Megszállottan követem az amerikai elnökválasztást, leginkább a New York Times online kiadásán és a podcastjain, kiegyensúlyozva némi Fox News-zal. Nem tudom levenni a szemem a telefonomról, ahogy a gigantikus választási gépezetek minden negyedik évben rekordokat döntő összegekből dübörögnek, hogy a végén pár emberi gesztus vagy botlás, egy-két mondat elbillentse jobbra vagy balra a választást. A tétet és izgalmakat fokozza, ha egy választás […]
Megszállottan követem az amerikai elnökválasztást, leginkább a New York Times online kiadásán és a podcastjain, kiegyensúlyozva némi Fox News-zal. Nem tudom levenni a szemem a telefonomról, ahogy a gigantikus választási gépezetek minden negyedik évben rekordokat döntő összegekből dübörögnek, hogy a végén pár emberi gesztus vagy botlás, egy-két mondat elbillentse jobbra vagy balra a választást.
A tétet és izgalmakat fokozza, ha egy választás tényleg történelminek látszik. Az például erős, hogy Trump volt kabinetfőnöke, az egykori tábornok John Kelly nevezi fasisztának a volt elnököt. Szimplán a jó ízlés és polgári kulturáltság elismerése miatt is jó lenne, ha nem egy mindenkire fittyet hányó agresszív nagydumás lenne az USA elnöke. Sőt, Közép-Európaiként azt se bánnám, ha az amerikai elnök jobb viszonyt ápolna a német kancellárral, mint az orosz elnökkel. Mindez egy héttel a magazin megjelenése után kiderül – ha nem lesz elhúzódó jogvita arról, hogy ki nyerte a választást.
Trump mindenesetre máris nyert. A nagy pénz abból jött össze, hogy bukott elnökként, aki azt sem fogadta el, hogy elvesztette a választásokat, tőzsdére vitte az egyáltalán nem nyereséges közösségimédia-cégét (Truth Social), és úton-útfélen márkázott terméket árul magáról, beleértve a mára talán legendássá vált Trump Bibliát is. Most írjam azt, hogy neki semmi se szent? Írtam. Nekünk ilyenkor jól jön az amerikai szerkesztőségből érkező exkluzív Trump-sztori a szintén történelmi exelnöki meggazdagodás részleteiről, ahol félmosollyal olvasom, hogy kb. olyan nekik Trump, mint nekünk a Hell, pereskednek.
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára. Miért vált sürgőssé az üzleti […]
Az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő generatív mesterséges intelligenciával minden eddiginél gyorsabb tempóra váltott a digitalizáció, amit egyetlen szervezet sem halogathat tovább. Horváth Szilvia, az ELO Digital Office magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatója beszél digitalizációról, mesterséges intelligenciáról, vállalati tartalomkezelésről, és hogy mindez miért különösen fontos a magyar kis- és középvállalkozások számára.
Miért vált sürgőssé az üzleti működés digitális transzformációja?
Horváth Szilvia: A digitalizáció kezdetekor a legtöbb szervezet megengedhette magának, hogy megvárja milyen tapasztalatokat szereznek az early-adapterek és abból tanulva léptek a saját változásuk útjára. Ma erre már nincs idő, a technológiai képességek és a felhasználói igények olyan lendületesen fejlődnek, hogy a transzformáció halogatása hosszan tartó lemaradást jelent. Először a felhőalapú megoldások elterjedésével gyorsult nagyot a digitalizáció, az elmúlt másfél évben pedig újabb szintet lépett, köszönhetően az üzleti alkalmazásokba és folyamatokba beépülő mesterséges intelligenciának.
Mitől lesz sikeres egy vállalati transzformáció?
HSZ: Bár a digitális átalakulás fő mozgatórugója a technológia, nem lehet rögtön a mesterséges intelligenciával kezdeni. Először fel kell mérni és optimalizálni a vállalati folyamatokat, majd automatizálni, hogy a valós idejű működésre, gyors válaszadásra legyenek képesek. Ehhez nagy mennyiségű releváns adatot kell összegyűjteni, ami alapján adatvezérelt döntéseket lehet hozni. Ez az alapja annak, hogy a termékek, szolgáltatások minél inkább a fogyasztók igényéhez legyen alakítva, ami növeli az ügyfél-elégedettséget és az üzleti értéket.
Nem szabad azonban elfelejteni az átalakulás emberi oldalát sem. A sikeres transzformáció belső mércéje nem a költségcsökkentés, hanem a hatékonyság növelése, a folyamatok optimalizálása, a felszabaduló erőforrások jobb felhasználása. Ez a szervezet és a munkavállalók életére is pozitív hatással van, hiszen más területeken is hasznosíthatják a megspórolt energiákat. Ehhez szükséges a munkavállalók támogatása és képességeik fejlesztése is, ami nem tud megtörténni vezetői buy-in nélkül.
Hogyan segíti az ELO vállalati tartalomkezelő platformja a digitális átalakulást?
HSZ: A magyar gazdaság meghatározó részét a közép- és kisvállalatok alkotják, emiatt különösen fontos, hogy ők is elinduljanak a nagyvállalatokra már jellemző digitalizáció felé, és ne maradjanak le. Az ELO munkatársai szerteágazó iparági tapasztalatokkal rendelkeznek, kézzelfogható eredményeket mutatva segítik a szemléletváltást.
Az ELO ECM Suite legújabb, 23-as verziójában egyrészt olyan meglévő megoldásokat is AI képességekkel fejlesztettünk tovább, mint például a DocXtractor modul, amely a beérkező elektronikus és papír alapú dokumentumokat, például számlákat összeveti a megrendelésekkel és más üzleti tartalmakkal, és szükség esetén automatizált folyamatokat indít.
Az új megoldások közé tartozik az ELO Learning AI, egy a tanulás teljes folyamatára alkalmazható e-learninget automatizáló rendszer. A munkaerő folyamatos továbbképzésében ez különösen hasznos bármelyik szervezet számára.
A szintén új ELO Meeting találkozómenedzsment megoldás a sorozatos megbeszéléseken részt vevőket segíti a felkészülésben, az elhangzottak összegzésében és a további intézkedések megtételében. (x)
1994. december 3-án a világ örökre megváltozott, de akkor még nem tudta senki. A Sony ezen a napon dobta piacra az első Playstation játékkonzolt, ami aztán harminc év alatt szép lassan maga alá gyűrte az egész iparágat. Harminc pontban meséljük el a konzolcsalád legendáját.
A kisgyerekeket is érdekli a pénz, a pénzzel kapcsolatos kérdések, de nem könnyű az ő nyelvükön elmagyarázni az alapokat sem. Az Erste és a Pagony közös kiadásában megjelent mesekönyv rengeteget segíthet ebben. Valószínűleg minden szülő került már abba a helyzetbe, hogy gyerekének el kellett magyaráznia: a pénznek bizony értéke van, azt meg kell keresni, a […]
Horváth Tibor renitens volt már a főiskolán is, aztán a maga művészi eszközeivel évekig előszeretettel kritizálta az aktuális hatalmi viszonyokat – pártállástól függetlenül. Végül annyira megelégelte a magyarországi közállapotokat, hogy Berlinbe költözött, és elment kiállításépítőnek. Esténként azért rajzolgatott, a covid alatt pedig elkezdett vicces faragványokat készíteni és fotózni. Zöldségből és gyümölcsből.