A magyar űrstratégiáról három, de inkább négy fontos kérdés merül fel. Kell-e űrprogram egy olyan országnak, amelyik vasutat se tud üzemeltetni? Számíthatunk-e bármilyen megtérülésre? Miért lett ez annyira fontos a magyar államnak? És vajon kiderül-e, hogyan nő a paprika az űrben?
Az űrszektorba áramló állami pénz és befolyás a fellendülő kutatás-fejlesztés mellett vicces jeleneteket is hozott. Ilyen volt például, amikor egy értekezleten szóba került, hogy milyen tárgyakat küldjenek fel az új magyar űrhajóssal, Kapu Tiborral a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az egyik résztvevő teljesen komolyan felvetette, hogy a gömböc tökéletes lenne, hiszen magyar találmány, magyar gyártmány. Csak hát az egyik szakmai résztvevő ironikusan megjegyezte: „A gravitációt meg majd dobozban küldik fel hozzá.”
A nagy kép Nagyon izgalmas időszak zajlik az űrkutatásban. Most érnek az űrtechnológiák a tömegtermelési fázisba, ráadásul a visszatérő rakétafokozatoknak köszönhetően drasztikusan csökkentek a kilogrammra vetített startköltségek. Tehát minden korábbinál olcsóbban lehet például műholdat feljuttatni, és ezzel a lehetőséggel egyre többen élnek is, Kína például 2030-ig tizenötezer műholdat állítana pályára. Ezzel együtt felélénkült az égboltért folyó verseny, illetve elérhető közelségbe került a Hold. Egyre több ötlet születik, hogyan lehet kivitelezni egy állandó holdbázist, vagy hogyan lehetne kiaknázni a naprendszerben lévő erőforrásokat.
A gömböc az első olyan ismert homogén test, aminek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Ha leteszed az asztalra, a kettő között billeg. Az űrben, gravitáció híján, persze csak lebegne.
Az űr nemcsak technológiai értelemben problémás, de szabályozások terén is. Ferencz Orsolya űrkutatási miniszteri biztos úgy ragadta ezt meg nekem, hogy „jogilag vadnyugat zajlik a fejünk felett”. Ugyanis eddig egyetlen, mindenkire érvényes jogszabályt sem tud felmutatni az emberiség. Vannak egyezmények, de eleve kevesen írták alá őket, és a betartatásukra sincs módszer. Rengeteg a tisztázatlan terület, például az űrszemét, az űrforgalom vagy az űrfegyverek ügye, és egyelőre nincs egyetértés a jelenleg legerősebb szereplők között.
A kisgyerekeket is érdekli a pénz, a pénzzel kapcsolatos kérdések, de nem könnyű az ő nyelvükön elmagyarázni az alapokat sem. Az Erste és a Pagony közös kiadásában megjelent mesekönyv rengeteget segíthet ebben. Valószínűleg minden szülő került már abba a helyzetbe, hogy gyerekének el kellett magyaráznia: a pénznek bizony értéke van, azt meg kell keresni, a […]
A kisgyerekeket is érdekli a pénz, a pénzzel kapcsolatos kérdések, de nem könnyű az ő nyelvükön elmagyarázni az alapokat sem. Az Erste és a Pagony közös kiadásában megjelent mesekönyv rengeteget segíthet ebben.
Valószínűleg minden szülő került már abba a helyzetbe, hogy gyerekének el kellett magyaráznia: a pénznek bizony értéke van, azt meg kell keresni, a bankkártya nem egy mágikus eszköz, hanem azon is csak korlátozott mennyiségű pénz van, tehát nem tudja vagy nem akarja a huszonnyolcadik valamit megvenni neki. És ez még az egyszerűbb esetek egyike. Mit mondunk akkor, ha gyermekünk egy filléres játékot cserél el egy barátjával egy drágára, vagy ha netalán előkerül a hitel vagy a kamat fogalma, akár egy reklám kapcsán.
Megtalálni az utat a legkisebbekhez
Az Ersténél nagy figyelmet fordítanak a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, ám az egészen fiatal, nagyobb óvodás, kisiskolás korosztályhoz eddig nem jutottak el. „Tudjuk, hogy minél korábban kezdünk valamit tanulni, annál könnyebb lesz később mélyíteni az ismereteket. Egy közös gondolkodás során világossá vált, hogy a legkisebbeknél is érdemes elkezdeni a pénzügyi ismeretek terjesztését, csakhogy eddig nem talált senki igazán jó utat hozzájuk” – idézi fel Murányi Linda, az Erste PR és belső kommunikációs vezetője, aki maga is egy kisgyerek édesanyja. És akkor jött az ötlet, hogy egy jó mese milyen sokat tud segíteni a szülőknek. „Könnyű visszautalni rá a gyereknek, például azt mondani: hát emlékszel, abban a mesében is az volt, hogy nem raktak rendet, aztán pedig nem találták a kedvenc játékukat.”
Innen már szinte egyenes út vezetett addig a – talán elsőre meglepőnek tűnő – végkifejletig, hogy az Erste és a Pagony kiadó közös gondozásában megjelent a Cserebere az erdőben című mesekönyv, amely pontosan ezeket a témákat segít megérteni a kisgyerekeknek. Persze fontos volt, hogy a könyv valóban a gyerekeknek szóljon. Szerencsére ehhez a bank és a kiadó megtalálta a tökéletes szerzőt a Sárkányovi-sorozatról ismert Czernák Eszter személyében.
„Én nagyon szeretem Eszter hozzáállásában, hogy elvontabb témákról is tud a gyerekek nyelvén beszélve írni” – mondja Murányi Linda. Ez most annyira jól sikerült, hogy a könyvben egyetlen egyszer sem szerepel leírva mondjuk a pénz, a hitel, vagy a kamat szó, mégis szól ezekről is. „Ez a könyv egy mankó lehet ahhoz, hogy a gyerekekkel már ilyen idősen is el tudjunk kezdeni beszélgetni ezekről a dolgokról. Nem tudásanyag, de szemléletformálás szempontjából nagyon hasznos.”
Maguktól alakultak a témák
A könyv attól lett igazi mesekönyv, hogy Czernák Eszter pontosan úgy írta meg, ahogy bármelyik másik könyvét. Miután közösen eldöntötték, hogy a szereplők erdei állatok lesznek, elkezdett róluk anyagot gyűjteni. „Második lépésként otthon elkezdtem gondolkodni, hogy milyen témák jöhetnek elő ezekkel az állatokkal kapcsolatban úgy, hogy ne legyen túlságosan erőltetett – mondja az írónő. – Aztán ahogy a saját ötleteimnél is szokott, persze a fele sem úgy lett, ahogy előre elképzeltem, de végül kialakult az öt téma.”
Mi a pénz? Mit jelent az eltérő érték fogalma? Mi az a kölcsön és mi az a kamat? Mit jelent a megtakarítás? Mi az, hogy befektetés? Vannak sajnos csalók, de miből lehet esetleg gyanakodni, hogy csalóval van dolgunk? Ezekről a témákról szólnak a Cserebere az erdőben meséi, de úgy, hogy első olvasásra felnőttként sem „lóg ki a lóláb”, egyszerűen csak jó meséket olvashatunk állatokról, akiknek az életét négy évszak során követhetjük nyomon, egy tölgyfa tövében.
„Nagyon nehéz volt választani egy állatot, hogy akkor ő legyen a csaló – én nagyon szeretem majdnem az összeset” – meséli Czernák Eszter, aki végül a mosómedvét választotta, egyrészt jellegzetes, maszkhoz hasonló mintája miatt, másrészt mert ez az állat Magyarországon is egyre inkább elszaporodik, és veszélyezteti az őshonos állatokat.
Jövőre a boltokban, idén a bankban
Ha valaki már most megszerezné a Szert-Szabó Dorottya illusztrációival készült mesekönyvet, annak tudnia kell, hogy egyelőre a Cserebere az erdőben című kötetet az Erste Cseperedő bankszámlát nyitók kapják ajándékba a számlavezetés mellé december 15-ig. Murányi Linda azonban jó hírekkel szolgálhat: „Az Erste folyamatosan foglalkozik a pénzügyi tudatosság fejlesztésével, egy alapítvánnyal közösen értelmi fogyatékkal élők számára készítettünk pénzügyi kisokost, gyermekotthonokban futtatunk patrónusprogramot. Nagyon szeretnénk, hogy legyen folytatás, a Cserebere az erdőben fogadtatása nagyon jó, jövő nyártól pedig megvásárolható lesz könyvesboltban is.”
Az elmúlt 25 évben az építőipar hatalmas kihívásokkal nézett szembe, a 100 százalékban magyar tulajdonban lévő Újház mégis növekedni tudott és az ország piacvezető építőanyag-kereskedelmi hálózata lett. Azt vallják, hogy egy megújult otthon egyben egy új élet kezdetét is jelenti a benne lakók számára, erre építették az „új otthon, új élet” filozófiát. Az innovációt folyamatosan […]
Tavaly a listán szereplők ötöde képtelen volt a növekedésre, idén a trend megfordult: száz cégből mindössze tizenhétnek csökkent a becsült értéke 2022-ről 2023-ra. A top 100 idén majdnem 6,5 billió forintot ér összesen, ami jelentős, harmincszázalékos növekedés egy év alatt. Továbbra is húz az építőipar, növekedésükben dominálnak az állami megrendelések, és elképesztő számokat produkáltak az üzlet és a politika metszeténél hizlalt cégcsoportóriások, mint amilyen Tiborcz Istváné és Mészáros Lőrincé. Azonban még mindig bőven akad olyan nemzetközileg is sikeres, itthon mégis ismeretlen cég, amelyik üzleti bravúroknak, okos növekedésnek, innovációknak köszönhetően tartozik az élvonalba. Jó őket megmutatni.
