Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára. Miért vált sürgőssé az üzleti […]
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára.
Miért vált sürgőssé az üzleti működés digitális transzformációja?
Horváth Szilvia: A digitalizáció kezdetekor a legtöbb szervezet megengedhette magának, hogy megvárja milyen tapasztalatokat szereznek az early-adapterek és abból tanulva léptek a saját változásuk útjára. Ma erre már nincs idő, a technológiai képességek és a felhasználói igények olyan lendületesen fejlődnek, hogy a transzformáció halogatása hosszan tartó lemaradást jelent. Először a felhőalapú megoldások elterjedésével gyorsult nagyot a digitalizáció, az elmúlt másfél évben pedig újabb szintet lépett, köszönhetően az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő mesterséges intelligenciának.
A Forbes.hu rovata, nem csak e-kereskedőknek. Hírek, iparági pletykák, mérések, elemzések, túlélési stratégiák Vaszkó Ivánnal, a Forbes főmunkatársával.
A Temu-aktákkal már fél éve térképezem fel a magyar e-kereskedelmet, a kínai online piactér utáni romokat. Próbálom megismerni a Temu erősségeit, az ellene bevethető védekezési stratégiákat, első kézből, szakértőktől, vállalkozóktól. A magyar kkv-k összetartanak, látni több inspiráló szakmai közeget is, ahol mindennap áramlik a tudás, a tapasztalat, amivel akár versenyképesnek, profitábilisnek lehet maradni a Temu és a többi globális kereskedőóriás árnyékában. Mutatok néhány időtálló cikket a rovatból, szerintem bármikor érdemes őket felcsapni ihletért, megoldásért.
Sehogy Ezt írta nekem interjúnk előtt Forray Niki. Lufis, partikellékes nagykereskedésével, a Balloon Worlddel így fogja felvenni a versenyt Kína műanyag lufijai ellen. Nyilván, hiszen ha valaki, akkor ő fog elvérezni, nem a Temu. Azt vallja, más vizekre kell evezni. Önreflexió, tanulságos gondolatok a Temu-hatás egyik vesztesétől.
Az adat, amire vártunk 130 milliárd forint – ekkora lesz a Temu 2024-es forgalma a magyar piacon. Helyezzük kontextusba: 2023-ban a tizenhárom legnagyobb, száz százalékban magyar e-kereskedő összforgalma alig több 156 milliárdnál! Rémisztő, nem? Pedig itthon most minden ötödik online rendelés külföldről jön.
A (nem annyira) titkos fegyver Miért kerülnek a legnépszerűbb filléres kacatok Amerikában harmadannyiba, mint nálunk? Magyar elemzővel ásunk az adatok mélyére, ahol fény derül a Temu igazi csodafegyverére. Elképesztő, hogyan tudnak játszani az árakkal.
Nem ő a főbűnös „Mindenki a sötét oldalnak titulálja, ami jön és szétrombolja az e-kereskedelmi modellt. Csak részben tudok ezzel egyetérteni, igenis van pozitív hozadéka a Temunak.” Ezt nem más mondja, mint a magyar e-ker guruja, Várkonyi Balázs (Edigitalalapító, most Jófogás és Vatera). Körbekérdeztem a webshopokat az év végi hajrá előtt, hogy mennyire tartanak a Temutól.
Akik legyőzték a Temut Ha már vesztesek, jöjjenek a nyertesek is. Nincsenek sokan, de azért léteznek, és jó példát mutatnak a piacnak. Még ha nekik sincs feltétlenül könnyű dolguk. Hoztam négy példát, a száz százalékban magyar tulajdonú, túlnyomórészt online forgalmú kereskedőket néztem, a Temuét átfedő termékkategóriákkal.
Sok gazdag ember szórja el a vagyonát a politikai karrierjére. De egyetlen amerikai sem csinált annyi magánvagyont a politikából, mint Donald J. Trump. Mivel már tömegek hajlandók megvenni tőle bármit, részvényt is, kerül, amibe kerül, politikai híre-neve milliárdokká változott.
1994. december 3-án a világ örökre megváltozott, de akkor még nem tudta senki. A Sony ezen a napon dobta piacra az első Playstation játékkonzolt, ami aztán harminc év alatt szép lassan maga alá gyűrte az egész iparágat. Harminc pontban meséljük el a konzolcsalád legendáját.
A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, […]
