte egyre rövidebbek a kampányok, a nagy áruházláncok, a legnagyobb óriásplakát-költők hetente cserélik az akcióikat. Az óriásplakátoknak ráadásul jelentős az ökológiai lábnyomuk is. Egy ilyen 9 négyzetméteres ledfal mérések szerint 50-100 hagyományos óriásplakát reklámértékével egyenértékű.
A közterületi reklám alapvető lényege az, hogy világítson. Ahogy a bogarak is a fény felé mennek, úgy az emberekben is benne van az, hogy a fény irányába néznek.
A közterületi média naplemente után hatékony igazán – fejti ki a CityNext vezérigazgatója. – A mi falaink automatikusan szabályozzák a fényerőt, vagyis nappal is láthatóak, és sötétedés után sem vakítanak. Nálunk nincsenek valós idejű videók, nincsenek villódzó képek, csak lassan animált, állandó hátterű tartalmak.”
Horváth Márton nem kiváltani szeretné az óriásplakátokat, hanem megoldásával kiegészíteni a nagy, ma már 50% feletti digitálismédia szegmenst a közterülettel. A CityNext azokat szeretné megszólítani, akik ma nem hirdetnek közterületen.
Horváh Márton, a CityNext Média Zrt tulajdonos-vezérigazgatója Gépészmérnök, közgazdász Eddigi munkahelyek: MOL Nyrt., Knorr-Bremse, JCDecaux, Budapest Főváros – Média Főtanácsadó
„A jobb élethez való alanyi jog nem létezik. Azt mindenki magának teremti meg” – idéztük 2022. tavaszi Life különszámunk címlapsztorijában Náray Tamást. Ő így teremtette meg először, még mint divattervező. Részletek akkori portrénkból.
Kedves Tartalmat Gyártók, Kontentet Kreálók, Véleményt Vezérlők, Tömeget Formálók, Magyarokat Influálók! A web kettő pont nulla régi, boldogabb idején – ahol még fórumokon, névtelenül anyáztuk egymást – valójában ugyanazt csináltuk, mint húsz évvel később. Csak amihez régen az URL-sávba pötyögtünk, ahhoz ma már appot nyitunk, ami akkor negyven sor volt a blogunkon, most tíz másodperces videó […]
Egy nagy influenszer vagy ötven mikroinfluenszer? Mi kerül több tízmillió forintba egy megállapodásnál? Aki politizál, annak kampec? És ki akar káromkodó streamerekért fizetni?
A Youtube aranygenerációjából indult, még ma is az egyik legértékesebb influenszer (idei listánkon a tizenhatodik). Barni több tízmilliós vállalkozást húzott a tartalomgyártásra, és nem csinál titkot belőle, miért hasznos trendeket utánozni. Van, aki médiabirodalmat épít, ő inkább italmárkát akart, befektetett szorgalma napok alatt kifizetődött.
