A Naturtex márkáról ismert cégcsoportot a második generáció képviseletében immár Ákos és Balázs irányítja. Annyira a céges operatív dolgok vannak náluk a fókuszban, hogy a vagyon mint fogalom mibenlétére vonatkozó kérdésre automatikusan céges tartalommal válaszolnak. Keveset jut eszükbe, hogy vagyonosak, inkább azon törik a fejüket, hogyan lehet a céggel előre menni. Még ők is építkeznek: […]
A Naturtex márkáról ismert cégcsoportot a második generáció képviseletében immár Ákos és Balázs irányítja. Annyira a céges operatív dolgok vannak náluk a fókuszban, hogy a vagyon mint fogalom mibenlétére vonatkozó kérdésre automatikusan céges tartalommal válaszolnak. Keveset jut eszükbe, hogy vagyonosak, inkább azon törik a fejüket, hogyan lehet a céggel előre menni. Még ők is építkeznek: az alapítók nulláról létrehozták a stabil alapokat, a mostani generáció pedig a felépítményt alkotja éppen. A vagyon nem materiális részét fontosnak tartják. Az édesapjuktól kapott útmutatások, saját hibáik és tapasztalataik, valamint az átvett és kiépített kapcsolatrendszer „ütésállóvá” tette őket. A családnév számukra kiemelt értéke pedig abból látszik, hogy luxusterméküket Gellért & Sons néven forgalmazzák.
Aki a járt úton marad, nem talál epret. A sikerhez le kell ereszkedni a szakadák szélére.”
Gellért Károly, feltaláló öröksége fiainak és unokáinak
A testvérek saját egyedi vagyona szinte teljes egészében cégtulajdon, amit az első generációváltáson éppen csak átesve természetesnek tartanak. Ákos, aki a pénzügyeket is viszi, megjegyzi, hogy ennek van egy plusz különleges oka: az elmúlt évtized alacsony finanszírozási költségei. Az erőltetett menetű cégfejlesztéssel szinte minden vállalkozó élt, még akkor is, ha a bizonytalanság és a villámgyors változások közepette ez kockázatos lépés volt. Mindezt most már nehéz lenne véghez vinni a finanszírozási és kivitelezési költségek drasztikus növekedése miatt. A két fiúnak áttételesen van egy jelentős – főként a cégek által használt – ingatlanportfóliója is, de az egyelőre le van kötve a céges hitelek fedezeteként, így azt nem is érzik igazán saját tulajdonuknak.
Mikor vettél vagy adtál el utoljára lakást?Nézd, én úgy vagyok ezzel, hogy van egy értelmezhető ingatlanállományom, tehát nem mostanában. Legutóbb 2012-ben. Vettél vagy eladtál?11-ben vettem, 12-ben eladtam. De mivel rajongok a pénzügyekért (Sándorfi Balázs a Bankmonitor alapító tulajdonosa – a szerk.), el tudom képzelni a pénzemet a pénzügyi megtakarítások között is, és nem vagyok megszállott az ingatlan irányába. Amikor 2014-től […]
Mikor vettél vagy adtál el utoljára lakást? Nézd, én úgy vagyok ezzel, hogy van egy értelmezhető ingatlanállományom, tehát nem mostanában. Legutóbb 2012-ben.
Vettél vagy eladtál? 11-ben vettem, 12-ben eladtam. De mivel rajongok a pénzügyekért (Sándorfi Balázs a Bankmonitor alapító tulajdonosa – a szerk.), el tudom képzelni a pénzemet a pénzügyi megtakarítások között is, és nem vagyok megszállott az ingatlan irányába. Amikor 2014-től 22-ig óriási felfutást láttunk, akkor sem gondoltam, hogy minden megtakarításomat odatenném. Egyrészt jó, ha van egy egészséges arány, másrészt az ingatlan rendkívül macerás tud lenni. Bármit hoz is a piac, én most sem tervezek vásárlást.
Tavaly októberben azt mondtad a Forbes Money Summiton, hogy jó pár év stagnálásra számítasz a lakáspiacon, és ez az árakra is igaz lesz. Most hogy látod? Reálértéken ma is ezt gondolom. A korábbi felfutásban voltak túlfűtöttségi jelek elsősorban a speciális támogatási rendszernek, a támogatott hitelelemeknek köszönhetően. Ez sokkal erősebb volt nálunk, mint máshol Európában, növelte a fizetőképes keresletet és húzta az árakat. Most ennek a túloldalán vagyunk. Hatalmas a költségvetési hiány, a CSOK és a babaváró átalakítása szűkítette a lehetőségeket, az új CSOK Plusz ezt nem tudja pótolni, így kiesett egy árfelhajtó erő. Közben van egy felhalmozott eladatlan állomány, aminek ki kell ürülnie.
Nem segít, hogy már 6–6,5 százalékon vannak a lakáshitelek? Sőt, prémium jövedelemmel hat százalék alatt is kaphatsz hitelt, de ettől önmagában nem robban fel az ingatlanpiac. Ez a kamatszint már nem rossz, de nem látom, hogy mitől menne érdemben lejjebb, és sokkal fontosabb, hogy 2022 és 2023 közepe-vége között lett 80 ezer meg nem valósult tranzakció. A hitelezés élénkülése segíthet felszívni az eladatlan állományt. De az áraktól nem várom, hogy reálértékben nőjenek. Az ingatlanpiac eleve nagy ciklusokban mozog, nincsenek gyors fordulatok, márpedig az előző ciklus csúcsa 2022 közepén volt. Még két év sem telt el. Ráadásul az EU országaiban a fővárosi ingatlanár-jövedelem hányados alapján Budapest a felső 25 százalék alján van. Nem olcsó.
Változtat bármin, hogy hamarosan több ezer milliárd forint kamatot kapnak azok, akik inflációkövető papírt vettek az elmúlt években? Csak a kamatokból kevesen tudnak ingatlant venni, inkább az lesz érdekes, ha a tőke is megmozdul, mert már nem érdemes állampapírban tartani. 2025 elejéig ez nem történik meg, mert 18,6 százalékos kamatból nem szállnak ki az emberek, de utána hozhat némi elmozdulást. Ezt legkorábban 2025 tavaszára várom, de a stagnálásból akkor sem feltétlenül törünk ki. Reálszinten elhúzódó fenekelésre számítok, és ez nem olyan nagy baj.
Most az a fejlövésem, hogy hozzá kell szoknunk egy kis lehűléshez. Még egy szám: már 2021-ben, ukrajnai háború és inflációs para nélkül is a hitelfelvevők 75 százaléka a legjobban kereső 40 százalékból került ki, rengetegen kiszorultak a piacról. Ezért is tenne jót a lehűlés, mert előbb-utóbb politikai feszkó lesz, ha már nem lehet normálisan lakást venni.
Szívja magába a tudást, mint egy szivacs, tizennégy órákat dolgozik, mindenhol ott van. Kovács Dominik huszonhat éves, és felépített egy több mint százmillió dollárt érő céget. Az OpenAI adja a hátszelet, ő pedig kíváncsi, és most már végigmegy azon az úton, amin elindult. A Colossyan-sztori egyszer már majdnem félrement, most befektetők versenyeztek érte. Megint.
Egy pazar virágcsokor bármelyikünk napját feldobja, és bár régebben szinte kizárólag különleges alkalmak adtak okot virágvásárlásra – főleg férfiak, nőknek –, mára jelentősen megváltoztak a szokások. Egy biztos, egy csodás virágcsokor az érzelmek kifejezésének és az ajándékozásnak az egyik legjobb módja – de miért ne szerethetnénk egyszerűen csak magunkat egy kedd délután? „A nők már […]
A zenei piaci „decentralizálódott, az iparág pedig nem követte le időben az átalakulást, kis időre kinyílt egy kapu, amin át demokratikusabb formában virágozhatott ki a zene” – mondja Krúbi, azaz Horváth Krisztián arról, hogy miért tudnak huszonéves előadók arénákat megtölteni mostanában, amiért korábban évekig, évtizedekig küzdöttek zenészek. Szeretem ezt az idézetet, és nem csak azért, mert benne […]
Krúbi útja a felcsúti faluháztól az Arénáig az új generációs magyar zene sikersztorija. Legalábbis az egyik. Pár fontos állomás, amiből megérted, hogyan hódítanak arénákat a huszonéves előadók.
