Béres Csepp és gumivitamin, lócitrom és családi alkotmány, veszteségek és napelem-beruházás. Interjú apával és fiával egy magyar családi cég
második generációváltásáról.
Idén szeptemberben a harmadik generáció veszi át a Béres Gyógyszergyár vezetését: a Béres Cseppet több mint ötven éve feltaláló idősebb Béres József unokája, Marcell lesz az elnök édesapja, Béres József után. Ugyanekkor nővére, Melinda a kommunikációs feladatokat kapja meg édesanyjától, és új vezérigazgatója is lesz a Béresnek.
A cég megélt már néhány nehezebb időszakot, onnantól, hogy a Béres Csepp miatt először kuruzslónak kiáltották ki a legidősebb Bérest, mielőtt találmányát gyógyszernek minősítették volna, odáig, hogy átmenetileg a többszörösére nőttek a vállalat energia- és alapanyagköltségei, és a válságban az emberek kevesebbet áldoztak vitaminokra és étrend-kiegészítőkre. Közben a konkurencia is fokozódik: az étrend-kiegészítők piacán újabb és újabb márkák tűnnek fel, innovatívabbnak, természetesebbnek és jobban felszívódónak mondott, sokszor tudományos megalapozottságot nélkülöző szerekkel.
De a Béres magabiztosan piacvezető a vitamin- és ásványianyag-készítmények magyarországi piacán, és miközben a legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyár, az utóbbi tíz évben tízről huszonöt százalékra növelte a bevételében az export arányát, és ma már tizenkilenc országban kaphatók a Szolnokon gyártott termékek.
Amerikai elnökválasztás, Ukrajna még mindig háborúban, sőt már Izrael is, kényes budapesti és uniós erőviszonyok. Közben újra infláció, beragadt kamatok, elcsúszó deficit. Vannak kérdéseink.
Összeállította: Lits Benedek / Közreműködött: Fekete Emese
1. Budapest Majdnem 160 ezren voltak, akik júniusban nemcsak a Fidesz és a Mi Hazánk fővárosi listáira mondtak nemet, de Karácsony Gergelyre is. A főpolgármestert végül 293 szavazat előnnyel választották újra, de a harmadik legerősebb listával a háta mögött kell többséget kovácsolnia a közgyűlésben. A Tiszának nem érdeke beszállni a budapesti pozícióharcokba, Magyar Péter kizárólag ügyek mentén koordinálna. Mi lesz a fővárosi költségvetéssel? És magával a várossal?
2. Amerika? A demokrata Joe Biden visszalépett, helyette jóval fiatalabb és kompetensebb alelnöke, Kamala Harris indul az elnökségért november 5-én. A Biden ellen biztos győzelmet váró Donald Trumpnak van miért izgulnia. Megválasztják a történelem első amerikai elnöknőjét? Merre tovább NATO? Lesz-e koherens Kína-politika? Ki fogja megvédeni Tajvant?
3. Ukrajna? Kijev egy-két sikeres ellentámadással és orosz területeken portyázással sikeresen megkavarta az orosz bel- és külpolitika állóvizét. Putyin a katonai hírszerzés és logisztika rossz hatékonyságát kifelé, míg az alig nagykorú orosz sorkatonák elestét vagy hadifogságba esését befelé egyre nehezebben magyarázza meg annak ellenére, hogy az orosz offenzíva a donbaszi fronton lassan, de relatíve sikeresen halad. Elkeseredett próbálkozás vagy diplomáciai touché? Újranyílhatnak még a nyugati pénzcsapok?
4. Izrael? Az izraeli háború eszkalációja egyre zavarosabb geopolitikai helyzetet hozott a Közel-Keleten. A Hamasz oldalán szerepet vállaló Hezbollah mellett Irán is aktivizálta magát. Izrael védelmi szövetségét a térségben erősödő amerikai jelenléten túl az Iránhoz hasonlóan síita Azerbajdzsán erősítheti. Mikor és hogyan lesz béke, ha ezt a háború kezdete óta elmozdíthatatlan populista elnök, Benjámin Netanjahu sem akarja igazán?
5. Újra infláció? Az MNB három százalék körüli prognózisánál a KSH jóval többet, 4,1 százalékot mért júliusban. A kiugró érték oka a szolgáltatások és bizonyos élelmiszerek – a rossz termés okozta – áremelkedése. És mikor állhat meg a drágulás?
6. Kamatszintek? Tavasszal bátran vágta az alapkamatot a jegybank, a két évvel ezelőtti 13 százalékos szint a nyár végén 6,75 százalék volt. A vártnál nagyobb infláció mellett az amerikai Fedtől is nagyban függ, hogy itthon mekkora lesz a játéktér. Az amerikai kamatvágás nélkül az MNB szinte csak a forintárfolyam kárára tudná stimulálni a magyar gazdaságot. Feláldozza a jegybank a forintot a növekedés oltárán? Ellenáll? És mikor lesz újra olcsó pénz a gazdaságban?
7. Túlzott deficit? Az EU-s intézmények nem bánnak kesztyűs kézzel a tagállamokkal, ha a költségvetési hiány túllépi a GDP-arányos három százalékot. Magyarország ellen is eljárást indítottak. Hány évet kap az ország, hogy meghúzza a nadrágszíjat? A magyar kormány 4,5, míg a Bizottság 5,4 százalékra várja a 2024-es hiányt. Kinek lesz igaza? Elmarad 26-ban a pénzeső?
8. Soros elnökség? Nem volt elragadtatva az EU soros elnöki posztját betöltő Orbán Viktor „békemissziójától” az európai közvélemény: Putyinnal, Hszivel és Trumppal parolázni a szövetségesek tájékoztatása nélkül nem épp barátságos gesztus. Még hátra van szűk négy hónap a magyar elnökségből, mire lesz elég? Képes lesz tematizálni az őszi szezont a cordon sanitaire-be zárt Fidesz?
9. Uniós vízum az oroszoknak? Az Európai Bizottság is vizsgálja azt a magyar szabályozást, amelyik könnyített eljárással juttatná uniós vízumhoz az orosz és a belarusz állampolgárokat. Az Unió belügyi biztosa garanciákat vár, hogy nem léphetnek be orosz kémek, az Európai Néppárt elnöke sürgős ellenintézkedéseket követel „komoly nemzetbiztonsági aggályokra” hivatkozva. Az új szabályozásról először a Forbes.hu írt. Naiv szabályozás vagy szándékos kiskapu? Hány orosz állampolgár él a lehetőséggel? Mit válaszol Orbán Viktor a kérdésekre az októberi csúcstalálkozón?
10. Olaj? Az Észak-Németországot és Oroszországot összekötő 1200 kilométeres Északi Áramlat felrobbantása óta nem épp baráti a német–lengyel viszony. A Barátság kőolajvezeték ukrán tranzitjának kérdésére sem kaptunk még megnyugtató választ, és a világ olajkereskedelmének 30 százalékát lebonyolító Hormuzi-szoros geopolitikai helyzete is kritikus. Augusztus végére a csökkenő kínai kereslet levitte az olaj világpiaci árát és a hazai benzinárat is. Mit lép Irán? És hogyan reagál rá októberben az OPEC?
Először fordul elő, hogy a tíz legnagyobb magyar családi cég mindegyike százmilliárd forint feletti becsült értéket ér el listánkon. Már érződik a NER bő tízéves támogatása ezen a rangsoron is, leginkább abban, ahogy a Mészáros család elszakadt a mezőnytől. Van egy nagy visszatérő is.
Vannak az életben olyan jó dolgok és jó dealek, amik nem titkosak, de nincsenek nagy dobra verve, így különösen kedvesek. Mondok két példát. A háznak, amiben lakunk, az utcáról is elérhető udvarán áll egy óriási fügefa. Minden nyáron várom az augusztust, mert tudom, hogy rajtam kívül alig szed valaki a fáról, én viszont imádom a fügét, és oda […]
Reggelente a munkahelyemre érve, a recepciónál szép, színes fal fogadott. Rajta nyolc gondosan megfogalmazott érték mondta el, miért lesz itt jó nekem. Nem mondom, hogy mindegyiknél megdobbant a szívem, de volt köztük egy kedvencem. Itt a harmadik Forgó-csapat! Szeptembertől új négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon egy éven át. Nem azért, mert jó voltam benne, sokkal inkább, mert […]
Halálos fenyegetések a közösségi médiában, hálás szülők a váróteremben, harc az álhírekkel és egy krokodilba bújtatott fonendoszkóp. Novák Hunor gyermekorvos magánrendelőjével és aktív online jelenléttel mutatja meg, hogy a tudományt nem megkérdőjelezni kell, hanem okosan használni, és hogy a régi beidegződések elhagyásával jobb dolgok jöhetnek létre.
Suri Szilvi lovaglással töltötte gyerekkorában a nyarakat, később egy karrierváltás után lett lovasterapeuta. Megalapította a Zabszalma Lovasterápia-központot, ahol sokféle fejlődési zavart kezelnek eredményesen. Olyan gyerekeknek is segítenek, akiknek a szülei a foglalkozásokat
nem tudnák finanszírozni.
