A külföldi cégek részesedésszerzését megnehezítő kormányrendelet és a járvány okozta bizonytalanság egyszerre okozta a száz százalékban magyar kézben lévő legnagyobb cégek leértékelődését. Persze, az is sokat elmond a válságba került magyar gazdaságról, hogy a legnagyobb növekedésre a – továbbra is felvásárlásokkal hízó – Mészáros csoport volt képes. Idén először vizsgáltuk az elnyert közbeszerzéseket is, jól látszik, hogy az államtól szakmányban kapott megbízások nem garantálják az értéknövekedést. A tudástőke ugyanakkor minden körülmények között jó befektetésnek tűnik.
Vezető szerkesztő: Zsiborás Gergő Írta, számolta: Bánáti Anna, Zsiborás Gergő Infografika: Bethlen Júlia
MÓDSZERTAN Hogyan számoltunk? A 100 százalékban magyar tulajdonosok érdekeltségében lévő, privát cégeket értékeltük fel. Nem vettük figyelembe az állami, önkormányzati vagy tőzsdei cégeket, vagy ahol a tőzsdei cégek kisebbségi tulajdonosok (a közkézhányadban ugyanis lehetnek külföldi tulajdonosok is). Az alapítványi tulajdonú társaságokat – azok különleges jogállása miatt – nem számítottuk privát cégnek. Azokat a társaságokat ugyanakkor ebbe a körbe soroltuk, ahol a tulajdonosok között van olyan befektetési alap, amelyiknek a befektetőiről lehet tudni, hogy magyar magánszemélyek vagy magyar kézben lévő intézmények.
A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük fel. Ahol lehetett, EBITDA-alapon számoltunk. Leginkább ez a mutatószám alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. Iparági szorzókat használtunk, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú távú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát. Az ingatlanos és pénzügyi cégeknél a bennük felhalmozott eszközökből indultunk ki.
A magyar szabadalmi leírásokat több ezer kutatódobozban, kötetben és mikrofilmtekercseken tárolják a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának könyvtárában. A különböző szempont szerinti (téma, lajstromszám) gyűjtemények összesen körülbelül 800 folyómétert foglalnak el.
„Rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, például gumihártyából való felfújható földgömb pedagógiai, utazási és reklámcélokra és eljárás ezen földgömb előállítására.” Így hangzik Karinthy Frigyes író 1925. december 15-i szabadalmának leírása. A Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság a 91387. sorszámmal illette a beadványt. Persze az oltalom már nem áll fenn, így lényegében bárki szabadon használhatja ezt a műszaki megoldást.
125 évvel ezelőtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az első szabadalmi törvényt. A szabadalmak lajstromszáma most 231 ezer fölött jár, és a leírásukat tartalmazó könyvek mellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Akadémia utcai könyvtárában védjegyeket tartalmazó, bőrkötésű könyvek tucatjai is sorakoznak. Hiszen minden tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amivel márkáját, termékét, találmányát vagy kutatási eredményét védi.
A gördülőpolcokon a magyar szabadalmi leírások tematikus – nemzetközi szabadalmi osztályozás szerinti – gyűjteménye látható
A kihúzható fiókokban, pontosabban kutatódobozokban vannak a meghatározott rendben besorolt szabadalmi leírások. Ilyen kutatódobozból körülbelül hétezer darab van a könyvtárban
A legelső, máig érvényben lévő védjegy, 1899-es keltezéssel
Manapság évi pár száz találmánnyal keresik meg a hivatalt, jellemzően ezek fele magánszemélyek fejéből pattan ki, a cégek kevésbé veszik a fáradságot a hosszadalmas procedúrára. A koronavírus-járvány kitörése óta némi fellendülés azért észrevehető, és idén leginkább a dizájn vonatkozású bejelentések trendik.
1 Seb-védőhüvely Pitsch Márton gyáros találmánya volt az első, amit az 1896-ban létrejött Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal lajstromba vett, mégsem az egyes, hanem az 5792. számot viseli. Előzőleg ugyanis a Monarchiában az osztrák hivatalban folyt az ügyintézés. „Jelen találmány tárgya abban áll, hogy a megsebzett, meggyulladt, megbetegedett, vagy védelmet igénylő testrészek, alkalmas … (itt olvashatatlan a megsárgult papír) testekkel való elfödés által, ütéstől, nyomástól, súrlódástól, külső érintés vagy más káros befolyástól megvédetnek” – szól a leírás.
1
2 Belső világítású női táska Freyberger Klára háztartásbeli és Czeglédi Károly elektrotechnikus közös találmánya. „Gyakran előfordul, hogy táskákból, különösen női kézitáskákból gyér világítás mellett, vagy sötétben kell a kívánt tárgyat előkeresni. Ez az eset a mai időkben különösen gyakori, amidőn a légoltalmi elsötétítés idején pénzt vagy más szükségleti tárgyakat kell a női táskákból kivenni. A találmány ezt a feladatot igen nagy mértékben megkönnyíti, mert lehetővé teszi, hogy a táska belseje akkor is meg legyen világítva, amidőn kívülről fény oda egyáltalában nem érkezik.”
2
3 HŰTŐGÉP Albert Einstein és Szilárd Leó 1931-es találmánya „olyan hűtőgépre vonatkozik, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses mező mozgat.”
3
4 Tükörreflex-rendszerű fényképezőgép Dulovits Jenő 1943-ban bejelentett találmányának rajzvázlata. Amikor a hivatalban járt a Forbes, persze, hogy a fotósok kérték ki a dokumentumot.
4
Zwack A Zwack Unicum Nyrt.-nek például 429 védjegybejegyzése van meg a nagy könyvekben, illetve online, köztük számos címkére, üvegformára és italra vonatkozó oltalom. Persze nem mind van érvényben.
A bakonyi dinoszaurusztojás kicsiségében gigantikus, mert bár mindössze néhány centis, a korábban gekkótojásoknak hitt héjtöredékek alapján bizonyítottan madárszerű dinoszaurusztól származik, csakúgy, mint megannyi korábbi lelet, amiket eddig félreértelmezett a tudomány.
2020-ban sincs tuti mondat, nem lehet előhúzni egyetlen általános kártyát, ami az embert kisegítené a bajból, mondja Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Könyveiben leginkább azt tanítja, miként lehet az online és az offline világ között megtalálni azt az egyensúlyt, ami segíthet abban, hogy érzelmileg jól éljünk.
Ősi Attila nem a gumidinókon nevelkedett generációk tagja, de tizenéves kora óta elszántan keresi az őslények nyomait. Ő bukkant az ország első dinoszauruszcsontjára húsz évvel ezelőtt, és miközben ásott Kínában, Brazíliában és Argentínában, az általa vezetett Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció mostanra százezernél is több felbecsülhetetlen leletet hozott a felszínre az iharkúti Jurassic Parkból.
