Négy élethelyzet, amikor fel kell venni a kék vagy rózsaszín hátizsákot, mert ez a legjobb, vagy csak egyszerűen a legkevésbé rossz döntés.
Magyar, külföldi, egyetemista, középkorú, férfi, nő. Tízezrek róják hidegben, melegben, esőben, szélben a magyar utcákat, hogy nekünk ne kelljen kimozdulnunk, ha nem akarunk. Budapesten minden harmadik futár biciklizik, a futárok negyede egyetemista, mondja a Wolt. Ők ugyanúgy jó árakért és bónuszokért versenyeznek, de csak akkor indulnak el otthonról, amikor mindenki más már bezárkózik, és akkor dühösek, amikor időben érkeznek, de mi nem nyitunk rögtön ajtót, mert azt hittük, késnek.
Pihenés, kiegészítés, utolsó mentsvár. A futársztorik mögött ezer arc, ezer élet van, és valószínűleg marad is felfedezetlenül. Gyors konklúziónak levonni, hogy az állam helyett remek utolsó lehetőség a szociálisan nehéz helyzetben lévők problémáira, legalább akkora tévedés, mint a futárappok ellen lázongani. Ugyanannyira nem old meg semmit, legfeljebb elodáz. Megoldás? Nincs: ne a játékost utáld, hanem a játékot. A probléma az, hogy itt már mindenki csak játszik: a megrendelők, az éttermek, az appok, a flottacégek, a futárok, de a magyar állam is. És a játék pedig sokszor annyit tesz: életben maradni. Egykori és aktív woltos, foodorás futárokkal beszélgettem. Négy történet az app túloldaláról, arc nélkül, őszintén.
Olívia (25) 2023 októbere és 2024 márciusa között futárkodott a Woltnál egyéni vállalkozóként. Előtte dolgozott vendéglátásban, kisállatokkal, de klasszikus gyári környezetben is lehúzott pár hónapot. Az albérlet, a mozgás szeretete és a szabadság: a három fő szempont, amiért a futárkodást választotta akkori munkahelye, a szitaüzem helyett. Általában napi négy órát volt kint, és mivel biciklizett, jellemzően Pesten dolgozott. Nagyon fontos volt, hogy ő döntse el, mikor hány órát bír, legyen az hattól tízig vagy tíztől hajnali kettőig. „De akármikor kicsekkolhattam” – mondja.
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára. Miért vált sürgőssé az üzleti […]
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára.
Miért vált sürgőssé az üzleti működés digitális transzformációja?
Horváth Szilvia: A digitalizáció kezdetekor a legtöbb szervezet megengedhette magának, hogy megvárja milyen tapasztalatokat szereznek az early-adapterek és abból tanulva léptek a saját változásuk útjára. Ma erre már nincs idő, a technológiai képességek és a felhasználói igények olyan lendületesen fejlődnek, hogy a transzformáció halogatása hosszan tartó lemaradást jelent. Először a felhőalapú megoldások elterjedésével gyorsult nagyot a digitalizáció, az elmúlt másfél évben pedig újabb szintet lépett, köszönhetően az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő mesterséges intelligenciának.
Mitől lesz sikeres egy vállalati transzformáció?
HSZ: Bár a digitális átalakulás fő mozgatórugója a technológia, nem lehet rögtön a mesterséges intelligenciával kezdeni. Először fel kell mérni és optimalizálni a vállalati folyamatokat, majd automatizálni, hogy a valós idejű működésre, gyors válaszadásra legyenek képesek. Ehhez nagy mennyiségű releváns adatot kell összegyűjteni, ami alapján adatvezérelt döntéseket lehet hozni. Ez az alapja annak, hogy a termékek, szolgáltatások minél inkább a fogyasztók igényéhez legyen alakítva, ami növeli az ügyfél-elégedettséget és az üzleti értéket.
Nem szabad azonban elfelejteni az átalakulás emberi oldalát sem. A sikeres transzformáció belső mércéje nem a költségcsökkentés, hanem a hatékonyság növelése, a folyamatok optimalizálása, a felszabaduló erőforrások jobb felhasználása. Ez a szervezet és a munkavállalók életére is pozitív hatással van, hiszen más területeken is hasznosíthatják a megspórolt energiákat. Ehhez szükséges a munkavállalók támogatása és képességeik fejlesztése is, ami nem tud megtörténni vezetői buy-in nélkül.
Hogyan segíti az ELO vállalati tartalomkezelő platformja a digitális átalakulást?
HSZ: A magyar gazdaság meghatározó részét a közép- és kisvállalatok alkotják, emiatt különösen fontos, hogy ők is elinduljanak a nagyvállalatokra már jellemző digitalizáció felé, és ne maradjanak le. Az ELO munkatársai szerteágazó iparági tapasztalatokkal rendelkeznek, kézzelfogható eredményeket mutatva segítik a szemléletváltást.
Az ELO ECM Suite legújabb, 23-as verziójában egyrészt olyan meglévő megoldásokat is AI képességekkel fejlesztettünk tovább, mint például a DocXtractor modul, amely a beérkező elektronikus és papír alapú dokumentumokat, például számlákat összeveti a megrendelésekkel és más üzleti tartalmakkal, és szükség esetén automatizált folyamatokat indít.
Az új megoldások közé tartozik az ELO Learning AI, egy a tanulás teljes folyamatára alkalmazható e-learninget automatizáló rendszer. A munkaerő folyamatos továbbképzésében ez különösen hasznos bármelyik szervezet számára.
A szintén új ELO Meeting találkozómenedzsment megoldás a sorozatos megbeszéléseken részt vevőket segíti a felkészülésben, az elhangzottak összegzésében és a további intézkedések megtételében. (x)
A magyar űrstratégiáról három, de inkább négy fontos kérdés merül fel. Kell-e űrprogram egy olyan országnak, amelyik vasutat se tud üzemeltetni? Számíthatunk-e bármilyen megtérülésre? Miért lett ez annyira fontos a magyar államnak? És vajon kiderül-e, hogyan nő a paprika az űrben?
A HOP Technology Office Park egy egyedülálló technológiai irodapark Budapest szívében az idén 25 éves WING-től, amely tökéletesen illeszkedik a modern ipari vállalatok igényeihez. Az idei évben technológiai irodaparkká alakult át a Hungária Office Park, új nevén HOP Technology Office Park a Hungária körút és Gizella út között elterülő 3 hektáros területen. A 2018 óta […]
A kisgyerekeket is érdekli a pénz, a pénzzel kapcsolatos kérdések, de nem könnyű az ő nyelvükön elmagyarázni az alapokat sem. Az Erste és a Pagony közös kiadásában megjelent mesekönyv rengeteget segíthet ebben. Valószínűleg minden szülő került már abba a helyzetbe, hogy gyerekének el kellett magyaráznia: a pénznek bizony értéke van, azt meg kell keresni, a […]
