Írta: Nagy Szabolcs Szerintünk menned kéne. Ezt nem tudod megugrani.” Ezekkel a szavakkal végződött az első startuprodeóm. A Tresorit alapítói, vezetői ültek velem egy kis tárgyalóban az első rendes irodánkban. Pár évvel a később sikeresen exitáló kiberbiztonsági startup indulása után voltunk, épp erősen küzdöttünk azért, hogy minél több üzleti ügyfélnek értékesítsünk. Ez történetesen nekem mint marketingvezetőnek lett volna […]
Írta: Nagy Szabolcs
Szerintünk menned kéne. Ezt nem tudod megugrani.” Ezekkel a szavakkal végződött az első startuprodeóm. A Tresorit alapítói, vezetői ültek velem egy kis tárgyalóban az első rendes irodánkban. Pár évvel a később sikeresen exitáló kiberbiztonsági startup indulása után voltunk, épp erősen küzdöttünk azért, hogy minél több üzleti ügyfélnek értékesítsünk. Ez történetesen nekem mint marketingvezetőnek lett volna a felelősségem. Még az egyetemről halászott el egy jóbarátom a Trezó kezdőcsapatából, együtt éltük át a piacra lépést, az első növekedési hullámot. A cégbe mi, a pár fős marketingosztag pakoltuk bele rutinszerűen a legtöbb munkaórát.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Novemberben új szerző jön!
A kezdeti sokk pillanat alatt elmúlt, majd megérkezett az önutálat. Baszki, tudtam, hogy nem vagyok elég jó. Többet kellett volna dolgoznom. A múltkor is minek pihentem vasárnap? Nem voltam elég hatékony. Gyenge vagyok. Hetekkel később, amikor a srácok már az utódot keresték (nálam tapasztaltabbat), akkor is csak az pörgött a fejemben, hogy mi gátolta meg, hogy megüthessem a csapat, a befektetők elvárásait. Miről tehet a termék? Miről a stratégia? Miről tehetnek a többiek?
Vannak ösztönösen jól eltalált márkanevek. A 30-as nyugdíjas ilyen volt. Kit ne érdekelne, hogyan lehet már harmincas éveidre annyi pénzt keresni, hogy megélj a kamataiból. Tele voltak az előadótermek, kattintották a cikkeket. Engem is magával ragadt ez a tudatosság és célra tartás, de mindig érdekelt, vajon mi lesz a harmincas nyugdíjassal a negyvenes éveire. Takács Szabolcs eltűnt a nyilvánosság elől, azt […]
Vannak ösztönösen jól eltalált márkanevek. A 30-as nyugdíjas ilyen volt. Kit ne érdekelne, hogyan lehet már harmincas éveidre annyi pénzt keresni, hogy megélj a kamataiból. Tele voltak az előadótermek, kattintották a cikkeket. Engem is magával ragadt ez a tudatosság és célra tartás, de mindig érdekelt, vajon mi lesz a harmincas nyugdíjassal a negyvenes éveire. Takács Szabolcs eltűnt a nyilvánosság elől, azt mondja, egyszer biztos vissza fog térni. Hogy most mit csinál, kiderül a 114. oldalon, kedvenc részem az interjúból a „mitől munka a munka?” kérdés és a rá adott válasz. Ma is csak azzal foglalkozik, amivel szeretne, ha fizetnek érte, annál jobb. Hétköznapi értelemben nem dolgozik.
Nem először találkozom ezzel a megközelítéssel. Nem egy címlaposunk mondta már, hogy játékként tekint a munkájára, szórakoztatja, és így természetesen a kockázatok vállalása, a nehéz helyzetek kezelése is könnyebb. Ha erre nem is vagyunk mindannyian képesek, egy kis elemzői távolság a legtöbb helyzetben jól jön, különösen ha befektetésekről, lakásvásárlásról van szó. Ez a szám igazi eltevős darab. Ha te vagy a környezetedben valaki ingatlanadásvételre adja a fejét, jó, ha átnézi Fekete Emese negyven pontját arról, mit érdemes mindenképp tudni a tranzakció előtt, legyen az személyes vagy befektetési célra vett lakás.
Az én tanulságom a lakásvásárlásomról? Olyan bonyolult adásvételünk volt, hogy az ügyvéd először le akart beszélni róla. Végül az eladóval, a házközösséggel, a közös képviselővel, az önkormányzattal és ki tudja még, kivel minden rendben volt. Az ismerős ügyvéddel nem. Nehéz mindent előre látni, de pár meglepetéstől megkíméli magát, aki a listánkat elolvasva felkészül. A távolságtartás az idei, jövő év eleji befektetési döntéseknél is jól jön, és ehhez Ács Gábor ad jó alapot elemzéseivel a Money mellékletben. A jó időknek lassan vége, amikor állampapírban mesésen kamatozott a pénzünk (miközben a boltban meseszerűen romlott az értéke). Hová vigyük most a megtakarításunkat? Aki nem instant megoldásra vágyik, hanem inkább hálót szeretne kapni a halászathoz, értékelni fogja, hogy Jaksity György, Korányi G. Tamás, Lakatos Péter és Szeles Nóra is ajánl könyveket befektetési döntésekhez. Vagy azért, mert mást tanultak belőle.
Van újra Kedvenc utca a lapban, a legbelvárosibb külváros, a Wekerletelep utcáit járjuk körbe, és mutatjuk be a legszerethetőbb helyeket. A Jó életben pedig Coppola-interjú, Porsche-vezetés és egy bizonyos Seychelle-szigeteki út vár, ha már úgy érzed: mára kerestél eleget.
Szétrobbant fej, lebénult nyelv, zsibbadt agy – a hongkongi étteremben minden a csiliről szól, és ez jó. Miután túl van az első sokkon a vendégek szervezete.
Tudós családba született, és kemény csatát kellett vívnia a szüleivel, hogy a tánc neki ne csak hobbi, hanem hivatás lehessen. Duda Éva grandiózus operettek, musicalek, szabadtéri produkciók koreográfiájával robbant be, majd független társulatot alapított. Azóta eltáncolták A kis hercegtől a Faunon át még Frida Kahlo életét is, és már nemzetközi fesztiválokon is ezrek tapsolnak akrobatikus és mozgóképes elemekkel ötvözött kortárstánc-előadásaiknak.
Jeremy Clarkson autós műsorvezető simán a világ legjobb útjának nevezte a transzfogarasi utat, amivel tudnék vitatkozni, de mondott már nagyobb hülyeséget is. (A klímaváltozásról például azt: „Mi a baj vele? Ha el is vesztjük Hollandiát, vannak más helyek, ahol lehet nyaralni.”) Abban viszont igaza van, hogy egészen elképesztő látvány, és bizonyos szögekből nézve tényleg páratlan. Kedvencem, amikor a léghűtéses […]
