Négy élethelyzet, amikor fel kell venni a kék vagy rózsaszín hátizsákot, mert ez a legjobb, vagy csak egyszerűen a legkevésbé rossz döntés.
Magyar, külföldi, egyetemista, középkorú, férfi, nő. Tízezrek róják hidegben, melegben, esőben, szélben a magyar utcákat, hogy nekünk ne kelljen kimozdulnunk, ha nem akarunk. Budapesten minden harmadik futár biciklizik, a futárok negyede egyetemista, mondja a Wolt. Ők ugyanúgy jó árakért és bónuszokért versenyeznek, de csak akkor indulnak el otthonról, amikor mindenki más már bezárkózik, és akkor dühösek, amikor időben érkeznek, de mi nem nyitunk rögtön ajtót, mert azt hittük, késnek.
Pihenés, kiegészítés, utolsó mentsvár. A futársztorik mögött ezer arc, ezer élet van, és valószínűleg marad is felfedezetlenül. Gyors konklúziónak levonni, hogy az állam helyett remek utolsó lehetőség a szociálisan nehéz helyzetben lévők problémáira, legalább akkora tévedés, mint a futárappok ellen lázongani. Ugyanannyira nem old meg semmit, legfeljebb elodáz. Megoldás? Nincs: ne a játékost utáld, hanem a játékot. A probléma az, hogy itt már mindenki csak játszik: a megrendelők, az éttermek, az appok, a flottacégek, a futárok, de a magyar állam is. És a játék pedig sokszor annyit tesz: életben maradni. Egykori és aktív woltos, foodorás futárokkal beszélgettem. Négy történet az app túloldaláról, arc nélkül, őszintén.
Olívia (25) 2023 októbere és 2024 márciusa között futárkodott a Woltnál egyéni vállalkozóként. Előtte dolgozott vendéglátásban, kisállatokkal, de klasszikus gyári környezetben is lehúzott pár hónapot. Az albérlet, a mozgás szeretete és a szabadság: a három fő szempont, amiért a futárkodást választotta akkori munkahelye, a szitaüzem helyett. Általában napi négy órát volt kint, és mivel biciklizett, jellemzően Pesten dolgozott. Nagyon fontos volt, hogy ő döntse el, mikor hány órát bír, legyen az hattól tízig vagy tíztől hajnali kettőig. „De akármikor kicsekkolhattam” – mondja.
Cseh és szlovákiai testvérlapjaink friss milliárdoslistával jelentkeztek. Nézzük az első tíz-tíz helyezett becsült vagyonát, és hogy hányszor körözik le vele a magyar gazdagokat. Spoiler: elég sokszor.
Csehország A százfős gazdaglista szereplőinek összvagyona már 2,6 billió korona (41,3 billió forint) felett. Tizenegyen közülük dollármilliárdosok, ők tavasszal felkerültek az amerikai Forbesnak a világ leggazdagabbjait soroló listájára is.
1. Renáta Kellnerová és családja 386 milliárd korona (6,14 billió forint) A 2021-ben helikopterbalesetben elhunyt Petr Kellner özvegye és családja maradt az első, a vagyon oroszlánrészét a régiós telekommunikációs óriásban, a PPF csoportban megörökölt tulajdonrész adja. Renáta Kellnerová a cseh Forbes szerint a legbefolyásosabb nő az országban.
2. Daniel Křetínský 290 milliárd korona (4,6 billió forint) A hőerőműveket üzemeltető EPH csoport főtulajdonosa. Nagy szenvedélye a futball, tulajdonos a cseh Sparta Prahában és az angol West Ham Unitedben, és vinné a patinás brit királyi postát is (1,6 billió forint körüli ajánlattal).
3. Karel Komárek 214,6 milliárd korona (3,4 billió forint) A KKCG beruházási csoport tulajdonosaként nemrég a prágai vár környékén nyert el felújítási projektet 1,6 billió forintnak megfelelő cseh koronáért. Energetikában és a szerencsejátékban is érdekelt, nála van a brit nemzeti lottó üzemeltetési joga is.
4. Pavel Tykač 174 milliárd korona(2,8 billió forint) Fő érdekeltsége, a Sev.en Energy az ország második legnagyobb villamosenergia-termelője. A kibocsátási kvóták és a megújuló energiaforrások miatt terjeszkedik, az Egyesült Államokban és Ausztráliában szén- és káliumbányákat vett, Vietnámban szénerőműbe fektetett.
5. Radovan Vítek 128,5 milliárd korona(2 billió forint) Közép-Európa legnagyobb ingatlanmágnása csak az év első felében 980 millió euró értékben adott tovább ingatlanérdekeltségein, amivel ingatlanbefektetési csoportja, a CPIPG adósságain igyekszik faragni.
6. Michal Strnad 101 milliárd korona(1,6 billió forint) A cseh fegyvermilliárdos cége, a CSG csoport EBITDA-ja egy év alatt megduplázódott. Brutális felvásárlási rohamba kezdtek, több mint kétmilliárd dollárért falnák fel a Vista nevű amerikai lőszergyárat is.
7. Andrej Babiš 79,1 milliárd korona (1,3 billió forint) A volt cseh kormányfő agrár- és vegyipari érdekeltsége, az Agrofert csaknem 20 milliárd koronáért vette meg az osztrák Borealis vegyipari vállalatot. A csoport eddigi legnagyobb akvizíciója volt, az Agrofert lett Európa második legnagyobb műtrágyagyártója a norvég Yara mögött. Babiš tavaly még ötödik volt, vagyona 91 milliárd koronával csökkent.
8. Pavel Baudiš 56,5 milliárd korona (898,7 milliárd forint) A vírusirtójáról jól ismert Avast társalapítója. A cég 2022-ben egyesült a konkurenciával, a Norton anyacégével, így már a Gen Digital nevű cégtől érhető el mindkét szoftver.
9. Jaromír Tesař 51,3 milliárd korona (816 milliárd forint) Gigantikus vízenergia-birodalma az Energo-Pro, georgiai, bolgár és spanyol érdekeltségekkel, valamint Törökország két legnagyobb gátjával.
10. Aleš Zavoral 47,3 milliárd korona (752,5 milliárd forint) A zöldlényes webáruház, a helyi piacvezető Alza alapítója. Úgy hírlik, a magyar piacon is a csúcsra törnek, már az Emagot is előzhetik.
Szlovákia Az öt leggazdagabb szlovák negyven százalékkal növelte a vagyonát egyetlen év alatt, nyolcmilliárd euró az övék a 45 listatag összesen 19 milliárdjából. Az összvagyon 2023-ban csak 14,8 milliárd euróra rúgott. Tavaly a szlovákok két dollármilliárdost adtak a Forbes globális listájára, idén már ötöt fognak.
1. Tomáš Chrenek 2 milliárd euró (798 milliárd forint) Az acélmágnás tavaly még csak negyedik volt 850 millió eurós becsült vagyonnal. Ma vagyonából 1,5 milliárdot ér a magánegészségügyben piacvezető Agel cégbirodalom, az egészségügyi piac valamennyi szegmensében jelen vannak nemcsak Szlovákiában, de Csehországban is.
2. Jozef és Patrik Tkáč 1,9 milliárd euró (754 milliárd forint) A J&T csoport mögötti apa-fia páros a pénzügyi és energiaszektorban érdekelt. A bonyolult cégháló mögé rejtett vagyonból több elemről ki tudta mutatni a szlovák Forbes, hogy azok hozzájuk köthetők, a cseh listán második Křetínský cégében, az EPH-ban is az ő érdekeltségük ellenőriz 44 százalékot.
3. Jaroslav Haščák és családja 1,8 milliárd euró (718 milliárd forint) Érdekeltsége, a Penta alá tartozik Európa nagy gyógyszertár-hálózata, a Mr. Max is. Haščák nemrég tért vissza a felsővezetésébe, miután felmentették a Gorilla-ügy vádjai alól (korrupciós ügy, több állami és cégvezetőt hallgattak le titkosszolgálatok, ezek leirata szivárgott ki).
4. Ivan Chrenko 1,4 milliárd euró (558 milliárd forint) 2017 óta vezette a listát, idén csak a negyedik. Vagyonát bevásárlóközpontok építésével alapozta meg, de a HB Reavist jelentősen megviselte az irodapiac covid utáni visszaesése. Gyakorlatilag kivonultak a szlovák és lengyel piacról, londoni, berlini projektekre fókuszálnak.
5. Ivan Jakabovič 1,2 milliárd euró (462,7 milliárd forint) A már említett J&T régi partnere, a J&T Finance Group második legnagyobb részvényese. Nem szereti a nyilvánosságot, sokat nem tudni róla, de annyit igen, hogy Monacóban él, és lelkes sportoló, amiből bevallása szerint az üzleti élethez is merít.
6. Miroslav Trnka 790 millió euró (315 milliárd forint) A legnagyobb szlovák tulajdonú informatikai vállalat, az Eset társalapítója, ügyvezetője. Tavaly ősszel bejelentette, hogy Csehországba költözik, csalódott a szlovákiai helyzet miatt.
7. Ján és Elena Hrubý 770 millió euró (307 milliárd forint) Az Eset másik társalapítója, Rudolf Hrubý tavaly decemberben hunyt el, gyermekei örökölték meg a tulajdonrészét.
8. Peter Paško 770 millió euró (307 milliárd forint) Szorosan követi társait az Eset harmadik alapítója is. A Nedbalka nevű modern művészeti galéria atyja, emellett ingatlanokkal foglalkozik.
9. Martin Kúšik 580 millió euró (231 milliárd forint) Legfontosabb érdekeltsége a Sportisimo sportbolt és webáruház, Magyarországon is jelen vannak.
10. Milan Fiľo 550 millió euró (219 milliárd forint) A Mondi nevű csomagolástechnikai és papírgyártó cég ružomberoki cellulózgyárának kisebbségi tulajdonosa.
A 2024. januári számban megjelent milliárdoslistánk adatai, a csehek és a szlovákok az új listát egyaránt októberben publikálták. A legfrissebb magyar lista a 2025. januári Forbesban fog megjelenni.
1994. december 3-án a világ örökre megváltozott, de akkor még nem tudta senki. A Sony ezen a napon dobta piacra az első Playstation játékkonzolt, ami aztán harminc év alatt szép lassan maga alá gyűrte az egész iparágat. Harminc pontban meséljük el a konzolcsalád legendáját.
Tavaly a listán szereplők ötöde képtelen volt a növekedésre, idén a trend megfordult: száz cégből mindössze tizenhétnek csökkent a becsült értéke 2022-ről 2023-ra. A top 100 idén majdnem 6,5 billió forintot ér összesen, ami jelentős, harmincszázalékos növekedés egy év alatt. Továbbra is húz az építőipar, növekedésükben dominálnak az állami megrendelések, és elképesztő számokat produkáltak az üzlet és a politika metszeténél hizlalt cégcsoportóriások, mint amilyen Tiborcz Istváné és Mészáros Lőrincé. Azonban még mindig bőven akad olyan nemzetközileg is sikeres, itthon mégis ismeretlen cég, amelyik üzleti bravúroknak, okos növekedésnek, innovációknak köszönhetően tartozik az élvonalba. Jó őket megmutatni.
Írta: Orbán Krisztián Tökéletes vihar közeledik a magyar vállalati szektor felé. A csökkenő európai és hazai kereslet, a magyar realitástól fenntarthatatlanul elrugaszkodó bérek és az egyre kiszámíthatatlanabb gazdaságpolitika csak a rövid távú problémák. Ennél is fontosabb, hogy közben úgy alakul át a világgazdaság, hogy a magyar cégeknek alapesetben még az eddigieknél is kevesebb lapot osztanak majd benne. Elméletileg persze lehetne élni […]
Megszállottan követem az amerikai elnökválasztást, leginkább a New York Times online kiadásán és a podcastjain, kiegyensúlyozva némi Fox News-zal. Nem tudom levenni a szemem a telefonomról, ahogy a gigantikus választási gépezetek minden negyedik évben rekordokat döntő összegekből dübörögnek, hogy a végén pár emberi gesztus vagy botlás, egy-két mondat elbillentse jobbra vagy balra a választást. A tétet és izgalmakat fokozza, ha egy választás […]
