A Budapest Airport az elmúlt évben számos nagyszabású fejlesztést valósított meg. A folyamatos utasszolgáltatás-fejlesztés mellett átadták novemberben a repülőtér új, világszínvonalú légiárukezelő központját, a BUD Cargo Cityt, idén júniusban elkészült az 1-es móló névre keresztelt új beszállítócsarnok, és hamarosan átadják az új poggyászosztályozó csarnokot is. A Budapest Airport milliárdos fejlesztései dióhéjban.
BUD Cargo City és 1-es móló
Az elmúlt egy év két legnagyobb fejlesztésének köszönhetően mind az utasforgalom, mind a légiáru-forgalom kiszolgálása világszínvonalú körülmények között valósul meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Novemberben adták át az új légiáru-kezelő komplexumot: a Cargo City maximális fordulatszámon üzemel, Kelet-Közép-Európa cargo kapujaként pedig a koronavírus elleni küzdelem során fontos stratégiai pontként szolgált.
A Budapest Airport fejlesztései koronavírus-járvány idején sem álltak le: júniusban elkészült az új utasbeszállító csarnok; hamarosan az utasok gyönyörű, komfortos környezetben tölthetik a repülés előtti időt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy évvel ezelőtt indította el a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) azzal a céllal, hogy a hazai kötvénypiac likviditásának növelésén keresztül a vállalatok számára valós finanszírozási alternatívát teremtsen a bankhitelek mellett.
Alternatíva a vállalati finanszírozásra A program keretében a jegybank hazai székhelyű, nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott, legalább B+ minősítéssel rendelkező fedezetlen, forintban denominált kötvényeket vásárol, összesen 450 milliárd forintnyi keretösszegben. A kötvények megvásárlásával a jegybank forrást nyújt a kibocsátó vállalatnak akár 20 éves futamidőre, miközben egy kibocsátott kötvénysorozatnak legfeljebb 70 százalékát birtokolhatja, nem meghaladva az 50 milliárd forintos jegybanki kitettséget.
A kötvény egy egyszerű finanszírozási forma, ahol a kibocsátó kötelezettsége a kamatok előre meghatározott időközönkénti megfizetésére, valamint a kölcsönvett összeg jellemzően futamidő végén történő visszafizetésére terjed ki. Nagy előnye a bankhitellel szemben, hogy a kibocsátó vállalat lényegében minden fontos kötvénykondíciót a saját igényeihez igazíthat, jellemzően hosszabb futamidővel, szűken vett hitelcél nélkül. A kötvények emellett jellemzően szélesebb finanszírozói-befektetői kört érnek el, miközben a tőzsdén történő megjelenéssel a kibocsátó a reputációját is növelheti.
Fókuszban a nagyvállalatok
A Növekedési Kötvényprogram kialakítása során a jegybank az Európai Központi Bank vállalatikötvény-vásárlási programját (CSPP) vette alapul. A hazai programba már több mint 200 vállalat regisztrált, amelyekkel szemben feltétel, hogy mérlegfőösszegük a legutóbbi két lezárt üzleti évben a minimális kibocsátási összegként meghatározott 1 milliárd forintot haladja meg. A konstrukcióval élni kívánó vállalatoknak a regisztrációt követően egy hitelminősítési folyamaton is át kell esniük, melyet erre szakosodott nemzetközi hitelminősítők végeznek el.
Az MNB a honlapján elérhető részletes terméktájékoztatóval és útmutatóval segíti a tájékozódást. Továbbá egy regisztrációs felületet is létrehozott, melyen a programban való részvételi szándékot tudják jelezni a vállalatok a jegybank felé.
A filmproducer halála után másfél évvel rendeződni látszik a Vajna-vagyon sorsa. Az ereklyék múzeum helyett gyűjtőkhöz, a fánkozó a levesbe, a kaszinók kormányközeli vállalkozókhoz, a befektetések pedig Amerikába vándoroltak.
Trellay Levente az élet elrontójának a fast dolgokat tartja, szerinte a rövid távra szóló gyors és olcsó megoldások többet ártanak, mint használnak. Ruhaválasztásai is ezt tükrözik.
Kiran Mazumdar-Shaw sörfőzőmesternek tanult, 1978-ban mégis egy enzimtechnológiai cégnek lett társalapítója. Első irodája a garázsa volt, a Biocon ma már 4,4 milliárd dollárt ér, Mazumdar-Shaw pedig ezzel India leggazdagabb üzletasszonya lett. Idén ő nyerte az EY World Entrepreneur Of The Year díját, ennek apropóján exkluzív interjút adott a Forbes.hu-n.
