A szklerózis multiplexről először a betegség legsúlyosabb tüneteivel élők jutnak eszünkbe. Pedig sokkal többen vannak, akik a diagnózissal együtt is teljes életet élnek, kezelik a tüneteiket. Ahogy Horváth-Tanka Enikő is teszi tíz éve, és az általa létrehozott autoimmun-jógával másokat is ebben segít.
„Autoimmun-betegségnél a szervezet magának okoz problémát. Ez nemcsak rossz, hanem jó hír is: akkor a megoldás is bennem van. Nem hiszem, hogy bármi nagyobb segítséget kaphatok kívülről annál, mint amit én megtehetek magamért.” Horváth-Tanka Enikő ebben egy pillanatig nem kételkedett, amikor tíz évvel ezelőtt megkapta diagnózisát: végtagjai zsibbadását szklerózis multiplex (SM) okozza. Huszonkilenc éves volt, és köszönte szépen, nem kért az elé kirakott gyógyszerekből. Akart adni egy esélyt öngyógyító képességének.
A szklerózis multiplex autoimmun-betegség, a központi idegrendszert érinti. Károsodik az agy és a gerincvelő idegrostjait borító védőburok, a mielinhüvely, ami megzavarja az idegsejtek közötti kommunikációt. Változatos tüneteket okozhat, például látászavart, fáradtságot, a járás és az egyensúly nehézségeit, a karok és lábak zsibbadását, gyengeséget. A betegek egy része elveszítheti az önálló járás képességét is, míg mások hosszú ideig tartó, új tünetek nélküli remissziót tapasztalhatnak. Jelenleg nincs rá gyógyír, de a kezelés segíthet a tünetek kezelésében és a betegség lassításában. Világszerte több mint 1,8 millió embert érint, a fiatal felnőttek és a nők körében gyakoribb.
Enikő jogi szakvizsgájára készült, a stressz miatt koplalt és dohányzott is, ráadásul épp kisfiát szoktatta be az óvodába. Ekkor kezdtek el zsibbadni a végtagjai. Nem időszakosan, állandóan. Végigjárta a szokásos köröket, a mozgásszervi orvosokat, majd a neurológiát is. Először azt a választ kapta, hogy biztosan stresszes az élete, rossz a házassága (azt mondja, nem volt az), szedjen Xanaxot. Enikő a közhelyes megállapításokra és a gyógyszerre is nemet mondott, és ment tovább. A Honvéd Kórház neurológiai osztályán három nap alatt megkapta a diagnózist. Két hétig tartottak még az ellenőrző vizsgálatok, és megerősítették, valóban SM-ről van szó. Enikő még a vizsgálatok alatt megkérdezte az orvosát, mire számítson, mennyire lesz komoly a betegsége, folytassa-e a szakvizsgára készülést. „Abban a pillanatban, amikor jelezte, hogy nem lesz ez egy tarka tavasz, a stressz miatt inkább hagyjam abba, örömöt és megkönnyebbülést éreztem.” Tudta, hogy változtatni szeretne, mert magára erőltetett pályán halad. Otthagyta az ügyvédi irodát, és olvasni kezdte a hazai és a külföldi szakirodalmat.
Ezekben újra meg újra szembejött vele a jóga mint eszköz. „Sportos lány voltam, korábban jégkorong- és jéglabda-válogatottban is játszottam. Ha valaha jógázni hívtak, csak nevettem. Baromságnak tartottam, azt gondoltam, csak a gyengék jógáznak. Aztán a diagnózis után felhívtam a barátnőmet: ne kapj röhögőgörcsöt, de el kéne mennünk jógázni!”
Egyre több az ADHD-s gyerek, és nem a modern kütyük teszik azzá őket. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, a Mindennapi Pszichológia Magazin felelős kiadója segít eligazodni: mik az ADHD tünetei, okai, és mit tehetnek a szülők?
A nap minden másodpercében ingerek bombázzák a gyerekek agyát. Erősítheti ez az ADHD-s tünetek előhozását? Inkább azt mondanám, hogy ez a helyzet kedvez az ADHD-soknak. Egyrészt a figyelmi kapacitásuk le van kötve, másrészt nagyon erős az a jutalmazási rendszer, ami például a videójátékokba van beépítve. Ezért is szeretik nagyon ezeket, főleg, ha nincs mellette háromdimenziós mozgással járó tevékenység.
Hogyan működik az ADHD-s agy? Folyton keresi az ingereket, állandóan pásztázik, mindenre figyel. Maga a megfogalmazás is kicsit visszás, hogy figyelemzavar, hiszen nem arról van szó, hogy nem tud figyelni az ilyen gyerek, hanem arról, hogy szakadatlanul mindenre figyel. Ha jön egy új inger, pillanatok alatt vált, nem tudja felmérni, hogy az eléggé érdekes-e. Elég annyi, hogy elrepül egy galamb az osztályterem ablaka előtt, és képtelen nem oda nézni.
Ha evolúciós szemszögből nézzük, nem ok nélkül alakulhatott ki. Feltételezések szerint az ősközösségekben hasznos tulajdonság lehetett, hiszen az ADHD-s gyorsan észrevesz mindent, és gyorsan reagál is. Veszélyhelyzetben ez jól jöhet. A mai társadalomban viszont küzdelmes az élete, mert már teljesen máshogy működünk. Sok ADHD-s gyerek jól érzi magát olyan környezetben, ahol mozoghat, akár fizika munkát végezhet. Oktatási rendszerünk nem veszi figyelembe, hogy ezeket a gyerekeket nagyon-nagyon nehéz sokszor negyvenöt perces etapokra leültetni.
→ Mi is pontosan az ADHD? Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, angolul Attention Deficit Hyperactivity Disorder) tünetegyüttes, vagyis több tünet együttes jelenléténél lehet a diagnózist felállítani. Két nagy tünetcsoport van, az egyik a figyelemzavar, a másik a hiperaktivitás–impulzivitás. A legújabb diagnosztikus kézikönyvben kilenc figyelemzavar-tünetet és kilenc hiperaktivitás-impulzivitás-tünetet írnak le, utóbbiból hat a hiperaktivitásra, három az impulzivitásra vonatkozik. Ha a két nagy csoportból valamelyikben megvan súlyozottan hat tünet, akkor fel lehet állítani a diagnózist. Az ADHD-nak három altípusa van. A leggyakoribb a kevert, ez azt jelenti, hogy a két nagy tünetcsoport mindegyikéből megvan hat tünet. Ha csak a figyelemzavaros csoportból van meg a hat, akkor az figyelemzavaros ADHD, és ha a másikból, az a hiperaktív-impulzív altípus.
Jellemzően mikor jelentkeznek először az ADHD tünetei? Tizenkét éves kor előtt kell kezdődniük. Az nem elegendő, hogy valaki elkezdi a középiskolát, aztán szétszórttá válik. Az ADHD-tünetek a kamaszkor előtt is jelentkeznek. Az élet három nagy területéből kettőben problémát okoznak: az iskolában, otthon és a kortárskapcsolatokban. Ezért vizsgáljuk hosszmetszetben is a tüneteket, és ezért alkalmazunk differenciáldiagnosztikát. Ki kell zárni, hogy a tünetek nem valamilyen neurológiai probléma, szerhasználat, esetleg fejsérülés következtében jelentek-e meg. Hasonló tüneteket más pszichiátriai zavaroknál is láthatunk, például hangulatzavarnál, szorongásnál. De az nem ADHD.
Mennyiben tehető a környezet felelőssé az ADHD kialakulásában? Az ADHD öröklődő és örökölhető is, általában tetten érhető a felmenőknél. Lehet, hogy a szülők nagyon jól funkcionálnak, sosem kerültek be az ellátórendszerbe, de a tipikus tüneteket mutatják. Az ADHD öröklésének esélye nagyon nagy, nagyjából akkora, mint a testmagasságé.
A nevelésnek nincs köze hozzá? Nincs, mert nem nevelési hiba vagy születési komplikáció miatt bekövetkező állapot. Nem betegségnek, hanem olyan fejlődési sajátosságnak tekintjük, ami zavart tud okozni. Amikor a szülő orvoshoz fordul, általában azért teszi, mert úgy érzi, hogy még nagyon sok van a gyerekben, de egyszerűen nem tudja kihozni magából. Általában az iskolában jelentkezik a legtöbb probléma, mert kisebb korban még a viselkedést megmagyarázzák azzal, hogy apuka vagy anyuka is aktív gyerek, rosszcsont volt. A hiperaktivitás sokszor jó tulajdonságokkal, kreativitással, közvetlenséggel is járhat.
Az öröklődés azt is jelenti, hogy adott esetben a szülőnél is ugyanilyen erősséggel jelentkezett az ő gyerekkorában az ADHD, de nem vették figyelembe? Vagy személyfüggő, hogy kinél mennyire erős? Attól is függ, milyen kompenzáló mechanizmusok működnek a személyben. A lányoknál jellegzetes, hogy jobban kompenzálnak, ezért náluk a tünetek egy kicsit máshogy is jelentkeznek. Ők inkább befelé fordítják a problémáikat, nem kifelé, a viselkedésükön emiatt ez nem hagy nyomot, viszont nagyobb számban jelennek meg szorongásos, hangulati problémák, mert küzdenek magukkal, és emellé jön be még a figyelemzavar.
A gyógyszeres kezelés segíthet? A gyógyszer lehetőség. Az egyik például azt csinálja, hogy megnyit egy időablakot, amíg az agy dopaminszintje megfelelő, ez segít abban, hogy a gyerek jól tudjon figyelni. Ez órákban mérhető, hamar kiürül, de ezekben az időablakokban meg lehet tanulni az adaptív viselkedést, a gyerek megkapja azt az élményt, hogy hogyan kell figyelni, mert nem kalandozik el állandóan a gondolataival.
Nem csodaszer, nem gyógyítja meg az ADHD-t, csak segít a kompenzálásában. A másik lehetőség a kognitív viselkedésterápia. Szerencsés esetben korán elkezdik, még iskola előtt, hogy gyerek már úgy kerüljön a nehezebb terepre, hogy a már tisztában van az állapotával.
Mit tehet egy szülő? A szülőknek együtt kell működniük a terapeutával, ideális esetben eljárnak szülőtréningre, és megtanulják kezelni a gyereket. Ennek a pozitív megerősítés az alapja, amiben nincs büntetés. Egyszerűen azért nincs, mert nem működik, sőt hosszú távon nem is kifizetődő. A kívánt viselkedés jutalmazásával elérhető, hogy a jövőben is azt tegye. Például szedje össze maga után a szennyes ruhát. Egyébként a problémák jelentős része az ilyen hétköznapi dolgoknál jön elő. Érdemes előre megbeszélni a feladatot és a jutalmat is. Ha elvégezte, jöhet a jutalom, ha nem, nincsen semmi baj, de elmarad a jutalom, meg lehet próbálni legközelebb.
Ez nem a gyerek lefizetése? Szoktak ettől félni, hogy miért jutalmazzanak olyasmit, amit mindenki meg tud csinálni. Szerintem ez csapda, mert pont az a lényeg, hogy annak ellenére, hogy bárki meg tudja csinálni, neki ez valamiért nehézséget okoz. Mert elfelejti, mert nem érdekli, mert százezer más dolog van. A jutalmazással készség alakulhat ki, és hosszú távon is megmarad, és mellé más készség is eltanulható.
Mi lesz az ADHD-sokkal felnőttkorban? Nem szeretném azt sugallni, hogy aki ADHD-s, annak feltétlenül problémája lesz felnőttkorában. Minden attól függ, mennyire tud alkalmazkodni. Rengeteget számít a felnőttkorig bejárt út, hogy mennyi bullyingnak van kitéve a gyerek az ADHD miatt, meg tud-e élni sikerélményt, tud-e önbizalmat meríteni valamiből.
Mennyire nehéz felismerni az ADHD-t? Huszonöt éve foglalkozom vele, én azt gondolom, hogy egyértelmű. Nem azt mondom, hogy öt perc alatt diagnosztizálunk, de azért nagyon jellegzetes jegyekről van szó. A szülőnek is gyanús, hogy valami van a gyerekkel, ez lehet először megérzés, de testvéreknél már összehasonlítás is. Ha a szülők ezt nem veszik észre, nem okoz nekik problémát, akkor az is lehet, hogy az ő ingerküszöbük magasabb, hiszen lehet, hogy ők is kicsit ADHD-sok.
Sokszor látjuk, hogy hozza a szintet az ADHD-s gyerek az alsó tagozatban, igaz, hogy ehhez vért kell izzadnia, de aztán a felső tagozatban már nagyon komoly problémák jönnek. Jellemzően mondjuk ötödiktől jelentkeznek azok az ADHD-sok, akiknél előtte nem is igazán okozott gondot, nem jelent meg a funkcióromlás. De mivel nagyon nagy erőfeszítés, stressz volt már az alsó tagozat is, a felső tagozatban már kibuknak a gondok.
A társadalom mennyire nyitott rá, hogy cinizmus nélkül kezelje ezeket a dolgokat? Arra gondolok, hogy szokták mondani: „Régen kimentünk kapálni, nem is volt ennyi figyelemzavaros!” Valóban van ilyen hozzáállás, de szerintem egyre ritkább. Azt tapasztalom, hogy sokkal nyitottabb a társadalom. És a szülők a megfelelő segítségre is nyitottabbak. Persze át lehet esni a ló másik oldalára, ami meg már azt sugallja, hogy mindenki ADHD-s. Inkább az számít, hogy már vannak szavaink rá, az érintettek pedig tudják, hogy nincsenek egyedül.
Doktorits László a semmiből, szemtelenül fiatalon építette fel az ország egyik vezető távfelügyeletes cégét. És itt nem tervez megállni, sem szakmai fejlődés, sem cégépítés szempontjából. Az már önmagában szép teljesítmény, ha egy, a semmiből létrehozott magyar cég 11 év alatt itthon bizonyos tekintetben piacvezető közeli helyzetbe kerül, a régióban is szép pozíciókat ér el, megveti […]
A Visa exkluzív szolgáltatáscsomagja olyan ügyfelek számára jelenthet megoldást, akiknek fontos, hogy utazásaik és mindennapjaik is a lehető legnagyobb kényelemben teljenek, és minél kevesebb időt kelljen olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek elviszik a fókuszt a legfontosabb teendőikről és terveikről. A Visa Gold, Platinum, Infinite lakossági és üzleti kártyákkal kényelmesen és biztonságosan fizethetünk szerte a világon, ugyanakkor […]
Tomáš Čupr szerint életének fő műve a Rohlik. Nem is jár már boltba – jó, néha, ha Spanyolországból dolgozik. Tíz év alatt építette fel ötországos internetes bevásárlóbirodalmát tizenhétezer termékkel, és valami olyasmit is árul, amit a hagyományos üzletek nem igazán tudnak: időt.
Magyar webshopjuk, a Kifli.hu pár év alatt lett a legforgalmasabb online szupermarket Magyarországon, love brand lett a kiflis furgonokból és papírszatyrokból. A piacon bőven van tér a fejlődésre, cserébe komoly emberi áldozatokat követel a brutális terep.
A Rohlik kőkemény munkahely, a rendkívüli eredményekhez gigászi elvárások társulnak. Az alapító-ügyvezető szerint ha a cégnek annyi, mindenki szomorú marad a végén, ő pedig háborúsból békeidős főnökké szeretne válni. Az e-kereskedelem régiós fellegváráig, Prágáig mentem, hogy a bázisukon tegyem fel a harmincharmadik leggazdagabb cseh milliárdosnak a kemény kérdéseket is, legyen szó alkoholizmusról vagy toxikus munkakörnyezetről.
