Nem csökken a befektetési alapok népszerűsége, kezelt vagyonuk hónapról hónapra új csúcsra ér. Nagyon nem mindegy viszont, hogy milyen típust választunk, épp most van őrségváltás a vegyes és a tavaly felrobbanó kötvényalapok között – nem véletlenül.
A befektetési alapok népszerűsége töretlen, az utóbbi években egészen minimális hullámzásokkal tart a friss pénzek beáramlása az alapokba, és ezen az sem változtatott, hogy bő egy éve már extra 13 százalékos elvonás (szociális hozzájárulás) terheli a hozamukat, hacsak nem ingatlanalapokban vagy tartós befektetési számlán (tbsz) tartjuk a pénzünket. Érdekesen változik ugyanakkor, hogy épp melyik alaptípus népszerű – ebben most is egy fordulópont látszik. Ezért is érdemes áttekinteni a három legkapósabb alaptípus utóbbi évekbeli teljesítményét és kilátásait.
A kötvényalapokból épp most szeretnek ki a befektetők – és alapvetően jól teszik. Főleg annak fényében, amit az elmúlt harminc évben gyakran láttunk: a befektetők hajlamosak nem a kilátások, hanem a visszamenőleg látott hozamok alapján venni és eladni, ebből pedig elég gyakran és sokaknak kerekedett ki méretes bukó. Az utóbbi másfél évben azonban nem ez történt: az alapkezelők és befektetőik ügyesen kihasználták az infláció miatt elszálló hozamszint tavalyi markáns csökkenését.
Pedig a tipikus mintázat az, hogy jó piaci hangulatban, enyhén csökkenő állampapírpiaci hozamok idején a kötvényalapok szép hozamot produkálnak, ez pedig csábítja az új vevőket. Aztán rendszeresen jön egy kisebb-nagyobb válság, amikor a piaci hozamszint elindul felfelé. Ez a meglevő kötvényeket leértékeli, az alapok hozama romlik, gyakran negatívba megy át. Egy idő után ez kifejezetten irritálja a befektetőket, elkezdik kivonni a pénzüket.
Vannak ösztönösen jól eltalált márkanevek. A 30-as nyugdíjas ilyen volt. Kit ne érdekelne, hogyan lehet már harmincas éveidre annyi pénzt keresni, hogy megélj a kamataiból. Tele voltak az előadótermek, kattintották a cikkeket. Engem is magával ragadt ez a tudatosság és célra tartás, de mindig érdekelt, vajon mi lesz a harmincas nyugdíjassal a negyvenes éveire. Takács Szabolcs eltűnt a nyilvánosság elől, azt […]
Vannak ösztönösen jól eltalált márkanevek. A 30-as nyugdíjas ilyen volt. Kit ne érdekelne, hogyan lehet már harmincas éveidre annyi pénzt keresni, hogy megélj a kamataiból. Tele voltak az előadótermek, kattintották a cikkeket. Engem is magával ragadt ez a tudatosság és célra tartás, de mindig érdekelt, vajon mi lesz a harmincas nyugdíjassal a negyvenes éveire. Takács Szabolcs eltűnt a nyilvánosság elől, azt mondja, egyszer biztos vissza fog térni. Hogy most mit csinál, kiderül a 114. oldalon, kedvenc részem az interjúból a „mitől munka a munka?” kérdés és a rá adott válasz. Ma is csak azzal foglalkozik, amivel szeretne, ha fizetnek érte, annál jobb. Hétköznapi értelemben nem dolgozik.
Nem először találkozom ezzel a megközelítéssel. Nem egy címlaposunk mondta már, hogy játékként tekint a munkájára, szórakoztatja, és így természetesen a kockázatok vállalása, a nehéz helyzetek kezelése is könnyebb. Ha erre nem is vagyunk mindannyian képesek, egy kis elemzői távolság a legtöbb helyzetben jól jön, különösen ha befektetésekről, lakásvásárlásról van szó. Ez a szám igazi eltevős darab. Ha te vagy a környezetedben valaki ingatlanadásvételre adja a fejét, jó, ha átnézi Fekete Emese negyven pontját arról, mit érdemes mindenképp tudni a tranzakció előtt, legyen az személyes vagy befektetési célra vett lakás.
Az én tanulságom a lakásvásárlásomról? Olyan bonyolult adásvételünk volt, hogy az ügyvéd először le akart beszélni róla. Végül az eladóval, a házközösséggel, a közös képviselővel, az önkormányzattal és ki tudja még, kivel minden rendben volt. Az ismerős ügyvéddel nem. Nehéz mindent előre látni, de pár meglepetéstől megkíméli magát, aki a listánkat elolvasva felkészül. A távolságtartás az idei, jövő év eleji befektetési döntéseknél is jól jön, és ehhez Ács Gábor ad jó alapot elemzéseivel a Money mellékletben. A jó időknek lassan vége, amikor állampapírban mesésen kamatozott a pénzünk (miközben a boltban meseszerűen romlott az értéke). Hová vigyük most a megtakarításunkat? Aki nem instant megoldásra vágyik, hanem inkább hálót szeretne kapni a halászathoz, értékelni fogja, hogy Jaksity György, Korányi G. Tamás, Lakatos Péter és Szeles Nóra is ajánl könyveket befektetési döntésekhez. Vagy azért, mert mást tanultak belőle.
Van újra Kedvenc utca a lapban, a legbelvárosibb külváros, a Wekerletelep utcáit járjuk körbe, és mutatjuk be a legszerethetőbb helyeket. A Jó életben pedig Coppola-interjú, Porsche-vezetés és egy bizonyos Seychelle-szigeteki út vár, ha már úgy érzed: mára kerestél eleget.
Takács Szabolcs nyolc évvel ezelőtt felmondott a munkahelyén, nyugdíjazta magát, azóta a megtakarításainak hozamaiból és szerelemprojektjeiből él. A harmincas nyugdíjas blog és előadásai a covid óta szünetelnek, ő feleségével és gyermekével – már negyvenen túl – egy Tolna megyei faluban telepedett le. Meglátogattuk.
Jeremy Clarkson autós műsorvezető simán a világ legjobb útjának nevezte a transzfogarasi utat, amivel tudnék vitatkozni, de mondott már nagyobb hülyeséget is. (A klímaváltozásról például azt: „Mi a baj vele? Ha el is vesztjük Hollandiát, vannak más helyek, ahol lehet nyaralni.”) Abban viszont igaza van, hogy egészen elképesztő látvány, és bizonyos szögekből nézve tényleg páratlan. Kedvencem, amikor a léghűtéses […]
