KÉRDEZETT: Ács Gábor és Zsiborás Gergő Sokszor az eladók magukat verik át azzal, hogy egy szám beleragad a fejükbe. De meddig nőnek a lakásárak? Mi lesz azokkal, akiket a piac kiáraz a lakhelyükről? Balla Ákos a piac minden szegmensét átlátja, és a lakhatási válságról azt mondja: ez tényleg válság, És a válság szót húzzuk háromszor alá. De van sok ötlete is, olyanok […]
KÉRDEZETT: Ács Gábor és Zsiborás Gergő
Sokszor az eladók magukat verik át azzal, hogy egy szám beleragad a fejükbe. De meddig nőnek a lakásárak? Mi lesz azokkal, akiket a piac kiáraz a lakhelyükről? Balla Ákos a piac minden szegmensét átlátja, és a lakhatási válságról azt mondja: ez tényleg válság, És a válság szót húzzuk háromszor alá. De van sok ötlete is, olyanok is, amikkel pénz nélkül is sokat lehetne segíteni.
Februárban – meglepetésre – éves alapon tizenhét százalékot emelkedtek a budapesti lakásárak, mintha a piac előre beárazta volna az érkező állampapírkamatokat. A korábbi szuperciklusokat értettük, de most gazdasági fundamentum mintha nem lenne a felfutás mögött. Most nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi öt hónapban több volt ebben a pszichológiai hatás, mint a valós tranzakció. A vevők novemberben egyszerűen bestresszeltek, hogy nem lesz lakásuk, és elkezdtek egymásra licitálni. Akik októberben akár olcsóbban is tudtak volna vásárolni a megtakarításaikból, az elmúlt hónapokban megvették drágábban. Az ősz óta megjelenő pozitív hírek felhajtották az ingatlanárakat. Az eladók nagyon gyorsan magukévá tették azt a véleményt, hogy az ingatlanárak gyorsan föl fognak menni.
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból. A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit […]
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból.
A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit kérték fel az épület díszítésére.
Processed with VSCO with e1 preset
Processed with VSCO with e1 preset
A londoni központú cég ekkoriban a világ több országában jelen volt, így Magyarországon is. Névadója a 16. századi brit kereskedő, Sir Thomas Gresham, a londoni Royal Exchange megalapítója volt, portréját az épület homlokzatán is megtekinthetjük. Ezt a portrészobrot Telcs Ede, a homlokzat többi díszítőelemét Maróti Géza, a pávamotívumos kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A páva egyébként az épület egyik legfontosabb védjegye ma is, a levélpapíroktól a menükártyákig mindenütt megjelenik.
Tévedés lenne ugyanakkor ezt az épületet pusztán fényűző cégközpontnak értékelni. A biztosítótársaságok akkoriban is távol tartották magukat a tőzsdei műveletektől vagy más kockázatos üzletektől, ezért más befektetések után kellett nézniük. Ilyen volt az ingatlanpiac: ebben az épületben luxuslakások kaptak helyet, ami biztos bevételt hozott a cégnek. Érdekes belegondolni, milyen élet lehetett itt száz évvel ezelőtt, kik laktak itt, és hová jártak szórakozni.
Az épület földszintjén működött a Venezia Kávéház, itt alakult meg többek között a hazai vitorlásélet egyik legfontosabb egyesülete, a Balatoni Yacht Club 1912-ben, de a kor sok notabilitása is látogatta. A leghíresebb egy művésztársaság, az úgynevezett Gresham-kör volt olyan tagokkal, mint Berény Róbert, Márffy Ödön és Szőnyi István is, csupa olyan művész, akiknek művei később az aukciók legmagasabb polcán szerepeltek. A művészetpártolás ma is fontos a szálloda számára, az itt látható műalkotásokat nem kölcsönözték, hanem a Four Seasons gyűjteményének részei.
Az épületet a szocializmus évei alatt méltatlanul kezelték, a tágas apartmanokat kisebb lakásokra darabolták, az irodákat állami vállalatok és a Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság foglalták el – a védett épület néhány évtized alatt gyakorlatilag tönkrement. A házat a 2000-es évek elején újították fel a pincétől a padlásig, és ma a város egyik legszebb és legdrágább szállodája működik benne, teljes nevén a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest. 179 szobája és 19 lakosztálya közül a legdrágább az elnöki lakosztály, ára akár öt–hatmillió forint is lehet egy éjszakára. A földszinti passzázs és lobbi manapság is szabadon látogatható, télen az itt felállított karácsonyfa miatt, az év bármely szakában az innen nyíló bárokért érdemes bejönni.
Az előcsarnok A földszinti passzázs és lobbi szabadon látogatható, a fém-üveg kupolával fedett előcsarnokba mindig hatásos a belépés. A boltokkal szegélyezett és üvegkupolával fedett, T alakú passzázs csempéit a pécsi Zsolnay-gyár, a csillárt a cseh Preciosa szállította, a velencei mozaikok és az ólomüveg ablakok Róth Miksa munkáját dicsérik. Csak mozaikból kétmillió darabot építettek be. Télen még egy hatalmas karácsonyfa is áll itt, öt kilométernyi égősor díszíti. De enélkül is lenyűgöző a tér. Innen nyílik például a Kollázs Brasserie & Bar vagy a teakabinet, egy igazi kis Wunderkammer ásványokkal, korabeli metszetekkel, Herendi-porcelánokkal és ősrégi Unicum-palackokkal a vitrinben. És innen nyílik a legjobb budapesti bárok között emlegetett Múzsa Bár is.
A homlokzat A homlokzaton látható a biztosítótársaságot alapító Sir Thomas Gresham portréja. A palota 1987 óta más Duna-parti épületekkel együtt az UNESCO Világörökség része.
Elnöki lakosztály a Lánchíddal Ez a szálloda messze legdrágább szobája, olyan szolgáltatásokkal, amilyenekre egy elnöknek vagy egy hollywoodi sztárnak szüksége lehet. Az étkezőjéhez például külön szolgálati úton jönnek meg a pincérek, és a szekrényekben akár százötven ruhát is lehet tárolni. Igen, akad vendég, aki két-három napos útra is ekkora ruhatárat utaztat.
A lift Az épület egykor tele volt újszerű technikai megoldásokkal, ilyen volt például a központi fűtés, a központi porszívórendszer, és amikor megépült, még a lift is ritkaságnak számított Budapesten. A félhomályos felvonó hangulata egészen különös, az emeletek jelzéseit egy vékonyra csiszolt, hátulról megvilágított, szívalakú drágakőlapon át láthatjuk.
A koronaékszer Az épület tulajdonosa az Ománi Szultánság Állami Általános Tartalékalapja, üzemeltetője a torontói székhelyű Four Seasons Hotels. A nemzetközi hotellánc csak top kategóriás szállodákat üzemeltet, de a budapesti épületet ezen belül is az egyik „koronaékszernek” tartják.
Több évtizedes hagyomány, hogy a Szentes környéki termelők egy központba viszik a termésüket. A Délkertész ma az ország legnagyobb zöldség-nagykereskedője, Nagypéter Sándor elnöksége alatt már nemcsak beszállítani akar, hanem életérzést is átadni. Vagányat. „Ha valaki Kelet-KözépEurópában a paprikára gondol, automatikusan a szentesi paprika jusson eszébe. Ez a nagy álmom” – mondja Nagypéter Sándor, miközben az Árpád Masterplant Kft. diffúz üvegházába tartunk […]
Fehér Tamás minden túlzás nélkül fogalom az órarajongók között, művei milliárdosok nappaliját vagy dolgozószobáját díszítik. Van olyan rajza, aminek eredeti példányáért 16 ezer svájci frankot fizettek egy árverésen, egy másikat a Schumacher család őriz. Leülünk a nappaliban az asztalhoz, és hirtelen úgy érzem magam, mintha egy sokat látott sorozat díszletei közé kerültem volna. Nem véletlenül ismerős a hely, […]
Még a legzöldebb forgatókönyvvel se lehet másfél fokra levinni a felmelegedést, csak ha az emberiség önként alacsonyabb életszínvonalra vált – aminek semmi jele. Varró László, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnöke, a globális szcenárióelemző csapat vezetője szerint a mesterséges intelligencia óriási változást hoz az energiabiztonságban is. De melyik forgatókönyv mentén érvényesülnek legjobban a zöld szempontok? Alig két év után új […]
