Írta: Dan Alexander / Fordította: Zsadon Béla

A Donald Trump márka mindenestül arra épül, hogy Trump nyerő típus. Bár 2021. január 20-án semmi esetre sem látszott nyertesnek, sőt. Elvesztette a választást, aztán másodszor is alkotmányos vádeljárás indult ellene a Capitolium általa szított ostroma miatt, így tért vissza Floridába, búskomor Palm Beach-i birodalmába. Kereskedelmi ingatlanai jobbára üresen kongtak, a hotelbizniszből tízmilliók csorogtak el, licencvállalatai leálltak.

Egy héttel később Trump magánklubjában fogadta Wes Mosst és Andy Litinskyt. Az Apprentice egykori „gyakornokai” pitchelni jöttek, és valami olyasmit tálaltak fel a hamburger és a fagylalt mellé, ami felpiszkálta a mester érdeklődését. Egy Trump márkájú technológiai és médiacéget Twitter-szerű közösségimédia-alkalmazással, Disney+-szerű streamingszolgáltatóval és Amazon-szerű webhosting platformmal. A javaslatban az volt a legcsábítóbb, hogy Trump megkapná a részvények kilencven százalékát – az egyik résztvevő szerint úgy, hogy semmit sem kellene előre befektetnie.

Így kezdődött az a négyéves átalakulás, ami Amerika leghíresebb ingatlanmilliárdosából megcsinálta az első amerikait, aki politikai tevékenységével teremt milliárdokat. Más gazdagok is megpályázták már az elnöki hivatalt, és viszont, sok már nem aktív politikus – köztük az összes még élő exelnök – használta hírnevét és kapcsolatrendszerét gazdagodásra. De senki sem fialtatta ilyen eszközeit úgy és olyan mértékben, mint Trump.

2021 elején az amerikai Forbes által 2,4 milliárd dollárra becsült Trump-vagyonból 1,4 milliárd hagyományos kereskedelmi ingatlanokban volt, ebből is egymilliárd dollár koncentrálódott New York Cityben. Most 4,3 milliárd dollárra becsült vagyonnal került vissza a Forbes 400 listára, és ennek java, 2,2 milliárd dollár a márciusban tőzsdére vitt közösségimédia-üzletágból származik, és csak 600 millió dollárja van New York-i kereskedelmi ingatlanokban. Nem egészen négy év alatt nemcsak megnövelte, de teljesen át is alakította negyven év alatt összehozott vagyonát.
Adóbevallások, nyilvános pénzügyi adatok, kötvény- és hitelnyilvántartások, illetve belső dokumentumok vizsgálata alapján Trump elnöksége egyértelműen hozzájárult legfontosabb vállalkozásainak profitnövekedéséhez, ezek működési bevételei becslések szerint 218 millió dollárra nőttek tavaly, ami 58 százalékkal több fehér házi éveinek átlagánál. Birodalmának egykor átlagosan teljesítő golf- és klubüzletága viszont bőven áradó pénzforrás lett, csillagászati felvételi díjak formájában árulva a világ leghíresebb emberének társaságát. A Forbes-becslés szerint vállalatainak ez a szegmense most 1,1 milliárd dollárt ér, miközben hivatalának lejártakor csak 570 millió volt. Az innen származó profit durván megháromszorozódott. És ott van még a neten pörgő adok-veszek vegyesfelvágottja a színes albumoktól az NFT-ken át a Bibliákig, a Biden–Trump-vitán viselt öltöny darabjairól nem is beszélve.

Mit árul Trump tulajdonképpen? Önmagát. Magát árulja évtizedek óta. Harminc-valahány évesen a Trump Tower nagyvilági háziurát, negyvenesen az Atlantic City-i költekezőt, ötvenesen egy tévé boardroomjának nagyokosát, hatvan fölött a politika felkavaróját, és most, hetven-pluszosan a revans megszállottját. Akár fenn, akár lenn, egy valami nem változik: ez az ember a bizalmadba férkőzik, ha nem vagy vele kellően elővigyázatos, aztán kihasznál. Kérdezd csak meg soha ki nem fizetett hitelezőit! Vagy azokat a kaszinórészvényeseket, akik végignézték, hogyan csórja ki a pénzt egy tőzsdei cégből, aztán hogyan viszi csődbe – kétszer.

Vagy azokat a lakásvásárlókat, akik vagyonokat vesztettek chicagói toronyházának flancos lakásain, miközben Trump milliós kezelési költségeket szedett be tőlük. Trump, ha bukik, se adja fel soha – mindig talál egy pitchelhető új mutatványt, és gyakran hallgatóságot is hozzá. A politikai életben hatalmas követőtábort hozott össze, ráadásul a keménymag minden korábbi ügyfelénél hűségesebb, és boldogan meg- és bevesznek mindent az exelnöktől, kínálja bármennyiért.

Az egész a Twitter-utánzat Truth Social anyavállalatán, a Trump Media & Technology Groupon keresztül jön – példátlan mértékben – össze. Pénzügyi szempontból ez az egyik legabszurdabb vállalkozás Amerikában: a júniusig tartó tizenkét hónapban mindössze 3,4 millió dollár árbevétele és 380 millió dollár nettó vesztesége volt. Hihetetlen, de ez a bevételadat valójában majdnem tíz százalékkal kisebb volt az utóbbi évben, noha a névadó többségi tulajdonos uralja a hírciklusok zömét. Most, hogy Elon Muské lett az (ex-Twitter) X, nyilván nincs szükség jobboldali alternatívára, nem világos, mi a Trump-projekt üzleti értelme.

Inspiráló vezetője sincs – a vezérigazgató, a korábban a mezőgazdaságban, illetve a közigazgatásban dolgozó Devin Nunes augusztusban részvénypakettje negyedének eladásával fedezte adótartozásait. De a Trump-imádó tréderek még mindig 3,8 milliárd dollárra értékelik a céget. Ha nem Trump lenne a cég mögött, a befektetők valószínűleg a nulla közelében tartanák.
A jelenleg az amerikai Forbesszal és más orgánumokkal is pereskedő Trump Media & Technology Group nem válaszolt a sztorira vonatkozó kérdésekre. Egyik képviselője viszont azzal vádolta meg a magazint, hogy Kamala Harris választási sikerén munkálkodik.
Ahogy a politika megváltoztatta Trumpot, úgy változtatta meg Trump a politikát. Átírta az elnökség anyagi hasznosítására vonatkozó szabályokat. Ezt a fejleményt egyetlen ember látta előre. „Nagyon is lehetséges – jövendölte az USA 45. elnöke egy 24 évvel ezelőtti Fortune-interjúban –, hogy én lehetek az első elnökjelölt, aki pénzt keres az indulásán.”

Nem így indult. Trump 2016-os elnökválasztási kampánya portfóliójának leghíresebb épületében kezdődött. Az ingatlanmágnás alászállt a Trump Tower egyik liftjével, és legott lángra lobbantotta az amerikai politikai életet. „Amikor Mexikó ideküldi az embereit, nem a legjobbjait küldi” – rúgta be kampányának első demográfiai csatáját. Sok ilyen követte aztán.

„Kábítószereket hoznak. Bűnözést hoznak. Nemi erőszakot hoznak. Bár néhányuk, azt hiszem, jó ember.” Néhány hónappal később az amerikai Forbes munkatársai épp azon a napon keresték fel a Trump Towerben, amikor a ház előtt jobbára latino hívek hatalmas tömege várta Ferenc pápa menetét. Trump hangos füttykoncertben részesült.

Egy luxushoz kötődő márkát megosztó jellegűvé átalakítani költséges nagyképűség: 2015-ben 184 millió dollárra becsült működési nyeresége 2017-ben 141 millióra esett. A terméklicencpartnerek elinaltak, a nevét viselő termékek – nyakkendők, matracok, ingek – forgalmazásának megkurtítása évi hárommillió dollárjába került a jelöltnek. Kijelentkeztek a szállodai vendégek is, a chicagói hotel nyeresége 74 százalékot esett. Ahogy a bevételek apadtak, úgy dagadtak a politikai kiadások, és ették a készpénzét. Hatvanhat millió dollárt költött a 2016-os kampányra, és néhány nappal azután, hogy megnyerte a választást, belement, hogy további 25 millió dollárral rendezzék a Trump Egyetemmel kapcsolatos csalási pereket. Mikor beköltözött az Ovális Irodába, 76 millió dollár készpénz volt a könyvelésében, a fele se annak a 192 milliónak, amennyiről a kampány elindulásakor beszámolt.

A hatalom nem sokat használt Trump pénzügyeinek – legalábbis eleinte. Nyilván megpróbálta fialtatni az elnökséget, mint ismeretes, „téli Fehér Házzá” változtatta Mar-a-Lagót, több millió kampánydollárt tett át a cégébe, javasolta, hogy a világ legfontosabb vezetőinek találkozóját, a G7-konferenciát az ő golfközpontjában rendezzék meg, és így tovább. Mindez azonban nem hozta helyre a politika által a Trump márkának okozott károkat. A jelenség iskolapéldája mutatkozott meg a washingtoni Trump International Hotelben: a lobbi tele volt ugyan nagyágyúkkal, de az emeleti szobákba nem jött annyi szállóvendég, hogy ne legyen a hotel évről évre veszteséges. Trump teljes portfóliójának becsült működési bevétele 150 millió dollár körül lézengett 2018-ban és 19-ben, nagyjából 18 százalékkal az elnöksége előtti szint alatt.
Az apja elnöksége alatt a családi vállalkozás irányításába besegítő Eric Trump is azt sugározta, apját követve, hogy minden jól megy. De a Papával ellentétben elismerte a nyilvánvaló gondokat is. „Hasznos-e az elnökség? – kérdezte magától hangosan Eric Trump Tower-beli íróasztalánál ülve 2017 elején. – Kétféleképpen kell megnézni a dolgot. Ha a meglévő eszközökről van szó, ezek remekül szuperálnak. Összességben nézve pedig áldozatokat hoztunk, ahogy ő is áldozatokat hozott azért, hogy elfoglalhassa a világ legfontosabb hivatalát.”

Amikor azonban beütött a világjárvány, aligha lehetett átsiklani a gondok felett. Trump becsült üzemi nyeresége 110 millió dollárra esett. Öt egyedül birtokolt szállodája becslések szerint 23 millió dollár veszteséget könyvelt el. Mi több, kereskedelmi ingatlanaiban ugyan a politikai zűrzavarban is bennmaradtak a hosszú távú bérleti szerződésekkel megbéklyózott bérlők, de itt is kezdtek gyanús jelek mutatkozni. A Trump Organization újratárgyalta a bérleti szerződést a Guccival, a Trump Tower legfontosabb bérlőjével, és becslések szerint hétmillió dollárral csökkentette a kiskereskedelmi cég bérleti díját. A Wall Street 40. kihasználtsága 89 százalékról 75 százalékra csökkent, ahogy az épület egyre mélyebbre merült. A hivatalából távozó Trump vagyonát 2,4 milliárd dollárra becsülték szemben azzal, hogy amikor 2016-os kampányát a Trump Tower átriumában bejelentette, nagyjából 4,5 milliárd dollárja volt. Nyolc hónappal később, 25 év után először, lemaradt a Forbes 400 listáról.

Egy két héttel azután, hogy kiesett a Forbes 400 listáról, Trump ismét vendégül látta gyakornokait Mar-a-Lagóban 2021. október 20-án. A klub üde színfoltnak tűnt elnöksége idején, ahogy egyre jobban összefonódott a politikával. Néhány régi motorosnak ugyan nem tetszett a változás, és úgy döntöttek, távoznak, ez azonban valójában kedvezett Trumpnak.

Minél többen mondták le tagságukat, annál több újoncot tudott felvenni, egyre magasabb és magasabb belépési díj fejében. A Fehér Házból kiszabaduló Trump Mar-a-Lago köré szervezte bolygórendszerét, és csatlakozni hívta harsány tündérjátékához azokat, akik a pletykák szerint képesek akár egymillió dolláros csekket kiállítani. Eredménykimutatása szerint a felvételi díjak összege a 2020-as hárommillió dollárról 2021-ben 11 millió dollárra ugrott, és több mint duplájára, 15 millió dollárra növelték a nyereséget abban az évben. Hasonló tendenciák jellemezték az egykor mintegy mellékesen a portfóliójába kerülő golfpályákat is. A világjárvány fellendítette a pályákat, és hirtelen legalább negyvenmillió dollárra becsült éves bevételt kezdtek termelni, szemben a 2020-as 17 millió dollárral.

Hiába jött annyi új pénz, médiastartupjába még mindig nem akart túl sokat befektetni. Évtizedekkel korábban nevezetes csődökben égette meg a körmét, vénségére óvatosabb lett. „A politika nagyszerű dolog, mert nem költesz rá egy fityinget sem” – mondta a Forbesnak 2015-ban azt magyarázva, hogy kizárt dolog, hogy csökkent volna a vagyona. „Nem lehet rossz üzletet kötni, értik?”

Emiatt a pénzügyi korlát miatt Moss és Litinsky, az Apprentice egykori versenyzői más befektetők után kellett nézzenek. Az amerikai Forbes által megszerzett dokumentumok szerint Roy Bailey, Rudy Giuliani régi üzlettársa, valamint Kenny Troutt, a dallasi MLM-milliárdos segítségével október végére több mint hatmillió dollárt hoztak össze. Aztán azon a sorsdöntő napon 2021 októberében a gyakornokok vendéggel tértek vissza Mar-a-Lagóba. A Patrick Orlando nevű naiv befektető arra volt szánva, hogy elhozza azt a majdnem 300 millió dollárt, amit egy SPAC cégben halmozott fel. (A special purpose acquisition company egy mással nem foglalkozó, akvizíciós lehetőségre váró tőzsdei cég – a ford.)

Trump és Orlando hatalmas csillárok alatt írták alá az SPAC-ügyletet létrehozó dokumentumokat. Ezek szerint egyesítik Orlando tőzsdén forgó pénzét Trump magánvállalkozásával, lehetővé téve, hogy a Trump Media & Technology Group annak ellenére tőzsdére menjen, hogy alig van működő üzletága. Lénygében egyszerűen tőzsdére viszik Trumpot magát. Aláírták a papírokat, kiadtak egy sajtóközleményt, és várták a piac reakcióit. Másnap tőzsdenyitáskor a SPAC részvényei megvadultak – a várható fúzió miatt –, végeredményben tíz dollárról 175 dollárra ugrottak, magyarán harmincmilliárd dolláros fúzió utáni cégértéket jeleztek. Orlando nekilátott, hogy szerezzen még egymilliárd dollárt intézményi befektetőtől. „Tudjátok, én tényleg össze akarok hozni egy százmilliárd dolláros céget – mondta partnereinek egy üveg Veuve Clicquot-t szorongatva. – Szerintem ez a csapat megcsinálja.”
Tévedett. A fúzió bonyolult vizsgálatok hálójába gabalyodva végezte. Orlandót tulajdon SPAC-je kirúgta, aztán az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet csalási vádakat emelt ellene. Egy Eric Swider nevű üzlettárs lépett a helyére, jóval kisebb ambíciókkal. „A cél itt az, hogy létrejöjjön egy egyesülés – magyarázta. – Ennyi. Ez az egy van a fókuszban.”

Végül az SPAC rendezte a SEC-ügyeket, kifizetett egy 18 millió dolláros bírságot, és folytatta a fúziót. A részvényesek csak bámultak március 26-án, amikor az egyesült cég részvényeivel megindult a kereskedés – ugyanaz alatt a DJT ticker alatt, amit Trump kétszer is csődbe vitt kaszinóvállalatánál használt. A részvények nem egészen egy nap alatt 59 százalékot ugrottak, és ezzel Trump pakettjét 6,3 milliárd dollárra, összvagyonát 8,1 milliárd dollárra emelték. Sohasem volt még ilyen gazdag.

Azóta a részvény – és vele Trump vagyona is – vadul ingadozott, általában lefelé tartva, ahogy az aktuális üzlet tényei megmutatkoztak. És bár Trump szinte semmit sem fektetett a vállalkozásba, messze elöl marad. Ezen a ponton a részvényárfolyam annyira elszakadt a vállalat alapvető pénzügyi mutatóitól, hogy a Trump Media & Technology Group teljesítménye szinte semmit sem számít. Leginkább a Trump-rajongók érzelmei számítanak. Ezek az érzemények határozzák meg, mennyit sajtolhat ki Trump az üzletrészéből.

Úgy tűnik, Trump tisztában van vele, hogy közösségimédia-üzletága túl van értékelve. A tőzsdére vitel előtt maga is azt írta pénzügyi beszámolójában, hogy a vállalat legfeljebb 25 millió dollárt ér. Nincs ok, amitől ma értékesebbnek kellene lennie, hiszen Trump bevételei azóta csökkentek, és amióta Joe Biden kiszállt a versenyből, annak a valószínűsége is mérséklődött, hogy megint elnök lesz. A cég szokatlan struktúrája révén Trump akkor is megtarthatná 55 százalékos szavazati kontrollját, ha egy kivételével mind a 115 millió részvényét eladná. Bizonyos korlátozások néhány hónapig megakadályozták, hogy eladja részvényeit, de ezek szeptember végén lejártak.

A közösségimédia-cég nagyjából 60 százalékának egyben vagy akár szerény méretű tételekben történő eladása szakadékba lökhetné a részvényt – és Trumpot is megvághatná. A lecke: hogyan őrizze meg legbuzgóbb támogatóinak hitét, a vállalat iránti elkötelezettségüket, miközben ugyanezekre az emberekre nagy tétel részvényt akar rásózni. De készpénzre van szüksége, méghozzá gyorsan. Trump mérlegében becslések szerint most 413 millió dollárnyi likvid eszköz van, miután eladott egy washingtoni hotelt és egy New York-i golfpályát. Egy New York-i bíró azonban úgy találta, hogy a milliárdos mindkét ingatlan megvásárlásakor eltúlozta a nettó vagyonát, és elrendelte, hogy a két üzletből származó nyereséget fordítsa a jogi kötelezettségek miatt fennálló 566 millió dolláros tartozásának törlesztésére. Az exelnök több ügyben is fellebbezett.

Addig is mindent elkövet, hogy emelje részvényei árfolyamát. „Egy csomóan azt hiszik, hogy eladom a részvényeimet, tudja, dollármilliárdokat érnek – nyilatkozta szeptemberben. – De nem akarom eladni a részvényeimet. Nem fogom eladni a részvényeimet. Nincs szükségem pénzre.” Ezek a megjegyzések egy nap alatt tizenkét százalékkal emelték a részvények árfolyamát, és 215 millió dollárral gyarapították vagyonát. A részvények elsózása mindenképpen becstelen húzás lenne, viszont lehetővé tenné, hogy Trump bebiztosítsa magának az USA történelmének első politikán keresett milliárd­dolláros bevételét, és hosszú távon bebetonozza helyét a Forbes 400 listán, aminek 1982-es első kiadása óta megszállottja. „Az ember a leggonoszabb állat – idézték Trumpot a lista beköszönő kiadásában –, az élet pedig győztes és vesztes csaták sorozata.”

Posztprezidenciális mellékesek

Egyetlen még élő elnök sem keresett annyit a Fehér Ház elhagyása után, mint Donald Trump, de azért mindannyian találtak módot rá, hogy monetizálják a világ legnagyobb hatalmú hivatalát.

Barack Obama
Vagyon: 70 millió USD
Obama körülbelül húszmillió dollárt keresett Washingtonban, vagyona 2012-ben hatmillió dollárra volt becsülhető. Elhagyva hivatalát az összeg az egekbe szökött. Feleségével, Michelle-lel 2017-ben 65 millió dollárért adták el memoárjaik jogait a Penguin Random House-nak, írja a Financial Times. Egy évre rá megalapították a Higher Ground Productionst, és négyéves szerződést kötöttek a Netflixszel. Obama azóta két Emmy-díjat kapott, a cég olyan sikerfilmeket készített, mint a posztapokaliptikus Távol a világtól (főszerepben Julia Roberts és Mahershala Ali), és júniusban újra szerződést kötöttek a Netflixszel. A házaspár hírek szerint több százezer dollárt keresett rendezvényeken tartott beszédekkel. Ingatlanosok szerint összesen 35,5 millió dollárra becsülhető ingatlanvagyonuk is van Chicagóban, Hawaiin, Washingtonban és Martha’s Vineyard szigetén.

George W. Bush
Vagyon: 40 millió USD
Korábbi olajipari munkái és sikeres Texas Rangers-befektetése révén Bush már elnökké választásakor milliomos volt, de pénzügyi beszámolói szerint hivatali évei alatt vagyona láthatóan zsugorodott. Egy újságírónak megfogadta, hogy a hatalomból való távozása után „feltölti a régi kasszát”. Kétmillió példányban eladott emlékirata, a Döntési helyzetek állítólag hétmillió dollárt fialt neki 2009-ben, továbbá legalább kétszáz fizetett beszédet tartott. Feleségével, Laurával jelenleg egy négymillió és egy 2,8 millió dollár értékű dallasi ingatlant birtokolnak, továbbá van egy tízmillió dolláros családi ranchük Waco mellett. Megjelentett továbbá két albumot a festményeivel és egy életrajzot apjáról, az Államok 41. elnökéről.

Bill Clinton
Vagyon: 45 millió USD
A 42. elnök és felesége jogi gondjaik miatt – Hillary szavaival – „nem csak csődbe menve, de el is adósodva” hagyták el 2001-ben a Fehér Házat. Szerencsére Clinton keresőképessége már másnap megmutatkozott egy a Morgan Stanley-nél tartott 125 ezer dolláros beszéd képében. Még abban az évben vettek 2,9 millió dollárért egy washingtoni házat, aminek az értéke azóta megduplázódott. Van még egy legalább 2,2 millió dollárt érő házuk a New York állambeli Chappaquában is. Mire Hillary 2016-ban elindult az elnökválasztáson, a házaspár már legalább 240 millió dollárt keresett meg, és becslések szerint 45 millió dollárnyi vagyonuk volt. Az azóta eltelt nyolc évben Clintonék kiadtak hét könyvet, köztük Bill Clinton James Pattersonnal írt thrillereit (Az elnök eltűnt, Az elnök lánya), ezekből összesen több mint 1,2 millió példányt adtak el.

Jimmy Carter
Vagyon: n. a.
Az egy ciklust szolgált, épp százéves Carter nem tartott jól fizető beszédeket. „Sosem vágytam rá, hogy gazdag legyek” – mondta 2018-ban a Washington Postnak. Miután 1981-ben elhagyta a Fehér Házat, feleségével, Rosalynn-nel (ő 2023-ban meghalt) eladták eladósodott földimogyorófarmjukat, és 34 könyvet írtak, köztük emlékiratokat, verseskötetet, gyermekkönyvet és elmélkedéseket az öregedésről. Az izraeli–palesztin konfliktusról szóló 2006-os könyve (Palestine: Peace Not Apartheid) több mint 300 ezer példányban kelt el. A házaspár 1994-ben az Egyesült Államok kormányának adományozta Georgiában levő, legfeljebb 170 ezer dollár értékű vidéki otthonát.
—Kyle Mullins