Jeremy Clarkson autós műsorvezető simán a világ legjobb útjának nevezte a transzfogarasi utat, amivel tudnék vitatkozni, de mondott már nagyobb hülyeséget is. (A klímaváltozásról például azt: „Mi a baj vele? Ha el is vesztjük Hollandiát, vannak más helyek, ahol lehet nyaralni.”) Abban viszont igaza van, hogy egészen elképesztő látvány, és bizonyos szögekből nézve tényleg páratlan. Kedvencem, amikor a léghűtéses […]
Jeremy Clarkson autós műsorvezető simán a világ legjobb útjának nevezte a transzfogarasi utat, amivel tudnék vitatkozni, de mondott már nagyobb hülyeséget is. (A klímaváltozásról például azt: „Mi a baj vele? Ha el is vesztjük Hollandiát, vannak más helyek, ahol lehet nyaralni.”) Abban viszont igaza van, hogy egészen elképesztő látvány, és bizonyos szögekből nézve tényleg páratlan. Kedvencem, amikor a léghűtéses Porsche átforrósodott motorháztetője felett remegő levegőn keresztül nézem.
A Fogarasi-havasokon átvezető szerpentin és a Porsche csúcsmodelljei között az ötven év a kapocs: 1974-ben adták át a Transzfogarast, és mutatták be az első 911 Turbót. Az út építését az egykori román diktátor, Ceaușescu rendelte el közvetlenül az 1968-as prágai tavasz után. Attól tartott, hogy a Szovjetunió Romániát is meg akarja szállni, és a mozgósítás szempontjából kulcsfontosságúnak tűnt, hogy legyen egy út az addig még lóháton is járhatatlan Fogarasi-havasokon át. Hivatalosan 1974 szeptemberében adták át, de utána még hat évig tartott, míg tényleg késznek lehetett nevezni.
Ahhoz is trükközni kell, hogy a Porsche 911 Turbo ötvenedik évfordulója kijöjjön. A 930-as gyári kódjelű autót először 1975-ben lehetett megvenni, viszont a közönségnek már 1974 végén, a Párizsi Autószalonon leleplezték. Arra az évfordulós bulira, amin részt vehettem, a 930 mellé a következő két generációból is kihoztak egy-egy különleges példányt a Porsche múzeumából. Ezek a régi Porschék annyi ember életében ott vannak a kipipálandó élmények listáján, hogy a fennmaradt autók Ferrari-árban cserélnek gazdát. Én pedig azért utaztam a Fogarasok lábához, hogy vezessem is őket.
Nagyon komoly felfordulás, szokatlanul nagy pénztalicskázás várható jövő év elején a piacon, az inflációkövető állampapírból kizúduló több billió forint kereshet magának új helyet.
Soha nem látott pénzhegyek mozdulhatnak meg, és kereshetnek maguknak új helyet, miután az inflációkövető állampapír (PMÁP) kamatozása jövő év elején húsz százalék közeléből öt százalék alá zuhan. Ami egy cseppet se vonzó, hiszen a forintos lakossági állampapírok között a biztos sereghajtó pozíciót jelenti.
Mindez annak a következménye, hogy az elmúlt években átéltünk egy brutális inflációs megugrást, és volt egy állampapír, ami ezt követve fizetett, illetve fog fizetni kamatot. Már 2021 őszétől számos cikkben foglalkoztunk a Forbes.hu-n és itt a magazinban is azzal, hogy nagyon ritka lehetőség lesz az az évi negatív reálhozamok pótlására, hogy egy kockázatmentes állampapír gigantikus hozamot kínál a rá következő két évre. Az egyik legnépszerűbb, 2022 januárjában megjelent cikkünk címében benne volt a lényeg: két évre 35 százalékos hozam kockázatmentesen, ki tud ennél jobbat?
Meglepően lassan haraptak rá a lehetőségre a befektetők, tavasszal még elég lassan csordogáltak át a pénzek a tutiba, őszre aztán annyira beindult a verkli, hogy az állam meg is ijedt az egyre nagyobb állományra jutó kamatfizetési kötelezettségétől. 2023 novemberében egy mozdulattal kiherélték a papírt, elvették inflációkövető jellegét, onnantól nem lehetett 2024-re majdnem húsz százalékot fizető PMÁP-ot venni. Aki viszont időben beszállt, 2025 elején szembesül a dilemmával, hogy mit is csináljon a pénzével, miután leszüretelte a 35 százalékot.
A PMÁP kamata ugyanis – a sorozatok döntő többségénél az év első hónapjaiban esedékes kamatforduló után – olyan pocsék szintre esik, hogy szinte irracionális benne maradni. Idén úgy néz ki a magyar inflációs pálya, hogy az év közepi kiseggelés után már felfelé tart, csakhogy a PMÁP kamatozása az éves átlagos inflációhoz van kötve, ez pedig 3,8 százalék körül várható. A PMÁP-sorozatok többsége 0,5–1,5 százalék közötti prémiumot fizet, tehát a 2026 elejéig tartó időszakra fizetendő kamat már csak 4,0–5,5 százalék közöttre várható. Ennél minden ma kapható állampapír markánsan többet kínál, a 6,5–7 százalék reális a következő hónapokban is. A lényeg tehát, hogy szinte biztosan racionális döntés átpattanni valami másba – és persze nem csak állampapír van a világon. Már a tavaszi kamatfizetésekkor látszott, hogy csak nagyjából a kapott összegek felét fektetik vissza a megtakarítók állampapírba, a többit máshova viszik, leginkább befektetési alapokba. Hasonló arányra számít jövő tavasszal az MNB is, csakhogy most extrém nagy, 1800 milliárd forintnyi tőke- és kamatfizetésről van szó, ami után 6500 milliárdnyi PMÁP-állomány marad. Ennek nagy része is távozhat.
Hová? Az évek óta jól muzsikáló befektetési alapokba biztosan jelentős átcsoportosítás lesz, külföldre is menni fog egy kisebb hányad, de a legérdekesebb kérdés az ingatlan. Két év csend, messze infláció alatti áremelkedés után most újra éledezik a piac, ráadásul maga az állam is éleszti, a bármi áron GDP-növekedést hajszóló Nagy Márton még a nyugdíj-megtakarítások egy részét is át akarja csatornázni ingatlanba, ami a keresletet erősíti.
Az árak átlagban és lassan már emelkednek, az is felmerül dilemmaként, hogy nem érdemes-e már valamivel kamatforduló előtt kipattanni a PMÁP-ból, ha egy jó ingatlanpiaci vételi lehetőségbe botlunk? Havi nagyjából 1,5 százalék kamatról mondunk le, de ennyit egy jó vétellel simán lehet hozni a lakáspiacon – főleg amúgy is emelkedő trendben.
Vannak ösztönösen jól eltalált márkanevek. A 30-as nyugdíjas ilyen volt. Kit ne érdekelne, hogyan lehet már harmincas éveidre annyi pénzt keresni, hogy megélj a kamataiból. Tele voltak az előadótermek, kattintották a cikkeket. Engem is magával ragadt ez a tudatosság és célra tartás, de mindig érdekelt, vajon mi lesz a harmincas nyugdíjassal a negyvenes éveire. Takács Szabolcs eltűnt a nyilvánosság elől, azt […]
Egészen friss, magyarra még le nem fordított, vagy már csak e-könyvben, esetleg antikváriumban beszerezhető régi kincsek. 10+1 olyan olvasmányt ajánlanak profi befektetők és nagypályás üzletemberek, amikből ők is sokat tanultak.
Nem vagy tankönyvi portfóliómenedzser. Nem óvatoskodsz, provokatív szövegeid vannak a Holdblogon vagy a Hold After Hours podcastban. Szándékos?Ezt részben a tánc hozta. Minden előadás egy fellépés, egy Powerpoint-prezinek, pláne egy podcastnek szórakoztatónak kell lennie, és az majd mellesleg lejön, hogy okos vagy, vagy sem. Sokáig én is olyan voltam, mint amilyen kép él a pénzügyi szektorról, de ezt […]
Lakást adni, venni tipikusan olyan ügy, ahol eladó, vevő, no pláne még a közvetítő is jól akar járni. Nem csoda: sok pénzről, milliókról, életünk vagyontárgyáról van szó. Szinte mindig legalább annyira érzelmi döntés, mint amennyire racionális, az utóbbit támogatjuk most meg negyven jó tanáccsal. A három kulcsszó: felkészültség, tudatosság, korrektség.