Az űrszektorba áramló állami pénz és befolyás a fellendülő kutatás-fejlesztés mellett vicces jeleneteket is hozott. Ilyen volt például, amikor egy értekezleten szóba került, hogy milyen tárgyakat küldjenek fel az új magyar űrhajóssal, Kapu Tiborral a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az egyik résztvevő teljesen komolyan felvetette, hogy a gömböc tökéletes lenne, hiszen magyar találmány, magyar gyártmány. Csak hát az egyik szakmai résztvevő ironikusan megjegyezte: „A gravitációt meg majd dobozban küldik fel hozzá.”
A nagy kép
Nagyon izgalmas időszak zajlik az űrkutatásban. Most érnek az űrtechnológiák a tömegtermelési fázisba, ráadásul a visszatérő rakétafokozatoknak köszönhetően drasztikusan csökkentek a kilogrammra vetített startköltségek. Tehát minden korábbinál olcsóbban lehet például műholdat feljuttatni, és ezzel a lehetőséggel egyre többen élnek is, Kína például 2030-ig tizenötezer műholdat állítana pályára. Ezzel együtt felélénkült az égboltért folyó verseny, illetve elérhető közelségbe került a Hold. Egyre több ötlet születik, hogyan lehet kivitelezni egy állandó holdbázist, vagy hogyan lehetne kiaknázni a naprendszerben lévő erőforrásokat.
A gömböc az első olyan ismert homogén test, aminek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Ha leteszed az asztalra, a kettő között billeg. Az űrben, gravitáció híján, persze csak lebegne.
Az űr nemcsak technológiai értelemben problémás, de szabályozások terén is. Ferencz Orsolya űrkutatási miniszteri biztos úgy ragadta ezt meg nekem, hogy „jogilag vadnyugat zajlik a fejünk felett”. Ugyanis eddig egyetlen, mindenkire érvényes jogszabályt sem tud felmutatni az emberiség. Vannak egyezmények, de eleve kevesen írták alá őket, és a betartatásukra sincs módszer. Rengeteg a tisztázatlan terület, például az űrszemét, az űrforgalom vagy az űrfegyverek ügye, és egyelőre nincs egyetértés a jelenleg legerősebb szereplők között.
