Egyszerre épít a már közismert megbízhatóságára és a forradalmian új tervezési eljárásokra és technológiai megoldásokra a Kia, hogy az autózás fenntartható, de egyben kényelmes jövőjét építse. A márka hamarosan egy új szegmensben is megmutatja, hogyan lehet kihasználni a fejlődés kínálta lehetőségeket. Másfél évtized nem túl hosszú idő egy autógyártó életében, de a Kia mind globálisan, […]
Egyszerre épít a már közismert megbízhatóságára és a forradalmian új tervezési eljárásokra és technológiai megoldásokra a Kia, hogy az autózás fenntartható, de egyben kényelmes jövőjét építse. A márka hamarosan egy új szegmensben is megmutatja, hogyan lehet kihasználni a fejlődés kínálta lehetőségeket.
Másfél évtized nem túl hosszú idő egy autógyártó életében, de a Kia mind globálisan, mind Magyarországon elképesztő utat járt be ennyi idő alatt. „Az elmúlt 15 évben Magyarországon is bebizonyítottuk azt, hogy nagyon megbízható és biztonságos autókat gyártunk. Ezt azzal a hétéves garanciával társítottuk, amely szinte egybeforrt a márkával, és kifejezi, hogy mi is rejlik a Kia márkanév mögött” – tekint vissza Nagy Norbert, a Kia Hungary ügyvezető elnöke. Állítását a piac is visszaigazolta, hiszen a Kia az első öt legnépszerűbb márka között szerepel a hazai személyautó piacon, sőt a magánvásárlók körében egyenesen a harmadik helyen áll, a kompakt középkategóriában (C1 szegmens) pedig a Ceed modell piacvezető.
Időközben azonban a Kia rég túlnőtt azon, hogy egyszerűen csak megbízható és biztonságos autókat gyártson, a mai Kia modellek fejlesztése során nagy hangsúlyt kap a design és a csúcstechnológia. „Talán a Kia az egyetlen autómárka a világon, amelynek minden modellje nyert valamilyen dizájndíjat az elmúlt években valamelyik kontinensen, és talán mindezek közül kiemelkedik, hogy az EV6-ot választották 2022-ben Európában az Év autójának” – mondja el Nagy Norbert.
A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, […]
Írta: Halácsy Péter
A Fekete pont című film megrázóan mutatja be a magyar iskolák sok generációnak ismerősen nyomasztó hangulatát. Egy jelenet különösen megmaradt bennem. Juci néni, a lelkes és kreatív fiatal tanár modern módszerekkel próbálja megszerettetni a gyerekekkel az irodalmat. Aztán jön az agresszív apa, aki a semmiből, fogadóóra előtt tör be az osztályterembe, és követeli, hogy Juci néni csak a kötelező verseket, a munkafüzet feladatait tanítsa. Ne kreatívkodjon, ne térjen el a megszokottól. Juci néni pár másodpercig próbál magyarázkodni, de a szülő hangja egyre fenyegetőbb. Nincs már helye diskurzusnak, az apuka szerint a tanterv szigorú követése az egyetlen módja, hogy a gyerek sikeres felvételit írjon a hatosztályos gimnáziumba.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Decemberben új szerző jön!
Az apa csúnyán beszél Juci nénivel, és ez a viselkedés végigkíséri az egész filmet. Azt látjuk, hogy az emberek konfliktusos helyzetben mennyire természetesnek veszik a durva beszédet, a másik eltiprását. Ezért is olyan kényelmetlen a film. Most mégsem a mindennapi bántásokról akarok írni – hanem hogy a rendszer maga szüli a konfliktust.
A múlt századi felvételi követelmények és a hatosztályos, az általános iskolát lefölöző kisgimnáziumok anomáliái olyan helyzetet teremtenek, amiben a szülők és tanárok szemben állnak egymással. Ez nem szimplán a rossz kommunikáció vagy a személyes viselkedés problémája, hanem strukturális hiba következménye, és szinte elkerülhetetlenné teszi a konfliktusokat.
A felvételin nem a tudás élvezete vagy annak gyakorlati haszna számít, nem az élethez szükséges boldogságot és egészséget támogató képességek, de még csak nem is a munkaerőpiacon keresett kompetenciák a fontosak. Ehelyett az a feladat, hogy a diákok képesek legyenek – általában iskola utáni időben, külön tanárral – begyakorolni a zárt kérdésekben megfogalmazott, algoritmusokra és lexikális tudásra épülő feladatokat. A feleletválasztós tesztek, a zárt kérdéseken alapuló vizsgák a 20. században terjedtek el, különösen az ipari forradalom és a tömeges oktatás igényeinek hatására. Az Egyesült Államokban például a Scholastic Aptitude Test (SAT) és más hasonló vizsgák azzal a céllal jöttek létre, hogy objektíven, mérhetően értékeljék a diákok teljesítményét. Az objektivitás és mérhetőség iránti vágy természetes reakció abban a társadalomban, amelyik nagy tömegeket próbál hatékonyan, „igazságosan” értékelni. Magyarország is ezt az utat követte, a központi felvételik, az érettségi is ezt a mintát követik.
A rendszer azonban figyelmen kívül hagyja modern világunk egyre fontosabb képességeit – a soft skilleket. A kreativitás, a kritikai gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a csapatmunka mind elengedhetetlenek a munkaerőpiacon vagy a mindennapi életben. Ezeket a zárt kérdésekre épülő tesztek nem mérik, így a szülők és a szülőknek megfelelni próbáló tanárok sem követelik igazán a fejlesztésüket. Ehelyett a rendszer a lexikális tudásra, a begyakorolható feladatokra helyezi a hangsúlyt. A diákok sokszor unalmas, élettelen információkat memorizálnak ahelyett, hogy élvezettel tanulnának. Velünk szemben számos helyen felismerték már, hogy ez nem elegendő a diákok potenciáljának mérésére. Az Egyesült Királyságban esszékkel, motivációs levelekkel, portfóliókkal kell bizonyítani felkészültségüket a felvételiken, de hasonló feladatokkal, projektmunkákkal dolgoznak Finnországban, Hollandiában és Franciaországban is, amivel lehetőséget adnak a diákoknak, hogy mélyebb gondolkodást, érvelési készségeket mutassanak be.
A magyarok mindig is kreatívak voltak, és azok is maradnak. Az oktatási rendszer azonban nem követi a modern világ igényeit, és ezzel egyre veszít a relevanciájából. Ha az iskolák nem alkalmazkodnak, háttérbe fognak szorulni a fontos képességek fejlesztésében. Ezért kellene megszabadulnunk a jelenlegi központi felvételi vizsgától. Alakítsuk át általános iskolai záróvizsgává, kötelező kisérettségivé, amire a diákok együtt készülnek az osztályban, és így mindenki ugyanolyan feltételekkel zárhatná az iskolát. Mindenki tisztában lenne az elvárásokkal, Juci néni és a szülők nem kerülnének konfliktusba. Még jobb lenne, ha a gyerekek középiskolai felvételijét az általános iskolai eredmények, ajánlások és projektek alapján döntenénk el, jobban értékelve az egyéni teljesítményt és képességeket. Ez nemcsak a gyerekek terheit csökkentené, hanem a kreativitás és az egyedi képességek fejlődésének is kedvezne. A valódi tudásuk kerülne előtérbe, és nem az, amit bemagoltak.
A szerző a Budapest School magániskola, valamint a Prezi társalapítója.
A Forgó eddigi tagjai: Árvai Eszter, Nagy Szabolcs, Halácsy Péter.
Hermán Benedek megbukott anatómiából. Természetesen appot fejlesztett rá: mesterséges intelligencia, tanulókártyák, felugró értesítések – és voilà, máris évfolyamelső lett! Tizenötezren használják a Voovo nevű tanulóalkalmazást, de még csak a négyes-ötös tanulók, a csapat most demokratizálni akarja a módszert. Friss befektetéssel a zsebükben több egyetemet is megcéloznak világszerte.
A péntek, ami évről évre egyre hosszabb és egyre feketébb. Mit tett az infláció a vásárlás ünnepével, egyáltalán van-e mit ünnepelni rajta 2024-ben, az internetes csalók korában?
Tavaly a listán szereplők ötöde képtelen volt a növekedésre, idén a trend megfordult: száz cégből mindössze tizenhétnek csökkent a becsült értéke 2022-ről 2023-ra. A top 100 idén majdnem 6,5 billió forintot ér összesen, ami jelentős, harmincszázalékos növekedés egy év alatt. Továbbra is húz az építőipar, növekedésükben dominálnak az állami megrendelések, és elképesztő számokat produkáltak az üzlet és a politika metszeténél hizlalt cégcsoportóriások, mint amilyen Tiborcz Istváné és Mészáros Lőrincé. Azonban még mindig bőven akad olyan nemzetközileg is sikeres, itthon mégis ismeretlen cég, amelyik üzleti bravúroknak, okos növekedésnek, innovációknak köszönhetően tartozik az élvonalba. Jó őket megmutatni.
A magyar űrstratégiáról három, de inkább négy fontos kérdés merül fel. Kell-e űrprogram egy olyan országnak, amelyik vasutat se tud üzemeltetni? Számíthatunk-e bármilyen megtérülésre? Miért lett ez annyira fontos a magyar államnak? És vajon kiderül-e, hogyan nő a paprika az űrben?
