A HOP Technology Office Park egy egyedülálló technológiai irodapark Budapest szívében az idén 25 éves WING-től, amely tökéletesen illeszkedik a modern ipari vállalatok igényeihez. Az idei évben technológiai irodaparkká alakult át a Hungária Office Park, új nevén HOP Technology Office Park a Hungária körút és Gizella út között elterülő 3 hektáros területen. A 2018 óta […]
A HOP Technology Office Park egy egyedülálló technológiai irodapark Budapest szívében az idén 25 éves WING-től, amely tökéletesen illeszkedik a modern ipari vállalatok igényeihez.
Az idei évben technológiai irodaparkká alakult át a Hungária Office Park, új nevén HOP Technology Office Park a Hungária körút és Gizella út között elterülő 3 hektáros területen. A 2018 óta a WING tulajdonában lévő ingatlanon, ami a 20. században az Első Magyar Telefongyárnak adott otthont, mára egy egyedi ingatlanpiaci koncepció valósult meg. A HOP Technology Office Park a technológiai campus és az irodapark funkcióit ötvözi: különlegessége, hogy egy olyan integrált környezetet kínál, ahol a technológiai, gyártási, logisztikai, sőt még a K+F tevékenységek is összhangban működhetnek az irodai funkciókkal. Ez a kettős megoldás olyan cégek számára ideális, amelyek magas színvonalú irodai környezetet és speciális, működésüknek megfelelő komplex műszaki adottságokat egyaránt keresnek. Mindezt egy belvárosi helyszínen, ami garantálja, hogy a komplexum minden közlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen, és biztosítja a nagyszámú kiváló szolgáltatást.
A funkcióváltás eredményességét a kereslet is igazolja: a meglévő nyolc épületben közel 100 százalékos a bérbeadottság. A fennmaradó területeken pedig több ütemben még további 40 ezer négyzetmétert tervez a WING fejleszteni, amelyek teljes mértékben a cégek igényei mentén alakíthatóak ki, akár székházként, akár több-bérlős épületekként.
1994. december 3-án a világ örökre megváltozott, de akkor még nem tudta senki. A Sony ezen a napon dobta piacra az első Playstation játékkonzolt, ami aztán harminc év alatt szép lassan maga alá gyűrte az egész iparágat. Harminc pontban meséljük el a konzolcsalád legendáját.
1. A Sony eredetileg nem is akart játékkonzolt, teljesen idegenül mozgott az akkoriban a Nintendo, a Sega és az Atari által uralt szektorban. A cég annak idején a Nintendónak fejlesztett külső CD-olvasót, csakhogy a Nintendo a megállapodást felrúgva végül a Sony akkori legnagyobb konkurensével, a Philipsszel állapodott meg. A Sony iszonyatosan felbőszült az áruláson, az izzó dühtől elvakítva úgy határoztak: kerül, amibe kerül, csak azért is saját gépet dobnak piacra. A többi már történelem.
2. A Sony–Nintendo-együttműködés alatt kétszáz prototípus készült a Nintendo Playstation projektnév alatt futó termékből. Közülük csupán egyetlen példány maradt meg.
3. Japánban az említett decemberi napon került boltokba az első Playstation, a világ többi részén majdnem egy évet kellett rá várni, az Egyesült Államokban és Európában is csak 1995 szeptemberében lett kapható a konzol. Őrjítő lehetett a várakozás! Ezt élelmes kereskedők ki is használták, Japánon kívül a szürke- és feketepiacon is megjelentek a konzol és a játékok, annak ellenére, hogy hiányzott a regionális támogatás, így például a garancia vagy a nyelvválasztás lehetősége.
4. A gépet Japánban gyakorlatilag egy időben dobták piacra a Sega új csúcstermékével, a Saturnnal. Emiatt rengetegen előre temették a Playstationt mondván, az újonc vacka el fog vérezni a tapasztalt vetélytárs mellett. A károgók tévedtek, óriási lett az érdeklődés az első PS iránt, értékesítési számokban azonnal lenyomta a Saturnt, utóbbi később meg is bukott, tízmilliót sem adtak el belőle.
5. Az amerikai közönség előtt 1995-ben, az akkor megkerülhetetlennek számító videójáték-ipari eseményen, az E3-on mutatták be először a PS-t. El is lopta a show-t, ebben viszont óriási szerepe volt Michael Jacksonnak is, aki váratlanul robbant be a termékbemutató alatt a cég standjára, hogy elkezdje nyüstölni a Tekken nevű verekedős játékot. Jacko állítólag a videójátékok fanatikusa volt, szóval ez teljesen önazonos lépés volt.
6. Sokáig keringett a pletyka, hogy az Európában és Észak-Amerikában piacra dobott Playstation gépek vezérlői tíz százalékkal nagyobbak a japán változaténál. Bizony, abból kiindulva, hogy a nyugati régiókban az emberek keze is nagyobb. Ez kamu, ilyet a Sony sosem csinált.
7. A cég kezdetben nem bízott a külső fejlesztőstúdiókban. Hogy megfelelő játékkínálattal indulhassanak, vásároltak egyet maguknak. 48 millió dollárért szerezték meg a neves brit stúdiót, a Psygnosist, átnevezték (SCE Studio Liverpool), és egy belső játékfejlesztő (SCE Worldwide Studios) leányává tették. A koncepció a maga idején szinte egyedülálló volt, ma már a konzolháború velejárója a stúdiók és játékaik bekebelezése.
8. Ian Hetherington, a Psysgnosis társalapító-ügyvezetőjének állítása szerint az akvizíció pillanatában a Playstation rossz, játékra alkalmatlan konstrukció volt. Velük, játékfejlesztők, programozók segítségével alakították át. Például több memória került bele a multimédiás tartalmak támogatására, hogy így jobb minőségű hanganyagok, akár komplett zenei albumok jelenhessenek meg a játékokban.
9. A Sony az évtizedek alatt a belső fejlesztőstúdiói révén több franchise-t is útnak indított. Ezek a kaszabolós God of Wartól az autóversenyzős Gran Turismón és az akció-szerepjátékos Horizonön át a posztapokaliptikus The Last of Usig vagy épp a Pókember-játékokig exkluzív megjelenéssel bírnak PS konzolokon, vagy legalábbis prioritást élveznek a Sony gépein.
10. Az első PS lett a számítógép-alapú szórakoztató rendszerek közül az első, ami világszinten átlépte a százmillió eladott darabot. Összesen 102,4 milliót értékesítettek belőle.
11. 1997-ben jelent meg a Final Fantasy VII című szerepjáték (RPG), ez elsősorban PS-re készült el, és a konzol egyik legendás játéka lett. Ez volt az első RPG, aminél 3D grafikát és számítógéppel generált átvezetőket alkalmaztak, így téve filmszerűvé az élményt. Kulturális hatása ennél is jelentősebb: nyugaton gémerek millióinak volt kapudrog az úgynevezett JRPG-k, azaz japán stílusú szerepjátékok világába. Ez volt az első ilyen típusú játék, ami világraszóló sikert ért el, és berúgta az ajtót a műfaj előtt.
12. Mára a feledés homályába merült, de a Sony egy időben próbálkozott hagyományos botkormányokkal is a jól ismert kontroller helyett. A PlayStation Analog Joysticket 1996-ban küldték csatába, de csekély volt iránta az érdeklődés, így hamar kivégezték. Hetven dollárba került, ehhez képest a hagyományos kontrollert már harminc dollárért haza lehetett vinni, ráadásul nem minden játék támogatta a botkormány használatát.
13. 2000 júliusában hozták ki az első Playstation jelentősen karcsúsított, modernizált külsejű verzióját. A Playstation One a megjelenés évében a világ legkelendőbb konzolgépe lett, az év során jobban fogyott, mint az új generáció, a 2000-ben rajtoló Playstation 2. Persze, utóbbi Európában és a tengerentúlon csak ősszel jelent meg, így tört évről beszélünk.
14. Japánban 2000 márciusában jelent meg a Playstation 2, az emberiség történetének legsikeresebb játékkonzolja. 155 millió darabot adtak el belőle. Több mint négyezerféle játék készült rá, összesen másfél billió darabot adtak el belőlük.
15. A PS2 annak is köszönhette elképesztő sikerét, hogy nem csupán játékgépként, de kedvező árú DVD-lejátszóként is jól szuperált. Multimédiás tartalmak kezelésével is megbirkózott, sokoldalú szórakoztatóközpontként funkcionált – ez ekkor még nagy dolog volt –, azok is könnyebben haraptak rá, akik pusztán videójátékért nem fizettek volna.
16. A PS One és a PS2 eredményeit látva a Sega 2001-ben úgy döntött, visszahívja aktuális gépét, a Dreamcastet, amiből alig fogyott több kilencmilliónál, és kivonul a konzolpiacról. Nincs mit szépíteni, a PS kinyiffantotta a Segát.
17. A PS2 volt a világ első konzolgépe, ami többféle színben is megjelent. Alapból mattfekete volt, de később a gyöngyfehértől az aranyig majd minden színben, árnyalatban pompázott.
18. Szaddám Huszein több ezer darab PS2-t vásárolt, hogy velük tegye hatékonyabbá az iraki hadsereg kiképzését és élvezetesebbé az elitkatonák mindennapjait. Még olyan pletyka is szárnyra kapott, hogy fegyverekbe is beépítették volna a konzolhardvert, később erről kiderült, hogy kacsa.
19. 2003-ban jelent meg a Playstation X, az ékes bizonyíték, hogy bizony a PS-családban is születhet fekete bárány. Módosított, videórögzítővel, DVD- és CD-íróval felszerelt, drága PS2 volt. Nagyon rosszul fogyott, százezer példány talált belőle gazdára, nem csoda, hogy a Sony hamar eltüntette a polcokról.
20. 2004-ben a cég úgy döntött, letarolná a hordozható eszközök piacát is. Színre léptek a Playstation Portable-lel (PSP), elsősorban régi ellenségük, a Nintendo orra alá akartak borsot törni vele. A nagy japán riválist nem sikerült kiszorítani, de a PSP-nek így sem kell szégyenkeznie, hiszen 76,4 millió darabot értékesítettek belőle (a hordozható Nintendo DS összes megjelent változatából több mint 154 milliót).
21. A Sony nyeregben érezhette magát, csakhogy 2006-ban a nagy csinnadrattával bemutatott PS3-at elég rosszul fogadta a nagyközönség. A húzós ár és a jó játékok hiánya miatt sokan kritizálták a céget, az első héten még jól fogyott a gép, de az éves értékesítési adatok elmaradtak a várttól. A cég korrigált, a későbbi kiadásból számos hardverkomponenst kiszedtek, így le tudták szorítani az árát, és a fejlesztők is elkezdték ontani a címeket. Végül 87,5 millió eladott darabnál állt meg a számláló, amivel sikerült lenyomni a nagy rivális Microsoft Xbox 360-at is (84 millió darab). A harmadik generációs konzolok közül mégis a Nintendo Wii teljesített a legjobban forradalmi mozgásérzékelős kontrollerével, 101,6 millió darab kelt el belőle.
22. A Sony a PS3-mal lépett be az online kapuján. Ezen a gépen rajtolt el a Playstation Network szolgáltatás, amivel egymás ellen játszhattunk, és a felhőből érhettük el a mentéseket vagy a digitálisan vásárolt játékokat. Ez akkoriban merész, költséges lépés volt, de az idő végül nyilván a Sonyt igazolta. Ironikus módon húzásuk hozzájárult a Sony-féle lemezformátum, a blu-ray relatív sikertelenségéhez is.
23. A 2000-es évekbeli mozgásérzékelős trendet, a Nintendo Wii és a Microsoft Kinect kiegészítő sikerét látva a Sony is próbált ráülni a hájpvonatra. 2010-ben debütált a Playstation Move mozgásérzékelő kontroller, de az ezzel kompatibilis játékok, szolgáltatások sikere meg sem közelítette a riválisokét. 15 millió eladott darabbal a Sony is kudarcnak ítélte a Move-ot.
24. 2013-ban penderültek porondra a PS4-gyel, amire ma is nagyon büszkék. Teljes joggal, 117 millió darab kelt el belőle, ezzel ott van minden idők legkelendőbb játékgépei között. Ma, tizenegy évvel a megjelenése után is jelennek meg rá friss játékok.
25. A továbbfejlesztett Playstation 4 Pro 2016-ban jelent meg, legnagyobb újítása az volt, hogy már támogatta a 4K felbontás kezelését. Ezzel kulcsszerepet játszott a nagy felbontású tévék és monitorok elterjedésében, ugyanis sokáig probléma volt a tartalomhiány, a 4K-s tévékben rejlő lehetőségeket egyszerűen nem tudták kihasználni a felhasználók.
26. 2016-ban a Sony is fejest ugrott a virtuális valóságba (VR), de nem kimondottan sikerrel. Hiába volt 2016-ben a Playstation VR a piac legolcsóbbnak számító headsetje, durván ötmillió darabot adtak el. Szinte kerekítési hiba a cég többi hardverét nézve. 2023-ban futottak még egy kört, de az új Playstation VR2-ből csupán kétmillió darab készült el, a gyártását egy év után leállították.
27. Őrület, de már annak is négy éve, hogy a PS5 boltba került. Akkoriban, a megjelenés évében épp heves csiphiány tombolt a tech szektorban, nem győzték kiszolgálni a felfokozott keresletet, emiatt a PS5 eleinte hiánycikk volt, örömükben szinte bömböltek vagy vonyítottak, akik akkortájt hozzájutottak. Megjelentek a színtéren a spekulánsok, az úgynevezett scalperek, akik különféle trükkökkel vásárolták fel a készlet egy részét, majd a gépeket az eredeti ár két-háromszorosáért kínálták.
28. PS5-ből 2024 júniusáig 61,7 millió darabot adtak el, az egykor ugyanezen a szinten futó rivális, a Microsoft új generációs Xboxaiból (Series S és X) pedig már csak 28,3 milliót. Ennek következtében a fejlesztők sokszor előnyben részesítik a Sony termékét. Előfordul, hogy egyes programok korábban jelennek meg rajta, esetleg szebben futnak annak köszönhetően, hogy nagyobb energiát fordítanak az optimalizálásra. A nagyobb értékesített példányszám ütőkártya a japán cég kezében akkor is, amikor esetleges exkluzív megjelenésekről tárgyal a stúdiókkal.
29. Idén a második negyedévben 53,6 millió játékot értékesítettek PS5-re. Az év végi szezonban ez a szám várhatóan 75 millió környékére ugrik fel, legalábbis a korábbi ünnepek tapasztalatai alapján.
30. A cég stílusosan ünnepli a harmincat. Piacra dobták a Playstation legerősebb változatát, a PS5 Prót, és ennek is, valamint az eredeti PS5-nek is lesz limitált szériás, retrodizájnú verziója. Aki kevesebbet szánna rá, az is megmártózhat a nosztalgiában, emellett különleges külsejű játékvezérlőket is piacra dobnak a jubileum alkalmából.
A magyar űrstratégiáról három, de inkább négy fontos kérdés merül fel. Kell-e űrprogram egy olyan országnak, amelyik vasutat se tud üzemeltetni? Számíthatunk-e bármilyen megtérülésre? Miért lett ez annyira fontos a magyar államnak? És vajon kiderül-e, hogyan nő a paprika az űrben?
A digitális technológia világában ritkák az igazán korszakalkotó innovációk. Katarína Dörnerová, a SWEET.TV igazgatója megosztotta meglátásait a harmadik évezred hirdetési technológiáiról, a Smart TV képernyőkön megjelenő vásárlásra alkalmas (shoppable) hirdetésekről és a streaming felület franchise-ról. A SWEET.TV Group az elmúlt néhány évben gyors ütemű növekedésen és terjeszkedésen ment keresztül. Hogy sikerült ezt elérni? Cégünk sikeresen […]
Cseh és szlovákiai testvérlapjaink friss milliárdoslistával jelentkeztek. Nézzük az első tíz-tíz helyezett becsült vagyonát, és hogy hányszor körözik le vele a magyar gazdagokat. Spoiler: elég sokszor.
Egyetlen ügyféllel indult el a rendszerváltás után, ma negyedmillió embert etet, és a régió legnagyobb szereplője a közétkeztetésben a Delirest. Két éve a magyar ügyvezető és a pénzügyi igazgató kivásárolta az angolokat, és az új tulajdonosok most azon is dolgoznak, hogy rávezessék a fogyasztóikat az egészséges életmódra.
