A kínai BYD autógyártó lenyomta a Teslát,
és most Szegedről folytatja a világuralomra törést.
A győri Audi Hungaria Magyarország exportjának nyolc százalékát adja, ezért ha kiesik egy műszak, vagyis lassul a termelés, már telefonálnak is Budapestről, hogy miben segíthet a kormány. A német pozíciót gyengíti majd az árversenyben merész, akkumulátortechnológiában jelentős BYD. A kínai autógyártó 2023 harmadik negyedévében globálisan már bő negyvenezerrel több elektromos autót szállított le, mint a Tesla, és ezzel a világ legnagyobb villanyautó-gyártójává lépett elő.
Karácsony óta már azt is tudjuk, hogy százezres kapacitással Szegeden épül fel a BYD első európai gyára. A huszonkét éve baloldali vezetésű város több milliárd eurós beruházáshoz jutott, a helyi infrastruktúra pedig úgy alkalmazkodik majd a kínai gyárhoz, mint a szegedi villamossínek a túlsúlyos tram-trainhez. Először ropogva, majd megerősítve.
Szegeden egyébként a főpályaudvar előtt találkozik a lengyel és a cseh villamos a svájci, ám valójában Spanyolországban gyártott tram-trainnel, vagyis a MÁV 406-os sorozatával, és ugyanebbe a megállóba gurul be a Volánbusz BYD K9UD elektromos busza is, amiből nyolc került Szegedre a BYD komáromi gyárából. A beszerzési költség hetven százalékát ugyancsak az EU fizette.
A Naturtex márkáról ismert cégcsoportot a második generáció képviseletében immár Ákos és Balázs irányítja. Annyira a céges operatív dolgok vannak náluk a fókuszban, hogy a vagyon mint fogalom mibenlétére vonatkozó kérdésre automatikusan céges tartalommal válaszolnak. Keveset jut eszükbe, hogy vagyonosak, inkább azon törik a fejüket, hogyan lehet a céggel előre menni. Még ők is építkeznek: […]
A Naturtex márkáról ismert cégcsoportot a második generáció képviseletében immár Ákos és Balázs irányítja. Annyira a céges operatív dolgok vannak náluk a fókuszban, hogy a vagyon mint fogalom mibenlétére vonatkozó kérdésre automatikusan céges tartalommal válaszolnak. Keveset jut eszükbe, hogy vagyonosak, inkább azon törik a fejüket, hogyan lehet a céggel előre menni. Még ők is építkeznek: az alapítók nulláról létrehozták a stabil alapokat, a mostani generáció pedig a felépítményt alkotja éppen. A vagyon nem materiális részét fontosnak tartják. Az édesapjuktól kapott útmutatások, saját hibáik és tapasztalataik, valamint az átvett és kiépített kapcsolatrendszer „ütésállóvá” tette őket. A családnév számukra kiemelt értéke pedig abból látszik, hogy luxusterméküket Gellért & Sons néven forgalmazzák.
Aki a járt úton marad, nem talál epret. A sikerhez le kell ereszkedni a szakadák szélére.”
Gellért Károly, feltaláló öröksége fiainak és unokáinak
A testvérek saját egyedi vagyona szinte teljes egészében cégtulajdon, amit az első generációváltáson éppen csak átesve természetesnek tartanak. Ákos, aki a pénzügyeket is viszi, megjegyzi, hogy ennek van egy plusz különleges oka: az elmúlt évtized alacsony finanszírozási költségei. Az erőltetett menetű cégfejlesztéssel szinte minden vállalkozó élt, még akkor is, ha a bizonytalanság és a villámgyors változások közepette ez kockázatos lépés volt. Mindezt most már nehéz lenne véghez vinni a finanszírozási és kivitelezési költségek drasztikus növekedése miatt. A két fiúnak áttételesen van egy jelentős – főként a cégek által használt – ingatlanportfóliója is, de az egyelőre le van kötve a céges hitelek fedezeteként, így azt nem is érzik igazán saját tulajdonuknak.
A kockázatvállalást hasznosnak tartják, de egyetértenek abban, hogy így 40 év körül és immár saját gyermekekkel megérkezett a nagyobb felelősségérzet is az életükbe. Ha még nem is prioritásként, de elkezdtek saját családi vagyont is felhalmozni. Ehhez már a lehetőségek jobban adottak, kicsit több osztalékot lehet kivenni a cégekből, amely esetükben nem a tulajdonosi arányok szerint kerül kiosztásra. Attól azért még messze vannak, hogy csak az osztalékszelvényeket kelljen vagdosniuk, ehhez majd szükség lesz a jelentős hitelállomány leépülésére. A saját befektetések kapcsán Balázs inkább az ingatlanban hisz, Ákost viszont érdeklik a tőke- és devizapiacok, valamint a kriptobefektetések.
Életindító „csomagot” – ez alatt lakást, autót, bizonyos pénzeszközt értünk – ugyan nem kaptak szüleiktől, de miután már a családi cégben dolgoztak, édesapjuk több lépcsőben átadta a cégek döntő részének tulajdonjogát. Ezek a lépések nem voltak tudatosak és tipikusan valamilyen családi ünnephez kötődtek. Mindketten kiemelik, hogy ők már gondolkodnak valamilyen életindító csomagban a gyermekeik kapcsán, de csak olyan mértékben, hogy a következő generáció nehogy elveszítse a motivációját. A céghez való csatlakozás terhét egyikük sem akarja a gyermekekre helyezni, de persze örülnének, ha úgy alakul, hogy Gellért gyerekek viszik majd tovább a céget.
A vagyon strukturálása folyamatban van. Már régóta van egy nem operatív családi cégük, ami bár nem ilyen céllal jött létre, de kvázi családi holdingcégként működik. Az elmúlt évben egy családi alapítványt is létrehoztak, amelybe már bekerültek ingatlanok és a Naturtex tulajdon nagyobb része is. Középtávú tervük, hogy az alapítvány alatt a családi holdingcéget is bevonva strukturáljak a különböző – operatív cégek, ingatlanok, flottakezelés, napelempark etc. – vagyonelemeket tevékenység és kockázatok szerint. A család hagyományosan jótékonykodik, ennek leglátványosabb formája a szegedi kosárlabda támogatása. Szerencsésnek tartják, hogy az általuk gyártott termékek kifejezetten hasznosak természeti és emberi tragédiák idején. A Gellért család nem is kéreti magát: a Naturtex ágyneműk bizony jelen vannak az idős- és gyermekotthonokban és segítséget jelentenek az árvízkárosultaknak vagy akár az orosz-ukrán háború áldozatainak
A merev iskolai keretek helyett szabadabban, délutáni képzéseken tanítanak rajzolni, fotózni vagy az építészet alapjaira. Három kreatív alkotóműhely, ahol nemcsak szakmát lehet szerezni, de öröm odajárni.
Szívja magába a tudást, mint egy szivacs, tizennégy órákat dolgozik, mindenhol ott van. Kovács Dominik huszonhat éves, és felépített egy több mint százmillió dollárt érő céget. Az OpenAI adja a hátszelet, ő pedig kíváncsi, és most már végigmegy azon az úton, amin elindult. A Colossyan-sztori egyszer már majdnem félrement, most befektetők versenyeztek érte. Megint.
A zenei piaci „decentralizálódott, az iparág pedig nem követte le időben az átalakulást, kis időre kinyílt egy kapu, amin át demokratikusabb formában virágozhatott ki a zene” – mondja Krúbi, azaz Horváth Krisztián arról, hogy miért tudnak huszonéves előadók arénákat megtölteni mostanában, amiért korábban évekig, évtizedekig küzdöttek zenészek. Szeretem ezt az idézetet, és nem csak azért, mert benne […]
Gulyás István egy százéves, használaton kívüli malomra, majd egy mellé vásárolt elöregedett, gépek nélküli kenyérgyárra alapozva építette fel a ma már csaknem harmincmilliárd forintos árbevételű Félegyházi Pékséget.