A péntek, ami évről évre egyre hosszabb és egyre feketébb. Mit tett az infláció a vásárlás ünnepével, egyáltalán van-e mit ünnepelni rajta 2024-ben, az internetes csalók korában?
1. Honnan ered? 1869: Fekete pénteknek hívják az 1873-as gazdasági válságot előrejelző, szeptember 24-i tőzsdei pánik napját az Egyesült Államokban. 1961: A hálaadás hagyományosan a negyedik novemberi csütörtökre esik Amerikában, a rá következő pénteket bolondították meg a vásárlóhordák és a forgalmi káosz. A philadelphiai rendőrök elkezdték fekete pénteknek hívni. 1966: A helyi önkormányzat a kereskedőkkel PR-akcióba fogott, a sajtóban sikerrel vették át a fekete péntek szimbólumát, és fordították át a negatív jelentést, összekötötték a karácsonyi bevásárlás kezdetével. 1975: Philadelphián túl is elkezdett terjedni a jelenség, és már ekkor extrém tüneteket produkált: 24 órán át nyitva tartó boltokat és elviselhetetlen sorokat. 2005: Bejön a cyber monday is a képbe, a Shop.org sajtóközleménye hívta így először a black friday utáni hétfő online akcióit.
2. Melyik napra esik? Hagyományosan a hálaadás utáni első péntekre. Idén: november 29. A valóságban már rég nem egyetlen napra, van, aki egész novemberben így hívja az akcióit.
A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, […]
Írta: Halácsy Péter
Írta: Halácsy Péter
A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, a munkafüzet feladatait tanítsa. Ne kreatívkodjon, ne térjen el a megszokottól. Juci néni pár másodpercig próbál magyarázkodni, de a szülő hangja egyre fenyegetőbb. Nincs már helye diskurzusnak, az apuka szerint a tanterv szigorú követése az egyetlen módja, hogy a gyerek sikeres felvételit írjon a hatosztályos gimnáziumba.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Decemberben új szerző jön!
Az apa csúnyán beszél Juci nénivel, és ez a viselkedés végigkíséri az egész filmet. Azt látjuk, hogy az emberek konfliktusos helyzetben mennyire természetesnek veszik a durva beszédet, a másik eltiprását. Ezért is olyan kényelmetlen a film. Most mégsem a mindennapi bántásokról akarok írni – hanem hogy a rendszer maga szüli a konfliktust.
A múlt századi felvételi követelmények és a hatosztályos, az általános iskolát lefölöző kisgimnáziumok anomáliái olyan helyzetet teremtenek, amiben a szülők és tanárok szemben állnak egymással. Ez nem szimplán a rossz kommunikáció vagy a személyes viselkedés problémája, hanem strukturális hiba következménye, és szinte elkerülhetetlenné teszi a konfliktusokat.
A felvételin nem a tudás élvezete vagy annak gyakorlati haszna számít, nem az élethez szükséges boldogságot és egészséget támogató képességek, de még csak nem is a munkaerőpiacon keresett kompetenciák a fontosak. Ehelyett az a feladat, hogy a diákok képesek legyenek – általában iskola utáni időben, külön tanárral – begyakorolni a zárt kérdésekben megfogalmazott, algoritmusokra és lexikális tudásra épülő feladatokat. A feleletválasztós tesztek, a zárt kérdéseken alapuló vizsgák a 20. században terjedtek el, különösen az ipari forradalom és a tömeges oktatás igényeinek hatására. Az Egyesült Államokban például a Scholastic Aptitude Test (SAT) és más hasonló vizsgák azzal a céllal jöttek létre, hogy objektíven, mérhetően értékeljék a diákok teljesítményét. Az objektivitás és mérhetőség iránti vágy természetes reakció abban a társadalomban, amelyik nagy tömegeket próbál hatékonyan, „igazságosan” értékelni. Magyarország is ezt az utat követte, a központi felvételik, az érettségi is ezt a mintát követik.
A rendszer azonban figyelmen kívül hagyja modern világunk egyre fontosabb képességeit – a soft skilleket. A kreativitás, a kritikai gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a csapatmunka mind elengedhetetlenek a munkaerőpiacon vagy a mindennapi életben. Ezeket a zárt kérdésekre épülő tesztek nem mérik, így a szülők és a szülőknek megfelelni próbáló tanárok sem követelik igazán a fejlesztésüket. Ehelyett a rendszer a lexikális tudásra, a begyakorolható feladatokra helyezi a hangsúlyt. A diákok sokszor unalmas, élettelen információkat memorizálnak ahelyett, hogy élvezettel tanulnának. Velünk szemben számos helyen felismerték már, hogy ez nem elegendő a diákok potenciáljának mérésére. Az Egyesült Királyságban esszékkel, motivációs levelekkel, portfóliókkal kell bizonyítani felkészültségüket a felvételiken, de hasonló feladatokkal, projektmunkákkal dolgoznak Finnországban, Hollandiában és Franciaországban is, amivel lehetőséget adnak a diákoknak, hogy mélyebb gondolkodást, érvelési készségeket mutassanak be.
A magyarok mindig is kreatívak voltak, és azok is maradnak. Az oktatási rendszer azonban nem követi a modern világ igényeit, és ezzel egyre veszít a relevanciájából. Ha az iskolák nem alkalmazkodnak, háttérbe fognak szorulni a fontos képességek fejlesztésében. Ezért kellene megszabadulnunk a jelenlegi központi felvételi vizsgától. Alakítsuk át általános iskolai záróvizsgává, kötelező kisérettségivé, amire a diákok együtt készülnek az osztályban, és így mindenki ugyanolyan feltételekkel zárhatná az iskolát. Mindenki tisztában lenne az elvárásokkal, Juci néni és a szülők nem kerülnének konfliktusba. Még jobb lenne, ha a gyerekek középiskolai felvételijét az általános iskolai eredmények, ajánlások és projektek alapján döntenénk el, jobban értékelve az egyéni teljesítményt és képességeket. Ez nemcsak a gyerekek terheit csökkentené, hanem a kreativitás és az egyedi képességek fejlődésének is kedvezne. A valódi tudásuk kerülne előtérbe, és nem az, amit bemagoltak.
A szerző a Budapest School magániskola, valamint a Prezi társalapítója.
A Forgó eddigi tagjai: Árvai Eszter, Nagy Szabolcs, Halácsy Péter.
1994. december 3-án a világ örökre megváltozott, de akkor még nem tudta senki. A Sony ezen a napon dobta piacra az első Playstation játékkonzolt, ami aztán harminc év alatt szép lassan maga alá gyűrte az egész iparágat. Harminc pontban meséljük el a konzolcsalád legendáját.
Igazi magyar teljesítmények. Körülöttük forgott szeptemberben a második Afterwork eseményünk is. Legközelebb ünnepi köntösben folytatjuk, az időpont december 3., természetesen megint meló után!
Hermán Benedek megbukott anatómiából. Természetesen appot fejlesztett rá: mesterséges intelligencia, tanulókártyák, felugró értesítések – és voilà, máris évfolyamelső lett! Tizenötezren használják a Voovo nevű tanulóalkalmazást, de még csak a négyes-ötös tanulók, a csapat most demokratizálni akarja a módszert. Friss befektetéssel a zsebükben több egyetemet is megcéloznak világszerte.