A magyar űrstratégiáról három, de inkább négy fontos kérdés merül fel. Kell-e űrprogram egy olyan országnak, amelyik vasutat se tud üzemeltetni? Számíthatunk-e bármilyen megtérülésre? Miért lett ez annyira fontos a magyar államnak? És vajon kiderül-e, hogyan nő a paprika az űrben?
Az űrszektorba áramló állami pénz és befolyás a fellendülő kutatás-fejlesztés mellett vicces jeleneteket is hozott. Ilyen volt például, amikor egy értekezleten szóba került, hogy milyen tárgyakat küldjenek fel az új magyar űrhajóssal, Kapu Tiborral a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az egyik résztvevő teljesen komolyan felvetette, hogy a gömböc tökéletes lenne, hiszen magyar találmány, magyar gyártmány. Csak hát az egyik szakmai résztvevő ironikusan megjegyezte: „A gravitációt meg majd dobozban küldik fel hozzá.”
A nagy kép Nagyon izgalmas időszak zajlik az űrkutatásban. Most érnek az űrtechnológiák a tömegtermelési fázisba, ráadásul a visszatérő rakétafokozatoknak köszönhetően drasztikusan csökkentek a kilogrammra vetített startköltségek. Tehát minden korábbinál olcsóbban lehet például műholdat feljuttatni, és ezzel a lehetőséggel egyre többen élnek is, Kína például 2030-ig tizenötezer műholdat állítana pályára. Ezzel együtt felélénkült az égboltért folyó verseny, illetve elérhető közelségbe került a Hold. Egyre több ötlet születik, hogyan lehet kivitelezni egy állandó holdbázist, vagy hogyan lehetne kiaknázni a naprendszerben lévő erőforrásokat.
A gömböc az első olyan ismert homogén test, aminek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Ha leteszed az asztalra, a kettő között billeg. Az űrben, gravitáció híján, persze csak lebegne.
A gömböc az első olyan ismert homogén test, aminek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Ha leteszed az asztalra, a kettő között billeg. Az űrben, gravitáció híján, persze csak lebegne.
Az űr nemcsak technológiai értelemben problémás, de szabályozások terén is. Ferencz Orsolya űrkutatási miniszteri biztos úgy ragadta ezt meg nekem, hogy „jogilag vadnyugat zajlik a fejünk felett”. Ugyanis eddig egyetlen, mindenkire érvényes jogszabályt sem tud felmutatni az emberiség. Vannak egyezmények, de eleve kevesen írták alá őket, és a betartatásukra sincs módszer. Rengeteg a tisztázatlan terület, például az űrszemét, az űrforgalom vagy az űrfegyverek ügye, és egyelőre nincs egyetértés a jelenleg legerősebb szereplők között.
Cseh és szlovákiai testvérlapjaink friss milliárdoslistával jelentkeztek. Nézzük az első tíz-tíz helyezett becsült vagyonát, és hogy hányszor körözik le vele a magyar gazdagokat. Spoiler: elég sokszor.
Csehország A százfős gazdaglista szereplőinek összvagyona már 2,6 billió korona (41,3 billió forint) felett. Tizenegyen közülük dollármilliárdosok, ők tavasszal felkerültek az amerikai Forbesnak a világ leggazdagabbjait soroló listájára is.
1. Renáta Kellnerová és családja 386 milliárd korona (6,14 billió forint) A 2021-ben helikopterbalesetben elhunyt Petr Kellner özvegye és családja maradt az első, a vagyon oroszlánrészét a régiós telekommunikációs óriásban, a PPF csoportban megörökölt tulajdonrész adja. Renáta Kellnerová a cseh Forbes szerint a legbefolyásosabb nő az országban.
2. Daniel Křetínský 290 milliárd korona (4,6 billió forint) A hőerőműveket üzemeltető EPH csoport főtulajdonosa. Nagy szenvedélye a futball, tulajdonos a cseh Sparta Prahában és az angol West Ham Unitedben, és vinné a patinás brit királyi postát is (1,6 billió forint körüli ajánlattal).
3. Karel Komárek 214,6 milliárd korona (3,4 billió forint) A KKCG beruházási csoport tulajdonosaként nemrég a prágai vár környékén nyert el felújítási projektet 1,6 billió forintnak megfelelő cseh koronáért. Energetikában és a szerencsejátékban is érdekelt, nála van a brit nemzeti lottó üzemeltetési joga is.
4. Pavel Tykač 174 milliárd korona(2,8 billió forint) Fő érdekeltsége, a Sev.en Energy az ország második legnagyobb villamosenergia-termelője. A kibocsátási kvóták és a megújuló energiaforrások miatt terjeszkedik, az Egyesült Államokban és Ausztráliában szén- és káliumbányákat vett, Vietnámban szénerőműbe fektetett.
5. Radovan Vítek 128,5 milliárd korona(2 billió forint) Közép-Európa legnagyobb ingatlanmágnása csak az év első felében 980 millió euró értékben adott tovább ingatlanérdekeltségein, amivel ingatlanbefektetési csoportja, a CPIPG adósságain igyekszik faragni.
6. Michal Strnad 101 milliárd korona(1,6 billió forint) A cseh fegyvermilliárdos cége, a CSG csoport EBITDA-ja egy év alatt megduplázódott. Brutális felvásárlási rohamba kezdtek, több mint kétmilliárd dollárért falnák fel a Vista nevű amerikai lőszergyárat is.
7. Andrej Babiš 79,1 milliárd korona (1,3 billió forint) A volt cseh kormányfő agrár- és vegyipari érdekeltsége, az Agrofert csaknem 20 milliárd koronáért vette meg az osztrák Borealis vegyipari vállalatot. A csoport eddigi legnagyobb akvizíciója volt, az Agrofert lett Európa második legnagyobb műtrágyagyártója a norvég Yara mögött. Babiš tavaly még ötödik volt, vagyona 91 milliárd koronával csökkent.
8. Pavel Baudiš 56,5 milliárd korona (898,7 milliárd forint) A vírusirtójáról jól ismert Avast társalapítója. A cég 2022-ben egyesült a konkurenciával, a Norton anyacégével, így már a Gen Digital nevű cégtől érhető el mindkét szoftver.
9. Jaromír Tesař 51,3 milliárd korona (816 milliárd forint) Gigantikus vízenergia-birodalma az Energo-Pro, georgiai, bolgár és spanyol érdekeltségekkel, valamint Törökország két legnagyobb gátjával.
10. Aleš Zavoral 47,3 milliárd korona (752,5 milliárd forint) A zöldlényes webáruház, a helyi piacvezető Alza alapítója. Úgy hírlik, a magyar piacon is a csúcsra törnek, már az Emagot is előzhetik.
Szlovákia Az öt leggazdagabb szlovák negyven százalékkal növelte a vagyonát egyetlen év alatt, nyolcmilliárd euró az övék a 45 listatag összesen 19 milliárdjából. Az összvagyon 2023-ban csak 14,8 milliárd euróra rúgott. Tavaly a szlovákok két dollármilliárdost adtak a Forbes globális listájára, idén már ötöt fognak.
1. Tomáš Chrenek 2 milliárd euró (798 milliárd forint) Az acélmágnás tavaly még csak negyedik volt 850 millió eurós becsült vagyonnal. Ma vagyonából 1,5 milliárdot ér a magánegészségügyben piacvezető Agel cégbirodalom, az egészségügyi piac valamennyi szegmensében jelen vannak nemcsak Szlovákiában, de Csehországban is.
2. Jozef és Patrik Tkáč 1,9 milliárd euró (754 milliárd forint) A J&T csoport mögötti apa-fia páros a pénzügyi és energiaszektorban érdekelt. A bonyolult cégháló mögé rejtett vagyonból több elemről ki tudta mutatni a szlovák Forbes, hogy azok hozzájuk köthetők, a cseh listán második Křetínský cégében, az EPH-ban is az ő érdekeltségük ellenőriz 44 százalékot.
3. Jaroslav Haščák és családja 1,8 milliárd euró (718 milliárd forint) Érdekeltsége, a Penta alá tartozik Európa nagy gyógyszertár-hálózata, a Mr. Max is. Haščák nemrég tért vissza a felsővezetésébe, miután felmentették a Gorilla-ügy vádjai alól (korrupciós ügy, több állami és cégvezetőt hallgattak le titkosszolgálatok, ezek leirata szivárgott ki).
4. Ivan Chrenko 1,4 milliárd euró (558 milliárd forint) 2017 óta vezette a listát, idén csak a negyedik. Vagyonát bevásárlóközpontok építésével alapozta meg, de a HB Reavist jelentősen megviselte az irodapiac covid utáni visszaesése. Gyakorlatilag kivonultak a szlovák és lengyel piacról, londoni, berlini projektekre fókuszálnak.
5. Ivan Jakabovič 1,2 milliárd euró (462,7 milliárd forint) A már említett J&T régi partnere, a J&T Finance Group második legnagyobb részvényese. Nem szereti a nyilvánosságot, sokat nem tudni róla, de annyit igen, hogy Monacóban él, és lelkes sportoló, amiből bevallása szerint az üzleti élethez is merít.
6. Miroslav Trnka 790 millió euró (315 milliárd forint) A legnagyobb szlovák tulajdonú informatikai vállalat, az Eset társalapítója, ügyvezetője. Tavaly ősszel bejelentette, hogy Csehországba költözik, csalódott a szlovákiai helyzet miatt.
7. Ján és Elena Hrubý 770 millió euró (307 milliárd forint) Az Eset másik társalapítója, Rudolf Hrubý tavaly decemberben hunyt el, gyermekei örökölték meg a tulajdonrészét.
8. Peter Paško 770 millió euró (307 milliárd forint) Szorosan követi társait az Eset harmadik alapítója is. A Nedbalka nevű modern művészeti galéria atyja, emellett ingatlanokkal foglalkozik.
9. Martin Kúšik 580 millió euró (231 milliárd forint) Legfontosabb érdekeltsége a Sportisimo sportbolt és webáruház, Magyarországon is jelen vannak.
10. Milan Fiľo 550 millió euró (219 milliárd forint) A Mondi nevű csomagolástechnikai és papírgyártó cég ružomberoki cellulózgyárának kisebbségi tulajdonosa.
A 2024. januári számban megjelent milliárdoslistánk adatai, a csehek és a szlovákok az új listát egyaránt októberben publikálták. A legfrissebb magyar lista a 2025. januári Forbesban fog megjelenni.
Tavaly a listán szereplők ötöde képtelen volt a növekedésre, idén a trend megfordult: száz cégből mindössze tizenhétnek csökkent a becsült értéke 2022-ről 2023-ra. A top 100 idén majdnem 6,5 billió forintot ér összesen, ami jelentős, harmincszázalékos növekedés egy év alatt. Továbbra is húz az építőipar, növekedésükben dominálnak az állami megrendelések, és elképesztő számokat produkáltak az üzlet és a politika metszeténél hizlalt cégcsoportóriások, mint amilyen Tiborcz Istváné és Mészáros Lőrincé. Azonban még mindig bőven akad olyan nemzetközileg is sikeres, itthon mégis ismeretlen cég, amelyik üzleti bravúroknak, okos növekedésnek, innovációknak köszönhetően tartozik az élvonalba. Jó őket megmutatni.
Telt házzal futott a harmadik Money Summit rendezvényünk a Corinthia Budapestben. Nem győztük kapkodni a fejünket a magyar pénzügyi világ fontos arcainak jótanácsai közt, íme tíz tanulság.
Egyetlen ügyféllel indult el a rendszerváltás után, ma negyedmillió embert etet, és a régió legnagyobb szereplője a közétkeztetésben a Delirest. Két éve a magyar ügyvezető és a pénzügyi igazgató kivásárolta az angolokat, és az új tulajdonosok most azon is dolgoznak, hogy rávezessék a fogyasztóikat az egészséges életmódra.
A gömböc az első olyan ismert homogén test, aminek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Ha leteszed az asztalra, a kettő között billeg. Az űrben, gravitáció híján, persze csak lebegne.
