Móra, Zegna, Babycare – az idén hetvenéves Janikovszky János legnagyobb üzletei. A 80-as években Németországban tanulta meg, milyen érzés szabadon, százezer dollárokkal boltolni, aztán hazajött,
hogy privatizálja a Móra könyvkiadót, és visszaszerezze a patinás mesekönyvek kiadási jogát. Azt mondja, amikor belevág valamibe, nem gondolja túl, tökölés helyett inkább cselekszik. Az intuícióját használja, okostelefont és appokat viszont nem.
Semmit sem szabad középszerűen csinálni” – mondja Janikovszky János, miután elmeséli, hogyan találta meg Ermenegildo Zegna nevű luxusüzletének első vezetőjét. „Egyszer vettem egy inget egy apró, Váci utcai boltban, és annyira elvarázsolt a fiatalember, ahogy kiszolgált. Pár év múlva átcsábítottam a Zegnába.”
Jánosnak még a 90-es években, egy távol-keleti outletben került a kezébe egy olasz öltöny. „Zsebre tettem benne a kezemet, és úgy éreztem magam, mint még soha.” Innentől kezdve bármerre járt, kereste a Zegna üzleteket. Aztán rájött, hogy Európában csak Pozsonyt és Budapestet kerülte el ez a márka, írt hát egy levelet az észak-olaszországi Triveróban 1910-ben megalapított családi vállalkozásnak, hogy szeretne nyitni egy boltot.
A Zegna lett az első luxusüzlet az Andrássyn a 2000-es évek közepén. Amikor hat évvel később lejárt a bérleti szerződés, és az ingatlan tulajdonosa, Scheer Sándor nem adta el a helyiséget Jánosnak, néhány épülettel odébb költöztette a boltot. „Think big” – mondja, hogy ebben hisz, és az új portálra, az eredeti boltívek visszaállítására ismét milliókat költött, hogy a bolt olyan legyen, amilyennek megálmodta. „Idén lesz teljesen az enyém az ingatlan, eddig a banké volt” – nevet. És azóta sem nagyon visel mást, csak Zegna ruhadarabokat.
Az egyetem nem látta meg a fantáziát Divós Ferenc műszerében, az erdészek pedig eleinte kétkedéssel figyelték a fákat méregető fiatal fizikust. A Fakopp viszont bizonyította, hogy életet menthet, mivel időben diagnosztizálni tudja, ha egy fa beteg, és a város közepén kidőlni készül. Ma már világsiker, a családi cégben pedig megjelent a második generáció.
A kanyarban az autó megcsúszott a rossz úton, és fejre állt. A totálkárosra tört kocsit a Divós család legidősebb fia vezette friss jogosítvánnyal. A balesethez az egyik testvére, György ért oda először, és amikor megkérdezte a bátyját, hogy jól van-e, az legyintett, hogy minden rendben. Ebben a pillanatban kezdett folyni a vér a kezéből, amit a roncsból kikászálódás közben elvágott egy üvegszilánk. Most már talán mindegy is, hogy a családi autó összetörése felett érzett lelkiismeret-furdalás vagy szimplán az érdeklődés miatt, de később megírta azt a programot a családi vállalkozásnak, amit a Fakopp máig használ.
„Ezzel akkora értéket tett be a cégbe, hogy a balesettel okozott kár sokszorosan megtérült” – mondja az apa, Divós Ferenc, miután a Fakopp nevű műszerrel megmérjük a soproni Erzsébet kert mammutfenyőjét. A fa kiváló egészségnek örvend, és hogy ezt roncsolásmentes vizsgálattal meg lehet állapítani, Ferenc munkájának az érdeme.
A Fakopp favizsgáló műszerrel képet kaphatunk egy fa állapotáról. Pontosan megmutatja, van-e belül korhadás vagy bármi más probléma. A klasszikus módszerrel szemben, amikor belefúrnak a fába, a Fakopp nem jár roncsolással. Egy gerendánál ez mindegy, de az élő fánál a fúrás veszélyekkel járhat. Ugyanis a fa védekezik, kiépíti a védekezési zónát a korhadás körül, hogy a gombafonalak onnan ne tudjanak áthatolni az egészséges részre. Ha ezt átfúrjuk, bármilyen kicsi is a lyuk, kaput nyitunk a gombának, és rontunk a helyzeten.
Ezzel szemben a Fakoppnál érzékelőket ütnek be egy-két centi mélyen a fa törzsébe, és ezeket kopogtatva mérik a hang terjedését, a szoftver az adatok alapján feltérképezi a fa teljes keresztmetszetét. Erre az erdészeknek és a favizsgálóknak van leginkább szükségük, utóbbiak mérik fel például a városok és közparkok fáinak állapotát.
„Egy fával kapcsolatos döntés nagyon sokrétű, összetett dolog. Ismerni kell a talaj működését, a talajban lakó élőlényeket, a fa károsítóit, a rovarokat, a gombákat, a fa mechanikáját, az áramlástant, a biológiáját és így tovább. A képzett erdészek és favizsgálók szemrevételezéssel egy százalék alatti tévedéssel meg tudják határozni a fa állapotát” – magyarázza Ferenc a favizsgálók munkáját. Ha viszont ezen emberélet múlik, egy százalék is sok, ezért amikor egy felmerülő kérdéshez a szemrevételezés nem elég, előkerül a Fakopp.
Az atomerőműtől a soproni erdőkig Ferenc 1983-ban mint fizikus diplomázott Debrecenben, a nukleáris kutatás magyarországi központjában. Akkor a képzésnek fontos része volt, hogy ha mérni akart, a mérőműszert is el kellett készítenie hozzá, ugyanis a COCOM-lista miatt az atomkutatáshoz szükséges eszközökhöz nem lehetett hozzáférni. Ezért az egyetem mellett lévő Atommagkutatónál villamosmérnökök támogatták a fizikusokat, az ebben a korszakban született eszközök közül számos most is a piacon van.
Ferenc az egyetem után Paksra került, éppen, amikor az atomtudomány kiemelt és izgalmas terület volt. A csernobili katasztrófa idején járunk, és a paksi környezetellenőrző rendszer elsőként jelezte az országban, hogy megemelkedett a sugárszint. Sorban ültek össze a válságstábok, Ferencet például az egyik reggel egy hatalmas kupac föld várta a sugárvédelem irodájában.
Egy ellenőrzésnél ugyanis a gamma-spektrométerrel erősen sugárzó területet találtak, kiásták hát, és bevitték az irodába. Az ő feladata volt a halom átválogatása, míg a végén pedig meglett a csernobili reaktor forró zónájából származó apró szemcse. Ez a mikroszkóppal látható darab elmesélt nekik mindent a katasztrófáról, a reaktor leállásának időpontjától a láncreakció típusáig.
Ebben a mozgalmas időszakban a paksi reaktortartály vizsgálata volt a munkája, sokat tanult a roncsolásmentes és az akusztikus módszerekről, és kinyílt előtte a világ. Megtanult angolul, hogy együtt dolgozhasson a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség kirendelt felügyelőbizottságával, közben amerikai, angol és finn szakemberekkel ismerkedett meg. Mire a program véget ért, hatvan évre előre pontos információkkal rendelkezett a reaktortartály állapotáról. Ezután került a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre, és kiderült, hogy Pakson megszerzett tudása más területen is kamatoztatható.
Azt mondd meg nekem, hogy élő fára működik-e 1991-ben ösztöndíjjal kijutott az Egyesült Államokba öt hétre, ott találkozott először egy Fakopphoz hasonló megoldással, amivel a fából készült szerkezeteket vizsgálták és mérték. Nagyon leegyszerűsítve arról volt szó, hogy ha egy gerendában gyorsabban terjed a hang, akkor nagyobb a szilárdsága, tehát több terhet lehet rábízni, így optimalizálni lehet a szerkezetet, illetve állapotfelmérésre is használható.
Itthon bemutatta elképzelését, de az Amerikában látott eszköz beszerzése túlmutatott az egyetem lehetőségein. Nem volt más hátra, visszafejtették a működési elvet, az egyetemen és a Pakson megszerzett tapasztalatokat felhasználva kollégáival megépítette a saját változatát. Büszkén mutogatta mindenkinek, de igen visszafogott érdeklődés mutatkozott iránta. Csak a véletlennek köszönhetően nem merült feledésbe. Egy erdőmérnök kollégája, Mészáros Károly beugrott a laborba, és félvállról rákérdezett, mi az a műszer. Ferenc lelkesen elkezdte magyarázni, amire az erdész legyintett: „Azt mondd meg nekem, hogy élő fára működik-e!.” Másnap már korán reggel a közeli erdőben vizsgálták a fákat. Az erdész a klasszikus módszerrel, az erre használt fúrójával, Ferenc roncsolásmentes módszerével, az új műszerrel kopogtatva. Az eredményeket összevetették, és egyből mentek a dékánhoz a felfedezéssel.
„Jó szerencsét kívánt nekünk, ez a bányász- és erdészköszönés most is dívik még az egyetemen. Azt mondta, csináljunk vele, amit akarunk, az egyetem nem tud ezzel foglalkozni” – emlékszik vissza Ferenc a dékán reakciójára. Úgyhogy összedobták a tőkéjüket, és belevágtak, Mészáros Károly bt.-je intézte a forgalmazást, Ferenc egyéni vállalkozóként a gyártást. Még abban az évben eladtak néhány darabot, de az áttörés egy évvel később, 1994-ben jött el.
Az egyetemet felkérték a győri strand fáinak vizsgálatára. Rutinmunka volt a szezon végén, több mint száz fát kellett felmérniük, biztonságosak-e. Az egyik tapasztalt erdész, Kocsó Mihály leplezetlen szkepticizmussal figyelte a fiatal fizikust, ahogyan a műszereivel próbál versenyre kelni az ő több évtizedes tudásával. Ferenc ahányszor közelített egy fához, az erdész már messziről mondta, hogy milyen a fa egészsége, a mérések pedig igazolták a diagnózist.
Egy hatalmas jegenyenyárhoz érve is szólt, hogy az a fa jó lesz, Ferenc pedig ekkor már kedvtelenül végezte a mérést. Aztán jelezte, hogy ez a fa nem rossz, hanem egyenesen katasztrofális. Az erdész legyintett, hogy „fiatal vagy még”, és ment is volna tovább a következő fához. Ám történt valami. Megállt, és visszafordult a jegenyéhez. „Körbement a fa körül, de még mindig nem látott semmit. Aztán észrevett a fa tövében a kérgen egy pici kis barna foltot” – idézi fel Ferenc a sorsfordító pillanatot.
A tapasztalt erdész elkérte a kopogtatáshoz használt kalapácsot. Az ütéstől a fa azonnal beszakadt, hatalmas üreg nyílt meg előttük. Amikor kivágták a fát, kiderült, hogy körülbelül két centi élő rész volt kívül, a közepe viszont teljesen üreges volt. A bejáratnál álló fa kifejezetten veszélyes volt, nagy bajt okozhatott volna. Ez a favizsgálás nyitott kaput Ferencnek és a Fakoppnak, hogy fizikus létére betörjön az erdészek és a faápolók zárt világába.
Fakopogtatás a világ körül A műszert harminc éve tökéletesítik és fejlesztik a visszajelzések alapján. Ez a hozzáállás a termék egészére kiterjed, például miután Krakkóban beázott egy favizsgáló pincéje, a Fakoppok dobozát vízhatlan műanyagra cserélték. Ferenc személyisége és a Fakopp hatékonysága mellett ez a termékfókuszú gondolkodás a magyarázata, hogy az ügyfelei rajongással vegyes tisztelettel emlegetik.
Nyerges Márton favizsgáló leginkább városi faápolásnál használja a Fakoppot, azt mondja, ilyenkor sokkal nagyobb a felelősség, hiszen egy rossz állapotú fa lakott területen súlyos károkat tud okozni. (Bubnó Márk zenésszel alapított vállalkozásáról, a Fakultúráról lásd: Forbes, 2024/6.) Ismeri a konkurens eszközöket, de a Fakoppot tartja a legjobbnak. Nincs vele macera, egyszerűen kezelhető, a mérések eredményét egyértelműen jeleníti meg, ami megkönnyíti a jelentést is a megrendelőnek. Gyorsan és egyszerűen használható, a kezeléséhez nincs szükség hosszú tanulási folyamatra. Nem olcsó, a sokcsatornás ArborSonic műszer ára négymillió forintról indul, a szoftver viszont ingyenes, nincs havidíj, és rendszeresen frissül. Vitán felül megéri, egy életre szól, és nincs igazán jó alternatívája.
A külföldi terjeszkedés 1995-ben indult el, amikor Ferenc ösztöndíjjal egy japán erdészeti és faipari kutatóintézetbe látogatott, és a csomagjai közé keveredett egy Fakopp is. Méréseinek pontossága lenyűgözte a japánokat, a szigetországban azóta is jól fogy a Fakopp, évente tizenöt–húsz darab máig gazdára talál.
Ezekben az években futott fel az amerikai kapcsolat is. A tesztre kiküldött műszert nem fahibák keresésére használták, hanem szilárdságot mértek vele, megjósolva, hogy milyen minőségű gerenda lesz az adott fából. Miután a bekért és letesztelt műszerek közül a Fakopp adta a legpontosabb eredményt, az amerikai piac is megnyílt. Mostanra a műszer meghódította a világot, Európán kívül húsz országba szállítanak, az árbevétel 95 százaléka exportból származik.
Évről évre változik, hol a legnagyobb a kereslet, volt, hogy Olaszországban vagy Lengyelországban bonyolították a legnagyobb forgalmat, most éppen Kína szippantja fel a legtöbb műszert. Ezt a piacot is egy különleges és emlékezetes mérés nyitotta meg: Pekingben a Nyári Palota egyik épületének öreg faszerkezetét vizsgálva mutatták be a Fakopp tudását.
Amikor a mellékállás túlnövi a főállást Kezdetben a Fakopp szerény keresetkiegészítés volt, és mivel az egyetemi fizetés adta a család megélhetését, a cégből egy fillért sem vettek ki, minden bevételt visszaforgattak. Munka viszont bőven volt vele, de ahányszor az éjszaka közepén megjött a fax Japánból egy új rendeléssel, nagyon örültek. Ferenc fiai úgy emlékeznek vissza erre az időszakra, hogy kamaszkorukban amikor ők lefeküdtek, a szülők még dolgoztak, amikor reggel keltek, már dolgoztak.
Bár a törvények és az egyetemi szabályok szerint a két tevékenység megfért egymás mellett, mindig ott lógott a levegőben, hogy ezt a lehetőséget német mintára itthon is lezárják. Ezért alapítottak egy bt.-t, amiben Ferenc felesége, Mónika lett az ügyvezető és a beltag, a cégben a logisztikáért és a pénzügyekért felel.
Hét éve érték el azt a pontot, amikor már nem lehetett mellékállásban csinálni, és Ferenc a vállalkozás mellett döntött. Noha a céget az induláskor a kényszer vitte az élő fák vizsgálata felé, mert ott volt kereslet erre a tudásra, Divós Ferenc egyáltalán nem bánja, hogy így alakult. „A favizsgálók és az erdészek igen-igen jó partnerek – mondja ügyfeleiről. – Akik a természetben élnek, mozognak, dolgoznak, mindig kiegyensúlyozottak és boldogok.”
Mostanra nemcsak a fatörzs, hanem a gyökérzet vizsgálatára is van eszközük. Ez például építkezéseknél érdekes, amikor nyomvonalat kell keresni egy csatornának, vagy útépítésnél alapozni kell, és éppen van a nyomvonal környékén védett fa, aminek nem szabad bántani a gyökérzetét. Ezt alárendelt alkalmazásnak nevezik, mert ezzel a gyökérzet állapotáról nem kapnak információt, csupán annyit tudnak megmondani, hogy meddig terjed. Ez is ugyanazon az elven működik, mint a Fakopp, az elektronika is ugyanaz, de a fán bevitt koppintásokat egy talajszondán mérik. „A geofizikától is sokat tanultunk” – mosolyog Ferenc.
Ha te is jössz, jövök én is Jelenleg tíz főt foglalkoztatnak, és a teljes fejlesztés és az összeszerelés házon belülre került, kizárólag a fém alkatrészek forgácsolása és felületkezelése, valamint az elektronika gyártása zajlik külsős partnernél, de a szoftver fejlesztését és az áramkörök tervezését maguk végzik. Ez a törekvés öt éve indult, amikor a három Divós fiúból kettő beszállt a családi üzletbe.
A legidősebb fiú, akinek az autóbalesetével indult a szoftverfejlesztés, programozó Angliában, és egyelőre nem tervezi a hazaköltözést. Két öccse, György és Gábor viszik tovább az örökséget. György programozó, Gábor közgazdász, és egyedül egyikük sem akarta átvenni a céget, de együtt, „ha te is jössz, jövök én is” alapon örömmel vágtak bele. Az első időszak a tanulásé volt, ekkor látták be, mennyire kulcsfontosságú, hogy a Fakopphoz tartozó tudás a kezükben legyen. „Ha külsős készít nekünk tervet, és eltűnik, nagyon rossz pozícióba kerülünk. Most viszont minden nálunk van, ha bármi probléma merül fel, azonnal tudjuk, mit kell fejleszteni” – mondja Divós György.
Évente körülbelül kétszáz műszert adnak el, szűk piacon működnek, de élvezik az együttműködést a faápolókkal. Mindössze két konkurensük van, két német cég, senki más nem foglalkozik ezzel. Éppen ezért a másolás nem akkora veszély ebben a szakmában, ráadásul a Fakopp érzékelőjét nagyon nehéz leutánozni. Tudnak róla, hogy már próbálkoztak vele, de nem sikerült. Arra is volt már példa, hogy valaki a Fakoppot átcímkézve próbálta saját innovációként bemutatni, de gyártani már nem voltak képesek.
A faápolókhoz befutó nagy megrendeléseknél ma már szokás, hogy egy-egy önkormányzat az adott park kétszázötven fájáról fakoppos vizsgálatot kér. Divós Ferenc ilyenkor csak a fejét ingatja: örül, hogy ismerik és elismerik a műszerét, de minden egyes fa vizsgálatát feleslegesnek és pazarlónak tartja. Műszerei nem helyettesítik a faápolók és erdészek a tudását és tapasztalatait. „Sok fánál merül fel kérdés, nem szabad elpocsékolni az időt, pénzt és erőt a felesleges vizsgálatokra. Ha a vizuális jegyek és a fa testbeszéde alapján tudja, hogy egészséges, ne küzdjön ezzel. Ha kételyek merülnek fel, akkor viszont kerüljön elő a Fakopp.”
Fakopp Enterprise Bt. Alapítás: 2005 Tulajdonosok: Divósné Ther Mónika, Divós Ferenc Árbevétel (millió forint) 2022 337,2 2023 355,4 2024 400 felett (becslés) Adózott eredmény (millió forint) 2022 125,4 2023 125,9 2024 N. A. Forrás: Opten, cégközlés
Vannak empatikus férfi orvosok és kegyetlen nők is, nem a nemeken múlik, hogy a nőgyógyászati rendelőkben sérül-e méltóság, autonómia, biztonságérzet. Sokkal többet számít, hogy generációváltás zajlik az orvoslásban, a páciensek új nemzedéke kivívta a tiszteletet, az empátiát és az érzékenységet. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal a legnagyobb generációs különbségről és arról is beszélgettünk, hogy muszáj-e influenszernek lennie egy jó nőgyógyásznak.
Dolgosan, de a kor szintjén jól éltek már a szocializmusban is. Megtalálták az esélyt a rendszerváltásban,
nevet és vagyont szereztek, már a második generációváltásnál járnak, és amit egyszer megcsináltak az Opellel, azt úgy tűnik, megismétlik a BYD-val. Az összetartó Schiller család, a zsidó tradíciók és az adott szó ereje.