Tavaly a listán szereplők ötöde képtelen volt a növekedésre, idén a trend megfordult: száz cégből mindössze tizenhétnek csökkent a becsült értéke 2022-ről 2023-ra. A top 100 idén majdnem 6,5 billió forintot ér összesen, ami jelentős, harmincszázalékos növekedés egy év alatt. Továbbra is húz az építőipar, növekedésükben dominálnak az állami megrendelések, és elképesztő számokat produkáltak az üzlet és a politika metszeténél hizlalt cégcsoportóriások, mint amilyen Tiborcz Istváné és Mészáros Lőrincé. Azonban még mindig bőven akad olyan nemzetközileg is sikeres, itthon mégis ismeretlen cég, amelyik üzleti bravúroknak, okos növekedésnek, innovációknak köszönhetően tartozik az élvonalba. Jó őket megmutatni.
Vezető szerkesztő: Gólya Ági Szakmai vezető: Golovics Milán Számolták: Golovics Milán, Duzsik Virág, Földes Igor, Pelyhe Balázs Írták: Fekete Emese, Golovics Milán, Gólya Ági, G. Tóth Ilda, Márky Anna, Melis Dóra, Kacskovics Nándor, Lits Benedek, Tóth-Biró Marianna, Vaszkó Iván, Zsiborás Gergő Infografika: Bethlen Júlia
Módszertan Hogyan számoltunk? A száz százalékban magyar tulajdonosok érdekeltségében lévő, privát cégeket értékeltük. Nem vettük figyelembe az állami, önkormányzati vagy tőzsdei cégeket, illetve azokat sem, ahol a kisebbségi tulajdonosok tőzsdei vállalatok (a közkézhányadban ugyanis lehetnek külföldi részvényesek is). Az alapítványi tulajdonú társaságokat szintén nem számítottuk privát cégnek különleges jogállásuk miatt. Azokat a társaságokat ugyanakkor ebbe a körbe soroltuk, ahol a tulajdonosok között van olyan befektetési alap, amelyiknek a befektetőiről lehet tudni, hogy magyar magánszemélyek vagy magyar kézben lévő intézmények.
Az idei listánál módszertani változás az előző évekhez képest, hogy az azonos tulajdonos alá tartozó cégcsoportokat a csoportszerű működés és a kereszttulajdonlások miatt egyben kezeljük. Az ebbe a kategóriába eső cégeket csillaggal jelöltük.
Hermán Benedek megbukott anatómiából. Természetesen appot fejlesztett rá: mesterséges intelligencia, tanulókártyák, felugró értesítések – és voilà, máris évfolyamelső lett! Tizenötezren használják a Voovo nevű tanulóalkalmazást, de még csak a négyes-ötös tanulók, a csapat most demokratizálni akarja a módszert. Friss befektetéssel a zsebükben több egyetemet is megcéloznak világszerte.
„Itt járt a Martin előadni Magyarországon. Bendi legelső napja volt, én nem értem rá, teljes mélyvízben elment networkölni. Gyorsan tanul, de más világból jött. Megkérdezte Martint, mi a legfontosabb, mit néz leginkább egy cégben, és akkor ő válaszolt, hogy a teamet és a tractiont. Bendi bólogatott, utána visszajött, és megkérdezte, hogy figyu, mi az a traction?”
Martin Olczykről, az amerikai Techstars ügyvezető igazgatójáról beszélünk. Tavaly, ezen a First Monday rendezvényen találkozott először a magyar oktatástechnológiai (edtech) startup, a Voovo Bendijével. 2024 elején a csapat be is került a Techstars három hónapos torinói programjába, később a világhírű startupkeltető vezette a srácok friss tőkebevonását is. Nem azon múlt, tudják-e, mi az a traction. „Az elején én se tudtam” – nevet Hermán Benedek. Ő az, aki nem ért rá.
Benedek most is csak azután ér rá az interjúra, hogy hazaértek a New York-i Edtech Week szakmai fesztiválról, nyolcvan értékes kontakttal a zsebükben. Kiállították a terméket, újabb potenciális befektetőkkel, partneregyetemekkel beszéltek. Törölték a járatukat, megbeszélt időpontunk előtt két órával landoltak Pesten. Mondtam neki, aludja ki magát, ha másnap találkozunk, még nem a világvége. Harminc órát volt talpon egy óra alvással, pedig úgy tervezte, a deles érkezés után, fél 1-kor még lenyomja az értekezletét, de végül késett a gépük. Így, egy nappal később, amikor találkozunk, már friss, kitisztult, nyitott. „Muszáj menni, muszáj csinálni, ha nem szerzünk külföldi egyetemeket, nagyon nehéz a következő köröket bevonni” – kezdi. Anyja egyébként alvásszakértő.
Magolás szteroidokon A Voovo az egyetemisták legális fegyverét, a tanulókártyákat (flashcardokat) tömöríti egyetlen appba. Belefotózol az anatómiakönyv legijesztőbb ábrájába, az MI pedig pillanatok alatt kártyát csinál a rajzból, letakart latin kifejezésekkel, aztán mobillal, tablettel készülhetsz a vizsgára. Ez csak egy példa, szövegből is csinálhatsz hasonlót vagy hangoskártyát is gyárthatsz, amire te mondod be a kérdés-választ. (A voice szóból jött a név.)
Ismétlés a tudás anyja, a Voovo másik lényege ugyanis, hogy időzített ismétlést, vagyis spaced repetitiont használ, azaz értesítőt küld, hogy kikérdezze a kártyákat. A csavar, hogy újra és újra kikérdezi az anyagot, de egyre ritkábban. Elnyújtja a memorizálást, még mélyebbre ülteti a tudást, ami így valószínűleg már sose kopik ki a fejedből. Benedek a „világ legjobb módszerének” hívja, de a Harvard Business Review is már a 2010-es évek elején istenítette a technikát. Rajzzal jobban érthető?
Az agilis, túlcsépelt szóval nerd srácot már hatévesen le kellett foglalni valamivel, annyira hiperaktív volt. Szülei beíratták teniszezni, nyolcéves korától versenyekre járt, nagyon fiatalon lett csapatban hazai bajnok, 18 évesen pedig második egyéniben. Utóbbira a legbüszkébb, pláne miután 15 évesen lesérült. A tenisznek hála jutott ki ösztöndíjjal az iowai Drake magánegyetemre neurotudományt tanulni, ma egy tanév itt ötvenezer dollár. Apja kutatóorvos, a 23 éves Benedek a hét testvér közül a legkisebb. A család a 80-as években alapította a Kenguru Gold nevű, Európa-szerte ismert babaruhamárkát. 2010-ben szűnt meg, azóta Benedek testvéreivel feltámasztotta a márkát, háromszáz fős cég helyett kicsit startuposabb mentalitással, amit csak lehet, automatizálnak.
„A Drake-en megbuktam az anatómiavizsgán, egyszerűen nem ment a memorizálás.” Benedek mindig a Google legmélyebb bugyraiig képes megoldásért kattintgatni, így talált rá a kártyákra, az ismétléses módszerre, és így kezdett el benne megfogalmazódni az app ötlete is. 2021-ben hazajött a Semmelweis orvosi szakára, és lefejlesztették az ötlet prototípusát, aztán megírta az évfolyam legjobb anatómiavizsgáját: 97 százalék! „Úgy éreztem, van egy cheat code-om” – másokkal is meg akarta osztani. 2022-ben jött ki az app, mára tizenötezer aktív felhasználója van, 15 százaléka magyar júzer. Azóta otthagyta a SOTE-t, most az appra fókuszál, talán egyszer befejezi az orvosit, és kutatni fog.
Hetente jön másik A gond ott indult, hogy a tizenötezerből alig két százalék volt hajlandó perkálni a fizetős funkciókért, másrészt a piac is elég telített. „Nem fogok hazudni, hetente kijönnek MI-alapú tanulókártyás appok, könnyű őket összedobni.” Elég csak a legismertebbre, a Quizletre gondolni, bár anatómiai ábrákra, hangjegyzetekre tényleg a Voovo a jobb. Benedek szerint kudarc nélkül siker sincs, kellettek a buktatók, hogy üzleti modellt váltsanak.
„Korai fázisban nekem, az alapítónak kell legjobban értenem a júzereimet. Akkor vagy jó, ha konkrétan imádod őket.” Szúrópróbaszerűen szokott rájuk írni, esküszik, hogy több száz júzerrel beszél Whatsappon. Így jött rá: most a jó tanulók alkotják a bázisukat, azok, akik 70–80 százalékon teljesítenének, de Voovóval 90–95-ön. „Nekünk nem ez a víziónk. Hanem hogy demokratizáljuk a módszert. Hogy mindenki hozzájusson.”
Íme, a mesterterv. Már megállapodtak a Semmelweis Fogpótlástani Tanszékével, a hallgatók csaknem kilencven százaléka Voovóval tanul, ugyanígy szeretnék öt–tíz másik egyetemen is bevezetni a Voovo Classroom egyetemi csomagot. Benedek szerint az értékajánlat: évi átlag 9,8 millió dollárt buknak az egyetemek a lemorzsolódó hallgatók miatt. Márpedig Amerikában kulcsfontosságú mutató, hogy adott egyetemen hányan érik el a következő évet. A Georgia State University példáján szemléltetve, Benedek szerint egy százalékkal javítva a mutatón akár 3,3 millió dollár bevétellel gyarapodik az egyetem.
Az óra ketyeg, tizenhárom hónap runwayjel vágnak neki az építkezésnek, a tárgyalásoknak. Ennyi működési időre elegendő az a félmillió dolláros befektetési kör, amit nemrég a Techstars vezetésével vontak be az említett torinói program után.
„Más a gondolkodásmód, mint az orvosin, ahol száz esettanulmány után, ha végre publikálhatsz valamit. A Techstars inkább azt tanítja, először add el, majd utána kitalálod!” Megmutatja Benedek a videót, amin durván száz óra gyakorlat után színpadon demózza a Voovót a program keretében. Meggyőző kiállás, hangzatos adatok, merész ígéretek.Ahogy azt egy tech CEO-tól elvárnád. „A Semmelweis-pilotunk is hasonló volt. Az elején a megállapodásra hajtottunk, utána volt két hónapunk a nulláról, a szeptemberi tanévkezdésig felhúzni a dolgot. Durva volt, ahhoz képest harminc órát talpon lenni semmiség.”
Biztosan nem voltunk jobbak 2988 cégnél Indulásukkor hatmillió forintot kaptak Szigeti Ádámtól – Benedekkel együtt viszik a Montage közösségi irodát és kávéházat a Margit körúton, szerintem hiánypótló hely. Utána ötvenezer euró jött egy kisebb kockázatitőke-alaptól, a Virgo Venturestől, hogy kicsit még túléljenek az új kör előtt. Ezt először a Balogh Petya-féle STRT vitte volna egyedül újabb ötvenezer dollárral, utána kerültek be a voovósok a Techstars tavaszi Transformative World programjába, tizenegy másik céggel együtt.
„Nem adtam neki sok esélyt, ha jól tudom, valami háromezer céget néznek át évente – Benedek ezért tartja magukat őrülten szerencsésnek. – Biztosan nem voltunk jobbak 2988 cégnél.” A Techstars után természetesen már Petyáék is emeltek az összegen, befutott a körbe angyalbefektetőként Csillag Péter (ex-Starschema), majd végül a félmillió dollárból a legnagyobb hányaddal, háromszázezerrel az Óbudai Egyetem tavaly indult befektetőcége, az Obuda Uni Venture Capital (OUVC) is. A kört végül azért a Techstars vezeti, mert ők hozták a term sheetet, vagyis a megállapodás feltételeit.
Az OUVC az alapítványi modellváltáson átesett Óbudai Egyetem és az – egykor állami, ma már szintén az egyetemet fenntartó – Rudolf Kálmán Alapítvány alá tartozó Széchenyi Alapok közös befektetőcége. Utóbbi tízmilliárd forintot adott az alapnak, hogy egyetemi projekteket piacosítsanak. A tavaly induló cégnek a Voovo csak a második bejelentett befektetése, Hild Imre, az OUVC vezérigazgatója (korábban Icatapult, Global Traction) pedig nemrég egy Startup Online-interjúban az állam tolakodó szerepfelfogását, az ész nélküli pénzszórást is okolta a magyar ökoszisztéma problémáiért.
Arról, hogyan éli meg a közös munkát az OUVC-vel, Benedek azt mondja: „Nyugati a felfogásuk, döntéskor az adatpontokat és a csapatot nézik, a szerződési feltételekkel is rugalmasak voltak. Mivel az egyik első befektetésük vagyunk, és az a cégünk, amelyik a befektetést kapta, külföldi székhelyű, bürokratikusabb volt a folyamat, de alapvetően piaci a hozzáállásuk.” „A startupguru, Paul Graham emlegette modellt valósították meg az orvostanhallgatók esetében. Oldd meg a problémádat, és mindenkinek, aki hozzád hasonló problémával küzd, tetszeni fog!” – írja kérdésemre Hild Imre.
Már egy óra beszélgetésből átjön az elszántság, ahogy Benedek zsinórban harminc órát fog gépnél ülni, hogy mind a nyolcvan New York-i kontakton végigfusson. Hála az égnek, az alapítók azért szétdobták egymás közt a feladatot. A négyes fogatba kvázi kintről igazolt Dósa Alex technológiai igazgató, a Vimage nevű animációkészítő app társalapítója, Benedek a Linkedinen vadászta le. Gyurka Christopherrel egy általánosba járt Hűvösvölgyben. „Nem szerettük egymást, az egyetlen ember, akivel valaha atrocitásba keveredtem, ilyen hatodikos összetűzésbe” – nevet Benedek. Gimnáziumban már kebelbarátok lettek, a Voovóba fél év után ő volt az első belépő, a PwC-től igazolt át. Szilágyi Benedeket (na, ő a Bendi) közös barátnőiken keresztül ismerte meg, tőzsdés, kriptós kalandokkal, rövid Morgan Stanley-s kitérővel csatlakozott. Ki tudja, hogy alakult volna a sztori, ha nem mondja el neki Martin, hogy a traction számít.
Más magyar Techstars-résztvevők Nem a Voovo az első. Zárójelben a program éve és helyszíne.
Superpowered (2017, Los Angeles): Kápolnásnyékről indultak, hangtechnológiára szakosodtak, végül az amerikai Splice vette meg őket. Talk-A-Bot (2018, Szingapúr): a magyar csetbotos startup különleges osztályba kerülhetett, amit a japán Amazonként emlegetett Rakutennel együtt hirdettek meg. Poliloop (2019, Abu-Dzabi): két magyar lány baktériumkoktéllal szabadítaná meg a világot a műanyagoktól, pár éve csendben vannak. Volteum (2022, Torino): két éve 1,25 millió eurós befektetési kört zárt az elektromos járműflottáknak útvonalat tervező cég. Redivivum (2024, Berlin): mesterséges intelligencia segítségével hasznosítanak újra ruhákat, egy deep tech fókuszú programba kerültek be.
A digitális technológia világában ritkák az igazán korszakalkotó innovációk. Katarína Dörnerová, a SWEET.TV igazgatója megosztotta meglátásait a harmadik évezred hirdetési technológiáiról, a Smart TV képernyőkön megjelenő vásárlásra alkalmas (shoppable) hirdetésekről és a streaming felület franchise-ról. A SWEET.TV Group az elmúlt néhány évben gyors ütemű növekedésen és terjeszkedésen ment keresztül. Hogy sikerült ezt elérni? Cégünk sikeresen […]
ELO Digital Office
2024 November Támogatói tartalom ELO Digital Office
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára. Miért vált sürgőssé az üzleti […]
Megszállottan követem az amerikai elnökválasztást, leginkább a New York Times online kiadásán és a podcastjain, kiegyensúlyozva némi Fox News-zal. Nem tudom levenni a szemem a telefonomról, ahogy a gigantikus választási gépezetek minden negyedik évben rekordokat döntő összegekből dübörögnek, hogy a végén pár emberi gesztus vagy botlás, egy-két mondat elbillentse jobbra vagy balra a választást. A tétet és izgalmakat fokozza, ha egy választás […]
Gazsi Zoltán szenvedélyes közösség- és hálózatépítő, abban hisz, hogy ha jó emberekkel veszed körül magad, vagy összekötöd őket, abból csupa jó dolog fog születni. Óriási gyermeki kíváncsisággal, végtelen spontaneitással mindenütt kapcsolódásokat keres, és tornádó üzemmódban mutatja, mennyivel jobb lenne a világ, ha a cégvezetők mind úgy gondolkodnának, mint ő – vagyis nem kizárólag a profitszerzésen járna az agyuk. Alapítványokat támogat, motivációs beszédeket tart, jó ügyekről és együttműködésekről posztol, időnként szinte zavarba ejtőn személyesen.
Bár főállásban tizenhét éve vezeti az eisberg salátaüzemet, ma már szinte többen ismerik mint afféle Linkedin-evangelistát. Amióta pedig rákbeteg lett, azt hirdeti: élj úgy, hogy ne kelljen drasztikus arculcsapás ahhoz,
hogy felnyíljon a szemed, és életmódot válts.