Új hónap, új fúziós rámenező – ahogy elnézem, ez most már egy ilyen év lesz Budapesten. A Monokini Kantin a néhai Finomító Kantin helyén nyílt meg a budai Varsányi utcában, utóbbi hely akkor kezdte el fújni a passzátszelet a burgerforradalom hullámaihoz, amikor a magyar Forbes is indult, és még el lehetett dobni a városban egy kétezrest úgy, hogy ne valamelyik magyar […]
Új hónap, új fúziós rámenező – ahogy elnézem, ez most már egy ilyen év lesz Budapesten.
A Monokini Kantin a néhai Finomító Kantin helyén nyílt meg a budai Varsányi utcában, utóbbi hely akkor kezdte el fújni a passzátszelet a burgerforradalom hullámaihoz, amikor a magyar Forbes is indult, és még el lehetett dobni a városban egy kétezrest úgy, hogy ne valamelyik magyar alapítású burgerlánc egységére essen. Kézenfekvő volt tisztelegni a neve meg az emléke előtt, amikor a Padron és az Arquitecto Pitpit tulajai lecsaptak a helyre, hogy elszabadulhasson benne az exolimpiás, azóta Japánban is pallérozódó Garai Ádám spanyol–japán… nos, teljesen adekvát szó, hogy kantinja.
A berendezés minimál, kilátszik a nyersbeton, a nagyjából húszfős beltér fiatalosan kényelmetlen – a nyár végi rövid szünetről árulkodó bejegyzés azt mutatja, hogy ebből a hely gazdái sem a „fiatalos” szót húzták alá, és szeptember közepén emelkedik a komfortfokozat. Addigra variálódik a nyári próbaüzem utáni étlap is, így inkább a filozófiáját igyekszem átadni.
Háromfai Balázs elnéz a lift melletti lépcsősorra, és mosolyogva csóválja fejét. Nem is olyan rég gurtnival a nyakában számos hűtőt, mosogatógépet vitt fel emeletekre, a nagy belmagasság néha különösen bosszantotta, kétemeletnyi szint, ugyanannyi vagy (egyre) kevesebb borravalóért. Nem volt ugyan a dolguk, de a leszállított gépeket be is kötötték. Miért? Értékteremtés, vágja rá azonnal. A lift, amire várunk, a Forbes Deal […]
Háromfai Balázs elnéz a lift melletti lépcsősorra, és mosolyogva csóválja fejét. Nem is olyan rég gurtnival a nyakában számos hűtőt, mosogatógépet vitt fel emeletekre, a nagy belmagasság néha különösen bosszantotta, kétemeletnyi szint, ugyanannyi vagy (egyre) kevesebb borravalóért. Nem volt ugyan a dolguk, de a leszállított gépeket be is kötötték. Miért? Értékteremtés, vágja rá azonnal.
A lift, amire várunk, a Forbes Deal Podcast stúdiójába visz a negyedikre. Balázs négy évig melózott a faterral, amiben sok negyedik emelet is volt, de közben állandóan azon pörgött az agya, hogy neki is lesz egyszer egy sztorija. A Biobubi hulladékmentes tisztítószerei a covid alatt indultak, és végül berobbantak. Balázs most azt mondja, Európát akarja.
Atipikus vállalkozói sztori az övé. Nincs mögötte a belpesti középosztálybeli kulissza, egyetemi diploma, és hiányoznak az Erasmus-tapasztalatok is. Nem mintha csak így lehetne sikert elérni, de az üzleti teljesítményhez szükséges erőforrások egyre kevesebbeknek természetesek. A társadalmi különbségek szétfeszítik a világot. Közben a Biobubi egy „battai” sztori, és a kontinenst akarja. Imádom. Tiszta Amerika. Közben persze tudom, hogy Magyarország (mert innen indult), de hozzáteszem, hogy „ez is”.
Bő három évvel ezelőtt Tóth Simon ruhatáros volt a Westendben. Ma huszonegy burgerezője van, egy New Yorkban, miközben ötszáz vállalkozó, ugrásra kész franchise-partner arra vár, hogy a Simon’s márkát berobbantsa Európában. Hasonlóan hihetetlen út észvesztően rövid idő alatt. Amerika, meg persze Magyarország „ez is”. Simon – és a tesója, Máté – egyszerű külvárosi srác, aki egyszer csak ott találta magát, ahol nem is gondolta, hogy tart: a Forbes címlapján.
Tudok ezzel menni. Külvárosi gyerek vagyok én is, de minél jobban terjeszkedik a város, mintha annál jobban nőnének a különbségek is. Nem tudom, hogy szót értenék-e ma azzal az utcával, ahol egykor felnőttem. Kellene? Egy olyan világban, ahol Balázs és Simon nem a kivétel lennének, hanem a rendszer részesei, talán igen. De akkor hogy csinálták?
Végül is ez a legszebb része az egésznek, nem? Ha tudnánk rá az egyetemleges választ, nem adnánk ki minden hónapban egy magazint. A mozaikdarabok azért így is izgalmasak. És néha szépek. A legszebb most – nekem – éppen az, ami a hitről szól.
Simonék ugyanis úgy gondolják, ők csak ugrándoznak, az üzlet máshonnan jön. Nem erőltetik senkire, hogy szerintük honnan. De a Simon’s mégiscsak onnan indult, hogy Simi meg akarta csinálni a szerinte legjobb húspogácsát, a körülötte lévők pedig azt mondták, ez szuper, csinálunk neked egy helyet, hogy ne kelljen a ruhatárban robotolnod, és elköltözhess otthonról. Hittek benne. Mekkora dolog ez? Hinni a másikban. Bele se gondolunk.
A hitet gyakorolni nehéz, pedig sokan hiszünk valamiben. Hit nélkül előrelépni lehetetlen. Ahhoz, hogy megtörténjen, szembe kell néznünk magunkkal, párbeszédet kell kezdenünk, meg kell tudnunk fogalmazni a legbelsőbb érzéseinket. Régen ezt úgy hívták, ima.
Nem forradalmárok, csak két, okosan figyelő XVII. kerületi srác. Tóth Simon amolyan ösztönös marketingzseni, Máté a strukturáltabb cégépítő. Nem abban hisznek, hogy kevés hamburgert adjanak el drágán, hanem hogy olcsón sokat.Azt szeretnék, hogy az terjedjen el, hogy ezek a magyar srácok adják a legolcsóbb hamburgert Manhattanben. Eddig elképesztően bejött a modell itthon és New Yorkban is, és bár erős […]
Sokkal többen alszunk rosszul, mint ahányan ezt tudjuk is magunkról. Ráadásul a magyarok többet stresszelnek még éjszaka is az európai átlagnál. Pedig a napi teljesítményünk, sőt az egészségünk alapja az alvás minősége, ezért nem mindegy, milyen fontosságot tulajdonítunk neki, mondja Kun Zoltán alváskutató, fenntarthatóteljesítmény-mentor, a Magyar Alvásszövetség szakértője. Egyik előadásodban arról beszéltél, hogy az emberek kétharmada rosszul tudja, […]
Raiffeisen Bank
2025 Szeptember Támogatói tartalom Raiffeisen Bank
A bankszektor olyan, mint egy lakmuszpapír: jól mutatja a gazdaság és a társadalom fejlődését. Amikor Kementzey Ferenc elkezdett dolgozni, az első fizetését még készpénzben kapta. Két évtizeddel később vállalati és befektetési vezérigazgató-helyettesként a Raiffeisen Bank digitális fejlesztéseire fókuszál. A sárga csekkektől és a készpénztől eljutottunk az érintésmentes bankkártyás és QR-kódos fizetések koráig. Ma már a […]
