Nem csökken a befektetési alapok népszerűsége, kezelt vagyonuk hónapról hónapra új csúcsra ér. Nagyon nem mindegy viszont, hogy milyen típust választunk, épp most van őrségváltás a vegyes és a tavaly felrobbanó kötvényalapok között – nem véletlenül.
A befektetési alapok népszerűsége töretlen, az utóbbi években egészen minimális hullámzásokkal tart a friss pénzek beáramlása az alapokba, és ezen az sem változtatott, hogy bő egy éve már extra 13 százalékos elvonás (szociális hozzájárulás) terheli a hozamukat, hacsak nem ingatlanalapokban vagy tartós befektetési számlán (tbsz) tartjuk a pénzünket. Érdekesen változik ugyanakkor, hogy épp melyik alaptípus népszerű – ebben most is egy fordulópont látszik. Ezért is érdemes áttekinteni a három legkapósabb alaptípus utóbbi évekbeli teljesítményét és kilátásait.
A kötvényalapokból épp most szeretnek ki a befektetők – és alapvetően jól teszik. Főleg annak fényében, amit az elmúlt harminc évben gyakran láttunk: a befektetők hajlamosak nem a kilátások, hanem a visszamenőleg látott hozamok alapján venni és eladni, ebből pedig elég gyakran és sokaknak kerekedett ki méretes bukó. Az utóbbi másfél évben azonban nem ez történt: az alapkezelők és befektetőik ügyesen kihasználták az infláció miatt elszálló hozamszint tavalyi markáns csökkenését.
Pedig a tipikus mintázat az, hogy jó piaci hangulatban, enyhén csökkenő állampapírpiaci hozamok idején a kötvényalapok szép hozamot produkálnak, ez pedig csábítja az új vevőket. Aztán rendszeresen jön egy kisebb-nagyobb válság, amikor a piaci hozamszint elindul felfelé. Ez a meglevő kötvényeket leértékeli, az alapok hozama romlik, gyakran negatívba megy át. Egy idő után ez kifejezetten irritálja a befektetőket, elkezdik kivonni a pénzüket.
Harminc éve indultak, róluk írt címlapsztorink óta nyolc év telt el. A Bortársaság nem tankönyvi cég, így is működik.
A Bortársaság különös, különleges története 2016-ban a Forbes címlapját is megjárta. Akkor azt is írtuk: „Ha egy multis szervezetfejlesztő rápillantana a történetre, akkor vagy könyvet írna róla, vagy újra kellene indítani a szívét. Nincs leírás a márkáról, nincs fedélzeti tréning a belépéskor, nincs szövegkönyv az eladóknak.”
Vector illustration. Blank cover magazine template.3d book with blank cover.
Tálos Attiláék cége valóban nem a hétköznapi értelemben működtetett üzleti vállalkozás. Rengeteg helye van az intuíciónak, a személyes kapcsolatoknak, a döntések mögött sokszor nem mélyelemzések, hanem megérzések húzódnak – a rendszer pedig működik. A Bortársaság önálló narratívát hozott a hazai borpiacra, nem fél megújulni, de közben a vezérfonalat sem engedi el. Amellé áll oda, amiben hisz.
A covid alatt szerencsés helyzetbe kerültek. Az éttermeket be lehetett zárni, de borra attól még volt igény, így a kiskereskedelmi eladások kilőttek az égbe. A járvány lecsengésével azonban vissza kellett ereszkedni a földre. „Mint tulajdonos és a számok embere nehéz volt látni, hogy az a növekedési ütem, amit akkor tapasztaltunk, nem maradt meg” – mondja Palotai Zoltán, a cég egyik tulajdonosa, a kiskereskedelemet irányító vezető.
A járvány utáni időszak a borászokat hozta nehezebb helyzetbe, az energiaárak növekedése, az infláció minduntalan emelésre kényszerítette a viszonteladókat is. „Lehetett látni, hogy ez nem tárgyalási stratégia, hogy jobb üzletet csináljanak – mondja Zoltán. – Az üveg ára a háromszorosára emelkedett, fizetniük kellett a számlákat. Ilyen környezetben mi csak annyit emeltünk a borok árán, amennyit a borász emelt nekünk, nem növeltük a marzsot.” Az üzletekben a borok ára kétezer forintnál kezdődik, szerintük ez az az összeg, aminél már felelősen tud eljárni a borász és a kereskedő is.
Az évek alatt a cég kínálata a fogyasztók ízlésével változott, noha valószínűleg sosem lesz kimondva egyértelműen, hogy a vásárlók ízlése határozza-e meg a szortimentet, vagy a kínálat vezeti-e azt. Egy biztos: a Bortársaság vevőköre egyre kifinomultabbá válik, a nagyon egyértelmű megoldások után megjelent az igény az újdonságokra. Vörösborból például öt év alatt tíz százalékot csökkent a kereslet, sőt a korábban jolly jokernek számító rozé is kezd veszíteni a vonzerejéből.
Csizmadia Bence választékért felelős vezető (head of wine) szerint az emberek ma máshogy ítélik meg a jó bort. „Az élvezeti értéket már nem erőben fogalmazzák meg, hanem abban, ami valójában jólesik, ami elegáns, nem telít el. Az utóbbi öt évben látványosan nőttek a sauvignon blanc-ok és a pezsgők eladásai is.”
Típusok eladási arányának változása az utóbbi öt évben – fehérborok: +32% – rosék: −5% – vörösborok: −10% – pezsgők: +39%
Idén bejárták Chilét és Argentínát is, az utakon nemcsak a jó borokat keresik, de inspirálódnak is, és a korábbiaknál jobban figyelnek az analitikus hozzáállásra, amikor új bort hoznak be a kínálatba. 2016 óta tíz új helyet nyitottak, ezzel üzleteik száma huszonötre bővült a már meglévő webshop mellett. Utóbbi aránya az árbevételben stabil tizenöt százalék évek óta, a covid alatt is csak húsz százalékig ment fel a bolti értékesítés mellett.
A közeljövőben nem a növekedésre, inkább az elmélyedésre figyelnek majd, hogy megmaradjon a hitelesség. „Egyszerűen van egy gondolatunk a világról és a borról – mondja Zoltán –, és úgy akarjuk átadni, hogy közben nem tesszük nevetségessé magunkat azzal, hogy pátoszosan, bikkfanyelven fogalmazunk.”
Budapest Bortársaság Kft. Tulajdonosok: Tálos Attila (43,16%), Thomas Brinley Howells (27,35%), Tálos Gábor (16,22%), Dely Csanád (7,25%), Palotai Zoltán Frigyes (6,02%) Létszám: 157 fő Árbevétel (milliárd forint) 2020: 7,8 2021: 9,2 2022: 11,8 2023: 13,0 Adózott eredmény (millió forint) 2020: 340,0 2021: 576,7 2022: 710,4 2023: 669,3 Forrás: Credit Online
Szétrobbant fej, lebénult nyelv, zsibbadt agy – a hongkongi étteremben minden a csiliről szól, és ez jó. Miután túl van az első sokkon a vendégek szervezete.
Ha egy négyzetméter nem kerül legalább egymillió forintba, az már kimondottan olcsó a budapesti új építkezéseknél, de így is van rájuk kereslet. Térképen a legnagyobb projektek, főszerepben idén: Újbuda.
A K&H idén kilencedik alkalommal díjazta azokat a hazai családi vállalatokat, amelyek üzleti magatartása, szemlélete iránymutató, valamint követendő példa lehet mások számára is. A K&H családi vállalatok kiválósági díjban ismét azok a cégek részesülhettek, akik a kategóriájukban kimagasló eredményt értek el. A K&H mindig is fontosnak tartotta a szoros partnerséget a családi vállalkozásokkal, amelyek a […]
Öt éve irányítja a TV2 Csoportot, melyek voltak a legemlékezetesebb mérföldkövek az Ön számára? Az első mérföldkő a Tények Plusz című infotainment magazin öt évvel ezelőtti elindítása volt, mert ellentétben azzal, amit egyes versenytársak hangsúlyoznak, szerintem nem csak a főműsoridő fontos. Ugyanakkor megerősítettük a reggeli és a főműsoridő előtti műsorsávokat is a Mokkacinóval és a […]
