Bosszankodom, amikor a feleségem januárban hazajön a paradicsommal

Lesz-e még magyar alma, kajszibarack? Hová tűnt a málna, a ribizke? Klímaváltozás – vágjuk rá a választ, de az okok összetettebbek. A közösségi médiában kalapos kertészként ismert Kosztka Ernő kertjében közben már érlelik termésüket a jövő növényei. A megváltozott időjárási viszonyok között is strapabíró, kevés ráfordítást igénylő és könnyen eladható termésű növények.

„A korai sárgabarackomat jól el tudtam adni, a késői már ráfonnyadt a fára. A nyári almát is le tudtuk szüretelni, az őszi-téli azonban elkezdett lepotyogni” – mondja Kosztka Ernő. Tizenöt hektáros gyümölcsöst gondoz Szomor településen, a Zsámbéki medence és a Gerecse találkozásánál, hatezer fája van, többek között húszféle kajszi, tízféle cseresznye, őszibarack és szilva.


Birtokának egy részén azonban – ahogyan ő mondja – a jövő növényein kísérletezik.
Akinek a szeme előtt zárt laborokban, gyanús színű tápoldatokban, pontosan beállított hőmérsékleten, mesterséges fénnyel megvilágított növények képe sejlik fel, az téved. Szabadföldben sorjázik többek között a fekete berkenye, a rézvörös fanyarka, van szarvasgombatelepe is, és éppen most telepítik az olajfaligetet. Ernő ugyanis keresi azokat a növényfajokat, fajtákat, amik a megváltozott időjárási viszonyok közepette is strapabíróak, termesztésükhöz nincs szükség kemikáliákra, kevés ráfordítást igényelnek, sok bennük a vitamin, és könnyen eladhatók.