Emlékeim a körzeti gyerekorvosi rendelő folyosójáról az émelyítő klórszag mellett a fényesre suvickolt fehér csempe, fehérre meszelt falak, recsegős műanyag és faszékek kombinációjából állt, ahol illett pisszenés nélkül várni a sorunkra. A csendet csak a neoncsövek zümmögése, a folyosón várakozók hurutos köhögése és a rendelőből kiszűrődő, sporadikus sírás törte meg. A felnőtt orvosi rendelőtől néhány Disney-matrica különböztette meg, talán egy beteg gyerek hozzátartozója, talán egy lelkesebb gyermekorvos ragasztott őket a csempére.

Novák Hunor Kroki nevű rendelője szöges ellentéte mindennek. Nem fehér köpenyben, hanem mesefigurás orvosi ruhában ül az asztalánál, vele szemben a falnál egy képzeletbeli zsúr kellékei, játszószőnyeg, sátor. A háta mögötti szekrényen pihenő defibrillátor azonban jelzi, hogy a vidám atmoszféra ellenére nem tréfa, ami itt történik. „Nincs a minimumfeltételek között – mondja –, hogy legyen ilyen egy gyerekorvosi rendelőben, de én nem szeretném, hogy ha valamiért egyszer szükségünk lenne rá, ezen múljon bármi.”

Családjában nem ő az egyetlen, aki a gyógyító pályát választotta. Édesanyja gyermekorvos, négy testvére közül egy szintén orvosnak állt, noha szülei ilyen elvárást sosem támasztottak. „Mondjuk nem sok gyerek van, aki háromévesen a székletgyűjtő tartály dobozát használja kvázi legónak” – meséli nevetve, amit neki is már csak utólag meséltek el gyerekkoráról.
A gimnáziumban kiderült, hogy fogékony a reáltárgyak iránt. „Végül a családom győzött meg, hogy az orvosival több ajtó nyílhat ki, nemcsak orvos, hanem kutató vagy oktató is lehetek.”
Tapasztalatai a hazai orvosképzésről vegyesek. Nem szerette a felesleges magolást, nehezen tűrte az orvoslét sokszor feudális viszonyait is, sőt az orvostanhallgatók szándékos megalázásából is kijutott neki. „Az egyik belgyógyászati vizsgám úgy indult, hogy a főorvos megnézte az indexemet. Mivel látta, hogy néhány nappal előtte egy könnyebb tárgyból vizsgáztam, gúnyosan közölte: az azóta eltelt idő alatt nem lehet a belgyógyászatvizsgára jól felkészülni. Végig rosszindulatúan leckéztetett. Egy kórteremben kellett megvizsgálni egy beteget, és miután egy kérdésre nem tudtam a választ, pofonra lendítette a kezét, majd pár centire megállította az arcom előtt. Mindezt a beteg előtt, én pedig lefagytam a megalázó helyzetben.”

A gyermekorvoslás felé nemcsak az terelte, hogy oldottabb a hangulat, hanem az eredményessége is. A magyar társadalom egyre öregebb, egyre rosszabb állapotban van. A világ „élmezőnyébe” tartozunk olyan betegségek terén, amik egyébként megelőzhetők lennének egészséges étkezéssel, mozgással. Ez pedig magával hozza, hogy főként az állami ellátásban már sokszor csak élethosszabbítás a cél, anélkül, hogy annak az életnek bármilyen minőséget tudnának adni az orvosok. A gyerekekre viszont sikeres kezelés után még hosszú, eredményes élet vár.

Bükkös-makkos társulás
Gyermekgyógyászati szakképzését a székesfehérvári kórházban kezdte. „Az osztályvezető csak azt kérte tőlem, hogy ha felvesz az osztályra, és alapszintű gyakorlatot szerzek a gyermekgyógyászatban, ne lépjek le egy év múlva.” Állta a szavát, noha hívták az egyik legnevesebb budapesti gyermekklinikára, nemet mondott, és hat évig maradt Fehérváron. Addigra viszont megelégelte az állami egészségügy döcögősségét, a lepukkant eszközöket. A maga ura akart lenni.

Kezdetben csak a Facebookon osztott meg tanácsokat, felvilágosító posztokat. „Akkoriban nagyon új volt, hogy egy orvos a Facebookot használja. Kicsit úgy tekintettek rá, mintha most azt mondanám, hogy Onlyfans-oldalam van” – mondja nevetve. A stratégia azonban bejött, egy ponton már előfizetéses rendszerben lehetett hozzá regisztrálni a legfrissebb tartalmakért, és nyújtott online tanácsadást is. Most több mint kétszázezer követője van, rendszeresen oszt meg posztokat aktuális betegségekről, tudnivalókról, illetve történeteket a rendelő hétköznapjaiból is.
Gyermekorvosként régóta foglalkozik a védőoltások fontosságának kommunikálásával.

A coviddal azonban az oltásellenes álhírek is megerősödtek, a közösségi médiában pedig egyre kevesebb figyelmet kap az, aki részleteiben is megpróbál érvelni, vagy magyarázni. „A TikTok világában két mondatod van, hogy valamint elmondj, és már görgetnek is tovább. Az orvosi témáknál ez nagy gond, mert általában nem fekete-fehér a helyzet, és nem lehet egyszerű igen-nemmel válaszolni.”

Azt mondja, az oltásellenes hangok egyáltalán nem újak a gyermekorvosok számára, de most óriási löketet kaptak. „Az emberek most szembesültek azzal, amit orvosok eddig is tudtak: hogy a vírusok rengeteg féle tünetet okoznak. Volt betegem, akinél a legegyszerűbb hólyagos torokgyulladásból agyhártyagyulladás lett, és intenzív osztályra került. Pedig a betegek kilencvenkilenc százalékánál csak enyhe torokfájást okoz lázzal. A laikusok most szembesülnek a vírusok erejével élesben, mert a biológiaórán a bükkös-makkos társulást meg a kétszikűeket jobban tanítjuk, mint a gyakorlati tudást.”

Az érzékeny témák közt van például a homeopátia vagy az otthonszülés, ezekre gyakran jön olyan komment Hunor posztjaihoz, amiben őt és családját is gyalázzák. Sőt fizikai erőszakkal és gyilkossággal is megfenyegették már.

„Nincs megfelelő ismeretanyaguk az embereknek, nem tudják, hogyan kéne helyesen táplálkozni, egészségesen élni – mondja Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetségének igazgatója. – Nagyon kevesen foglalkoznak a közösségi médiában megbízható tudománykommunikációval, sokszor influenszerek teszik ezt, ami nem vezet jóra. Novák Hunor ismeretterjesztő munkája a közösségi médiában például a láz élettani szerepéről, és hogy mikor kell valóban megakadályozni, nagyon sok szülőnek segített.”

SOS-fiók és energiavámpír szülők
Az első rendelőt a Fehérvári úton nyitotta meg. „Üzleti tervem, az nem volt, csak azt tudtam, hogy máshogy akarom csinálni, mint ami a bevett gyakorlat.” A rendelő felszereléséhez csak minimálisan kellett eszközöket beszerezni, és amin lehetett, spóroltak. A tizenöt négyzetméteres rendelő kitapétázására 120 ezres árajánlatot kaptak, így inkább kitapétázták maguk. A tapéta egyébként jól mutatja Novák Hunor gondolkodásmódját. „A rendelőkben többnyire csempe van, és mindenki azt hiszi, hogy ez kötelező, noha a szabály csak azt írja elő, hogy a felületnek moshatónak kell lennie.”

Ezen logika mentén mindent modernizált vagy átalakított, semmit sem csinált megszokásból. A rendelőben már nincs papíralapú adminisztráció, mert meg lehetett oldani elektronikus formában, nincs készpénzforgalom, hogy a hálapénz gondolata se merüljön fel a betegekben. „Itt van egy SOS-fiók – mutat a háta mögött lévő szekrényre. – A legrosszabb forgatókönyvekre, allergiás reakciókra, újraélesztésre, defibrillálásra is ki van képezve mindenki. Nagyon szigorúan veszem ezt, mert mindenütt lehet hibázni, de ha életveszélyről van szó, ott ennek a legkevesebb esélyt szabad hagyni.”

A magánpraxis egyik legnagyobb előnye, hogy megválogathatja a klientúrát. Aki a viselkedésével akadályozza a rendelőben a munkát, vagy minősíthetetlen stílusban beszél, azt elküldi. „Azokat a szülőket, akik energiavámpírok, tisztességtelenek, többszörösen nem tartják be az orvosi javaslatokat, problémásak, akiknek soha semmi sem jó, inkább másfelé irányítom. Mert nem a bevétel az elsődleges, hanem az, hogy ne égjenek ki a kolléganőim. Ha állandóan ilyen légkör venné körül őket, fél év után jogosan mondanák, hogy pályát váltanak.”

A Krokiban az egyik fő irányvonal a vérvétel és a labordiagnosztika. Az náluk már alap, hogy minden vérvétel érzéstelenítésben történik. Míg Magyarországon egy vérvételhez reggel, éhgyomorral kell taposni egymást az SZTK-ban, Hunor szerette volna, ha nyugat-európai országokhoz hasonlóan esti vérvételre is lenne mód.

„A tudományos eredmények alátámasztották, hogy a minta másnap is stabil, de a szolgáltatók eddig a szokásra hivatkozva elzárkóztak ettől” – magyarázza. Találtak egy labort, ahol nyitottak voltak, és leszerződtek velük. „Nincs felesleges éhgyomor, mert az esetek döntő többségében nem kell koplalni. Az meg teljesen abszurd, hogy valaki azért hiányozzon egy napot a munkahelyéről, mert csak reggel lehet elvinni a gyereket vérvételre.”

A másik nagy mérföldkő, amit hamarosan elérhetnek, az úgynevezett kapilláris mintavétel bevezetése. Ez főként a kisgyerekeknél jár hatalmas előnnyel, mert a sarok- vagy ujjbegyszúrásból is elegendő lesz levenni a mintát. „Kisbabáknál előfordul, hogy a rossz, nehezen látható és vékony vénák miatt akár három-négy szúrásból se tudunk levenni elég vért. Külföldön már elterjedt, és szinte mindent meg lehet határozni az így nyert pár csepp vérből: vérképet, májfunkciót, vesefunkciót.” A tesztek már a végső stádiumban vannak, hamarosan így a Kroki lehet az első rendelő az országban, ahol ez a fajta mintavétel elérhetővé válik.