A szülői szerepeket újragondoló pszichiáter bővített kötete, a természetes gyógymódok és a hagyományos orvoslás szimbiózisa (vagy annak hiánya), illetve okos táplálkozás és cukorban szegény ünnepi lakomák – az elmúlt egy évben megjelent egészséges könyvekből válogattunk.
Írta: G. Tóth Ilda, Somogyi Szonja
Dr. Mangó Gabriella: A gyógyítás útjai Jaffa kiadó, 2024, 4499 forint Miről szól? „Itt bolyongunk a természetgyógyászati és orvosi gyógymódok útvesztőjében, és elfelejtjük, hogy a gyógyítás kulcsa a mi kezünkben van!” – írja egy ponton könyvében Mangó Gabriella. A háziorvos, természetgyógyász, influenszer – nem mellesleg hétgyerekes anya – arra tette fel az életét, hogy ebből az útvesztőből kisegítse, és a gyógyulás felé terelje a pácienseit. Tapasztalataiból tanulta meg, hogy a kétfajta orvoslás kiegészíti egymást, ezt a tudást adja át olvasóinak is korábbi kötetének kibővített változatában. Bemutatja a hagyományos kínai orvoslást, a tibeti gyógyászatot és a Magyarországon alkalmazott természetgyógyászati módokat. Mozgásterápia, reflexológia, aromaterápia mellett szó esik például köpölyözésről, apiterápiáról és fitoterápiáról is. Kinek ajánljuk? Annak, aki hisz benne, hogy a természetgyógyászat és az orvostudomány támogathatják egymást, és ehhez útmutatót keres. És annak is, aki még nem hisz benne, de hiteles forrásból szeretne informálódni róla.
Dr. Máté Gábor és Dr. Gordon Neufeld: A család ereje / Ragaszkodj a gyermekeidhez! Open Books, 2024 (bővített kiadás), 4999 forint Miről szól? A régi klasszikust új fejezettel egészítette ki a Kanadában élő magyar szerző. A covid óta ugyanis sokkolóan megugrott a mentális problémák száma a fiataloknál, ezért Máté Gábor még alaposabban elemzi az egészséges szülő-gyerek kapcsolatot. Útmutatót ad, milyen szerepre érdemes törekedniük a szülőknek a gyerekeik életében, és elmagyarázza, hogy a kortársak miért egyre fontosabbak fiatalkorban. Kinek ajánljuk? Kétségbeesett szülőknek, hátha picit megnyugszanak, hogy nincsenek egyedül.
Egyre több az ADHD-s gyerek, és nem a modern kütyük teszik azzá őket. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, a Mindennapi Pszichológia Magazin felelős kiadója segít eligazodni: mik az ADHD tünetei, okai, és mit tehetnek a szülők?
A nap minden másodpercében ingerek bombázzák a gyerekek agyát. Erősítheti ez az ADHD-s tünetek előhozását? Inkább azt mondanám, hogy ez a helyzet kedvez az ADHD-soknak. Egyrészt a figyelmi kapacitásuk le van kötve, másrészt nagyon erős az a jutalmazási rendszer, ami például a videójátékokba van beépítve. Ezért is szeretik nagyon ezeket, főleg, ha nincs mellette háromdimenziós mozgással járó tevékenység.
Hogyan működik az ADHD-s agy? Folyton keresi az ingereket, állandóan pásztázik, mindenre figyel. Maga a megfogalmazás is kicsit visszás, hogy figyelemzavar, hiszen nem arról van szó, hogy nem tud figyelni az ilyen gyerek, hanem arról, hogy szakadatlanul mindenre figyel. Ha jön egy új inger, pillanatok alatt vált, nem tudja felmérni, hogy az eléggé érdekes-e. Elég annyi, hogy elrepül egy galamb az osztályterem ablaka előtt, és képtelen nem oda nézni.
Ha evolúciós szemszögből nézzük, nem ok nélkül alakulhatott ki. Feltételezések szerint az ősközösségekben hasznos tulajdonság lehetett, hiszen az ADHD-s gyorsan észrevesz mindent, és gyorsan reagál is. Veszélyhelyzetben ez jól jöhet. A mai társadalomban viszont küzdelmes az élete, mert már teljesen máshogy működünk. Sok ADHD-s gyerek jól érzi magát olyan környezetben, ahol mozoghat, akár fizika munkát végezhet. Oktatási rendszerünk nem veszi figyelembe, hogy ezeket a gyerekeket nagyon-nagyon nehéz sokszor negyvenöt perces etapokra leültetni.
→ Mi is pontosan az ADHD? Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, angolul Attention Deficit Hyperactivity Disorder) tünetegyüttes, vagyis több tünet együttes jelenléténél lehet a diagnózist felállítani. Két nagy tünetcsoport van, az egyik a figyelemzavar, a másik a hiperaktivitás–impulzivitás. A legújabb diagnosztikus kézikönyvben kilenc figyelemzavar-tünetet és kilenc hiperaktivitás-impulzivitás-tünetet írnak le, utóbbiból hat a hiperaktivitásra, három az impulzivitásra vonatkozik. Ha a két nagy csoportból valamelyikben megvan súlyozottan hat tünet, akkor fel lehet állítani a diagnózist. Az ADHD-nak három altípusa van. A leggyakoribb a kevert, ez azt jelenti, hogy a két nagy tünetcsoport mindegyikéből megvan hat tünet. Ha csak a figyelemzavaros csoportból van meg a hat, akkor az figyelemzavaros ADHD, és ha a másikból, az a hiperaktív-impulzív altípus.
Jellemzően mikor jelentkeznek először az ADHD tünetei? Tizenkét éves kor előtt kell kezdődniük. Az nem elegendő, hogy valaki elkezdi a középiskolát, aztán szétszórttá válik. Az ADHD-tünetek a kamaszkor előtt is jelentkeznek. Az élet három nagy területéből kettőben problémát okoznak: az iskolában, otthon és a kortárskapcsolatokban. Ezért vizsgáljuk hosszmetszetben is a tüneteket, és ezért alkalmazunk differenciáldiagnosztikát. Ki kell zárni, hogy a tünetek nem valamilyen neurológiai probléma, szerhasználat, esetleg fejsérülés következtében jelentek-e meg. Hasonló tüneteket más pszichiátriai zavaroknál is láthatunk, például hangulatzavarnál, szorongásnál. De az nem ADHD.
Mennyiben tehető a környezet felelőssé az ADHD kialakulásában? Az ADHD öröklődő és örökölhető is, általában tetten érhető a felmenőknél. Lehet, hogy a szülők nagyon jól funkcionálnak, sosem kerültek be az ellátórendszerbe, de a tipikus tüneteket mutatják. Az ADHD öröklésének esélye nagyon nagy, nagyjából akkora, mint a testmagasságé.
A nevelésnek nincs köze hozzá? Nincs, mert nem nevelési hiba vagy születési komplikáció miatt bekövetkező állapot. Nem betegségnek, hanem olyan fejlődési sajátosságnak tekintjük, ami zavart tud okozni. Amikor a szülő orvoshoz fordul, általában azért teszi, mert úgy érzi, hogy még nagyon sok van a gyerekben, de egyszerűen nem tudja kihozni magából. Általában az iskolában jelentkezik a legtöbb probléma, mert kisebb korban még a viselkedést megmagyarázzák azzal, hogy apuka vagy anyuka is aktív gyerek, rosszcsont volt. A hiperaktivitás sokszor jó tulajdonságokkal, kreativitással, közvetlenséggel is járhat.
Az öröklődés azt is jelenti, hogy adott esetben a szülőnél is ugyanilyen erősséggel jelentkezett az ő gyerekkorában az ADHD, de nem vették figyelembe? Vagy személyfüggő, hogy kinél mennyire erős? Attól is függ, milyen kompenzáló mechanizmusok működnek a személyben. A lányoknál jellegzetes, hogy jobban kompenzálnak, ezért náluk a tünetek egy kicsit máshogy is jelentkeznek. Ők inkább befelé fordítják a problémáikat, nem kifelé, a viselkedésükön emiatt ez nem hagy nyomot, viszont nagyobb számban jelennek meg szorongásos, hangulati problémák, mert küzdenek magukkal, és emellé jön be még a figyelemzavar.
A gyógyszeres kezelés segíthet? A gyógyszer lehetőség. Az egyik például azt csinálja, hogy megnyit egy időablakot, amíg az agy dopaminszintje megfelelő, ez segít abban, hogy a gyerek jól tudjon figyelni. Ez órákban mérhető, hamar kiürül, de ezekben az időablakokban meg lehet tanulni az adaptív viselkedést, a gyerek megkapja azt az élményt, hogy hogyan kell figyelni, mert nem kalandozik el állandóan a gondolataival.
Nem csodaszer, nem gyógyítja meg az ADHD-t, csak segít a kompenzálásában. A másik lehetőség a kognitív viselkedésterápia. Szerencsés esetben korán elkezdik, még iskola előtt, hogy gyerek már úgy kerüljön a nehezebb terepre, hogy a már tisztában van az állapotával.
Mit tehet egy szülő? A szülőknek együtt kell működniük a terapeutával, ideális esetben eljárnak szülőtréningre, és megtanulják kezelni a gyereket. Ennek a pozitív megerősítés az alapja, amiben nincs büntetés. Egyszerűen azért nincs, mert nem működik, sőt hosszú távon nem is kifizetődő. A kívánt viselkedés jutalmazásával elérhető, hogy a jövőben is azt tegye. Például szedje össze maga után a szennyes ruhát. Egyébként a problémák jelentős része az ilyen hétköznapi dolgoknál jön elő. Érdemes előre megbeszélni a feladatot és a jutalmat is. Ha elvégezte, jöhet a jutalom, ha nem, nincsen semmi baj, de elmarad a jutalom, meg lehet próbálni legközelebb.
Ez nem a gyerek lefizetése? Szoktak ettől félni, hogy miért jutalmazzanak olyasmit, amit mindenki meg tud csinálni. Szerintem ez csapda, mert pont az a lényeg, hogy annak ellenére, hogy bárki meg tudja csinálni, neki ez valamiért nehézséget okoz. Mert elfelejti, mert nem érdekli, mert százezer más dolog van. A jutalmazással készség alakulhat ki, és hosszú távon is megmarad, és mellé más készség is eltanulható.
Mi lesz az ADHD-sokkal felnőttkorban? Nem szeretném azt sugallni, hogy aki ADHD-s, annak feltétlenül problémája lesz felnőttkorában. Minden attól függ, mennyire tud alkalmazkodni. Rengeteget számít a felnőttkorig bejárt út, hogy mennyi bullyingnak van kitéve a gyerek az ADHD miatt, meg tud-e élni sikerélményt, tud-e önbizalmat meríteni valamiből.
Mennyire nehéz felismerni az ADHD-t? Huszonöt éve foglalkozom vele, én azt gondolom, hogy egyértelmű. Nem azt mondom, hogy öt perc alatt diagnosztizálunk, de azért nagyon jellegzetes jegyekről van szó. A szülőnek is gyanús, hogy valami van a gyerekkel, ez lehet először megérzés, de testvéreknél már összehasonlítás is. Ha a szülők ezt nem veszik észre, nem okoz nekik problémát, akkor az is lehet, hogy az ő ingerküszöbük magasabb, hiszen lehet, hogy ők is kicsit ADHD-sok.
Sokszor látjuk, hogy hozza a szintet az ADHD-s gyerek az alsó tagozatban, igaz, hogy ehhez vért kell izzadnia, de aztán a felső tagozatban már nagyon komoly problémák jönnek. Jellemzően mondjuk ötödiktől jelentkeznek azok az ADHD-sok, akiknél előtte nem is igazán okozott gondot, nem jelent meg a funkcióromlás. De mivel nagyon nagy erőfeszítés, stressz volt már az alsó tagozat is, a felső tagozatban már kibuknak a gondok.
A társadalom mennyire nyitott rá, hogy cinizmus nélkül kezelje ezeket a dolgokat? Arra gondolok, hogy szokták mondani: „Régen kimentünk kapálni, nem is volt ennyi figyelemzavaros!” Valóban van ilyen hozzáállás, de szerintem egyre ritkább. Azt tapasztalom, hogy sokkal nyitottabb a társadalom. És a szülők a megfelelő segítségre is nyitottabbak. Persze át lehet esni a ló másik oldalára, ami meg már azt sugallja, hogy mindenki ADHD-s. Inkább az számít, hogy már vannak szavaink rá, az érintettek pedig tudják, hogy nincsenek egyedül.
Ossza meg ismerőseivel:
Somogyi Szonja
2024 Szeptember egészség Somogyi Szonja
A szklerózis multiplexről először a betegség legsúlyosabb tüneteivel élők jutnak eszünkbe. Pedig sokkal többen vannak, akik a diagnózissal együtt is teljes életet élnek, kezelik a tüneteiket. Ahogy Horváth-Tanka Enikő is teszi tíz éve, és az általa létrehozott autoimmun-jógával másokat is ebben segít.
G. Tóth Ilda
2024 Szeptember Üzlet G. Tóth Ilda
Béres Csepp és gumivitamin, lócitrom és családi alkotmány, veszteségek és napelem-beruházás. Interjú apával és fiával egy magyar családi cég
második generációváltásáról.
Árvai Eszter
2024 Szeptember start Árvai Eszter
Reggelente a munkahelyemre érve, a recepciónál szép, színes fal fogadott. Rajta nyolc gondosan megfogalmazott érték mondta el, miért lesz itt jó nekem. Nem mondom, hogy mindegyiknél megdobbant a szívem, de volt köztük egy kedvencem. Itt a harmadik Forgó-csapat! Szeptembertől új négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon egy éven át. Nem azért, mert jó voltam benne, sokkal inkább, mert […]
Forbes
2024 Szeptember Üzlet Forbes
Suri Szilvi lovaglással töltötte gyerekkorában a nyarakat, később egy karrierváltás után lett lovasterapeuta. Megalapította a Zabszalma Lovasterápia-központot, ahol sokféle fejlődési zavart kezelnek eredményesen. Olyan gyerekeknek is segítenek, akiknek a szülei a foglalkozásokat
nem tudnák finanszírozni.