Nyolc éve, amikor az első fintech listát készítettük, még magyarázni kellett, mit takar a fogalom. A fintech megoldások ma már annyira az életünk részei – neobankok, számlázási rendszerek, mobilfizetési appok és a hagyományos banki infrastruktúrák szerves elemei révén –, hogy ha nem is nevesítjük, akkor is nap mint nap használjuk őket. Forradalmi változást előre jelezni kevesen mernek, nagyot […]
Nyolc éve, amikor az első fintech listát készítettük, még magyarázni kellett, mit takar a fogalom. A fintech megoldások ma már annyira az életünk részei – neobankok, számlázási rendszerek, mobilfizetési appok és a hagyományos banki infrastruktúrák szerves elemei révén –, hogy ha nem is nevesítjük, akkor is nap mint nap használjuk őket.
Forradalmi változást előre jelezni kevesen mernek, nagyot lehet perecelni, ha nem jön be. Elég, ha csak komótosan indul be a változás, rögtön bukik a forradalmiság. Figyelemre méltó, hogy a pénzügyi szektor küszöbön álló komoly átalakulásával kapcsolatban is mennyire eltérnek az előrejelzések. Nyugat-Európában sokan számítanak radikális átalakulásra, és a bankok is készülnek a nagy változásra, a magyar helyzet ennél fékezettebb habzású.
Hmm. Nyolc év távlatából jogos volt a fenti óvatosság – az előző mondatokat első fintech listánk bevezetőjében írtuk (Forbes, 2017/7). Igaz ugyan, hogy ma már nem kell annyit magyarázni, hogy miféle pénzügyi innovációkat értünk fintech alatt (ha más nem, a Revolut mint neobank vagy a magyar Simple mint szuperapp valószínűleg mindenkinek beugrik), de a forradalomtól elég messze vagyunk.
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból. A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit […]
Ez a város egyik legszebb szecessziós épülete, egyben az egyik legdrágább szállodája – nem hiányozhat sorozatunkból.
A századelőn még a multicégek is mások voltak. 1907-ben, amikor a The Gresham biztosítótársaság megépítette budapesti székházát, a korszak legjobb művészeit kérte fel a tervezésre. Közéjük tartozott a két építész, Quittner Zsigmond és Vágó József. Gyakorlatilag szabad kezet kaptak az alkotáshoz, és a korszak legjelesebb képzőművészeit kérték fel az épület díszítésére.
Processed with VSCO with e1 preset
Processed with VSCO with e1 preset
A londoni központú cég ekkoriban a világ több országában jelen volt, így Magyarországon is. Névadója a 16. századi brit kereskedő, Sir Thomas Gresham, a londoni Royal Exchange megalapítója volt, portréját az épület homlokzatán is megtekinthetjük. Ezt a portrészobrot Telcs Ede, a homlokzat többi díszítőelemét Maróti Géza, a pávamotívumos kovácsoltvas kaput Jungfer Gyula készítette. A páva egyébként az épület egyik legfontosabb védjegye ma is, a levélpapíroktól a menükártyákig mindenütt megjelenik.
Tévedés lenne ugyanakkor ezt az épületet pusztán fényűző cégközpontnak értékelni. A biztosítótársaságok akkoriban is távol tartották magukat a tőzsdei műveletektől vagy más kockázatos üzletektől, ezért más befektetések után kellett nézniük. Ilyen volt az ingatlanpiac: ebben az épületben luxuslakások kaptak helyet, ami biztos bevételt hozott a cégnek. Érdekes belegondolni, milyen élet lehetett itt száz évvel ezelőtt, kik laktak itt, és hová jártak szórakozni.
Az épület földszintjén működött a Venezia Kávéház, itt alakult meg többek között a hazai vitorlásélet egyik legfontosabb egyesülete, a Balatoni Yacht Club 1912-ben, de a kor sok notabilitása is látogatta. A leghíresebb egy művésztársaság, az úgynevezett Gresham-kör volt olyan tagokkal, mint Berény Róbert, Márffy Ödön és Szőnyi István is, csupa olyan művész, akiknek művei később az aukciók legmagasabb polcán szerepeltek. A művészetpártolás ma is fontos a szálloda számára, az itt látható műalkotásokat nem kölcsönözték, hanem a Four Seasons gyűjteményének részei.
Az épületet a szocializmus évei alatt méltatlanul kezelték, a tágas apartmanokat kisebb lakásokra darabolták, az irodákat állami vállalatok és a Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság foglalták el – a védett épület néhány évtized alatt gyakorlatilag tönkrement. A házat a 2000-es évek elején újították fel a pincétől a padlásig, és ma a város egyik legszebb és legdrágább szállodája működik benne, teljes nevén a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest. 179 szobája és 19 lakosztálya közül a legdrágább az elnöki lakosztály, ára akár öt–hatmillió forint is lehet egy éjszakára. A földszinti passzázs és lobbi manapság is szabadon látogatható, télen az itt felállított karácsonyfa miatt, az év bármely szakában az innen nyíló bárokért érdemes bejönni.
Az előcsarnok A földszinti passzázs és lobbi szabadon látogatható, a fém-üveg kupolával fedett előcsarnokba mindig hatásos a belépés. A boltokkal szegélyezett és üvegkupolával fedett, T alakú passzázs csempéit a pécsi Zsolnay-gyár, a csillárt a cseh Preciosa szállította, a velencei mozaikok és az ólomüveg ablakok Róth Miksa munkáját dicsérik. Csak mozaikból kétmillió darabot építettek be. Télen még egy hatalmas karácsonyfa is áll itt, öt kilométernyi égősor díszíti. De enélkül is lenyűgöző a tér. Innen nyílik például a Kollázs Brasserie & Bar vagy a teakabinet, egy igazi kis Wunderkammer ásványokkal, korabeli metszetekkel, Herendi-porcelánokkal és ősrégi Unicum-palackokkal a vitrinben. És innen nyílik a legjobb budapesti bárok között emlegetett Múzsa Bár is.
A homlokzat A homlokzaton látható a biztosítótársaságot alapító Sir Thomas Gresham portréja. A palota 1987 óta más Duna-parti épületekkel együtt az UNESCO Világörökség része.
Elnöki lakosztály a Lánchíddal Ez a szálloda messze legdrágább szobája, olyan szolgáltatásokkal, amilyenekre egy elnöknek vagy egy hollywoodi sztárnak szüksége lehet. Az étkezőjéhez például külön szolgálati úton jönnek meg a pincérek, és a szekrényekben akár százötven ruhát is lehet tárolni. Igen, akad vendég, aki két-három napos útra is ekkora ruhatárat utaztat.
A lift Az épület egykor tele volt újszerű technikai megoldásokkal, ilyen volt például a központi fűtés, a központi porszívórendszer, és amikor megépült, még a lift is ritkaságnak számított Budapesten. A félhomályos felvonó hangulata egészen különös, az emeletek jelzéseit egy vékonyra csiszolt, hátulról megvilágított, szívalakú drágakőlapon át láthatjuk.
A koronaékszer Az épület tulajdonosa az Ománi Szultánság Állami Általános Tartalékalapja, üzemeltetője a torontói székhelyű Four Seasons Hotels. A nemzetközi hotellánc csak top kategóriás szállodákat üzemeltet, de a budapesti épületet ezen belül is az egyik „koronaékszernek” tartják.
Már az is meghökkentő volt, hogy néhány éve Magyarországról kezdték el megcsinálni a tőzsdevilág egyik legátfogóbb brókerösszehasonlító portálját, de ahol most tart a Brokerchooser, az még extrább. Ez a sztori olyan, mintha nem Magyarországon íródna. Mondjuk, nem is itt van: amit csinálnak, az tényleg az egész világot lefedi. Száznál több brókercéget elemeztek ki, felhasználóik harmada Észak-Amerikából jön, másik […]
Divattrendek, színházajánló, terápia szabad tánccal, némi csillogás és az ötven legbefolyásosabb magyar nő a legfrissebb különszámban. Varga EszterSok évtizedes, szűkebb szakmai beágyazottságán túl a tévé, azaz a Cápák között című műsor két évadában vállalt befektetői szerep hozott neki széles ismertséget. Címlapinterjújában mesél a befolyásról, és arról, hogy miért nincs igazuk azoknak a vezető beosztású nőknek, akik azt gondolják, hogy nekik […]
A Csaknekedkislány tánczenekar frontembere, Csepella Olivér mint grafikus – a Nyugat szerzőinek zombiinváziós harcáról szóló kultikus képregény, a Nyugat + zombik megalkotója – került tíz éve a 30 sikeres magyar 30 alatt listára. Akkor még a külföldre költözésen gondolkodott a politika miatt, most már inkább formálná azt. Ha régi egyetemista haverod lennék, aki tíz év után most jött haza külföldről, mit […]
