A koronajárvány miatt most bevezetett mentőintézkedéseket hagyni kell kifutni a hatályukból, vagy el kell törölni őket, és újra deregulációra kellene törekedni.
Az előttünk álló kérdés, hogy mit tegyünk majd, amikor a koronavírus okozta veszélyhelyzet alábbhagy, és a kormányok gazdasági mentőcsomagjainak hatása is elhalványul.
A válaszért figyelmünket az 1920–21-es depresszió tanulságaira kellene fordítanunk, mégsem tesszük. Az első világháborút az Amerikai Egyesült Államokban heves felívelés követte, vágtázó inflációval. De a lufi kipukkant, főleg azután, hogy a Fed (az amerikai jegybank) meredeken megemelte a kamatszintet. A gazdaság beszakadt, a munkanélküliség húsz százalék környékére ugrott (azokban az időkben az adatgyűjtés elég esetleges volt még).
Hogyan reagált akkor a kormányzat? Annak alapján, ahogy James Grant megírta a válság történetét a The Forgotten Depression – 1921: The Crash That Cured Itself című könyvében, pontosan az ellentétét annak, amit a közgazdászok ma tanácsolnak. Az állami költekezést visszavágták a háborús szintekről, az adókat csökkentették, a háború idején túlburjánzó szabályozást megnyirbálták, az államosított vállalatokat – főleg vasúttársaságokat és telekommunikációs cégeket – visszajuttatták jogos tulajdonosaikhoz. A dollárt nem értékelték le. A gazdaság gyorsan visszapattant. Hamarosan újra teljes volt a foglalkoztatottság, és következtek a nekivadult 20-as évek, a Roaring Twenties. Az Egyesült Államok történelmének egyik leginnovatívabb korszakát élte.
Eric Yuan sok elismerést kap azért, hogy emberek millióinak ingyen adja Zoom nevű videokonferencia-alkalmazását. Milliárdos cége a járvány elmúltával valószínűleg erősebb lesz, mint valaha, de képes-e kiállni az alkalmazás egy világjárvány idején a szinte egy éjszaka alatt 610 százalékot ugró forgalom és az adatbiztonság kihívásait?
AZoom-vezérEric Yuan gyerekeit végre érdekli, mit dolgozik az apjuk. Persze, ott voltak azon a 2019 áprilisi reggelen, amikor a világ legnépszerűbb videokonferencia-cége becsengetett a NASDAQ-hoz, és a Zoom tőzsdei bemutatkozása dollármilliárdost csinált Ericből. De csak idén márciusban, egy hétfői napon történt meg először, hogy Yuan nyolcadikos lánya, aki a koronavírus miatt otthonról volt kénytelen tanulni, a munkájáról kérdezte az apját. „A lányom korábban sosem kérdezte meg, hogy mit csinálok – mondja sugárzó arccal Yuan. –Először jelent meg az ajtóban, és azt kérdezte: »Apa, hogyan kell jelentkezni a Zoomban?«”.
Yuan első éves egyetemista fia is vészhelyzeti Zoom-felhasználó lett. „Azt mondtam neki, végre rájöttem, miért dolgoztam olyan keményen – mondja. – Talán azért, hogy használhassa ezeket az eszközöket az online osztályában.” Az újonnan jött elismerés persze nem volt elég ahhoz, hogy a gyerekek ne vesszenek össze az apjukkal a családi wifi használatán, tréfálkozik az ötvenéves Yuan.
Ahogy a koronavírus végigsöpör a világon, és városok kerülnek karantén alá, az államok lakhelyelhagyási tilalmat rendelnek el, bezárnak az iskolák, egyetemek, a Zoom lett az üzleti élet fenntartásának egyik legfontosabb eszköze, ezen a platformon tanulnak a diákok, ünnepelnek virtuális születésnapokat, és vesznek jógaórákat az emberek.
Nem csak egy Wall Street-i üdvöske
Március utolsó szombatján világszerte csaknem hárommillió ember töltötte le első alkalommal a Zoom alkalmazást mobiljára – ez rekord, a mobilpiaccal foglalkozó Apptopia nevű cég szerint a cég 2019 áprilisi tőzsdére lépése óta több mint 59 millióra nőtt a letöltések száma. A Zoom jelenleg első helyen áll az App Store ingyenes alkalmazásai között, megelőzi a Google-t, a WhatsAppot, de még a Z generációs kedvenc TikTokot is. És akkor még nem számoltuk azt a sokmillió embert, akik asztali számítógépről vagy laptopról jelentkeznek be.
Mindez a pénzügyi sztratoszférába lökte a San Jose-i céget. Részvényárfolyama az IPO óta 143, márciushoz képest 44 százalékkal nőtt – miközben az S&P 500 tizenegy százalékot esett. A szárnyalás 42 milliárd dolláros piaci kapitalizációt hozott a cégnek, Yuan vagyona 5,5 milliárd dollárral gyarapodott, az egyik leggazdagabb újonccá téve őt az amerikai Forbes idei milliárdoslistáján. A Zoom már a COVID-19 terjedése előtt is hasított, legalább 81 ezer fizető felhasználója volt, köztük a Samsung és a Walmart. A 2020 januárjában véget érő üzleti évet 623 millió dolláros bevétellel és 25 milliós profittal zárta, ez 88, illetve 234 százalékos emelkedés.
De a cég nem csak a Wall Street üdvöskéje, közösségimédia-jelenség is egyben, a Twitteren és TikTokon is népszerű – nem mindennapi eredmény ez egy üzleti szoftvertől! „Épp jött egy e-mail: »Figyelem, a Zoom-értekezleten is kell ruhát viselned!« A szabályok akkor születnek, amikor szükség lesz rájuk” – írta egy Twitter-felhasználó, és a poszt 85 ezer lájkot kapott. Egy másik vicc 21 ezer lájkot ért: „LOL, azt hitted, jobb vagy nálam, mert a Harvardra jártál??? Most mindannyian a Zoom Egyetemre járunk”. (A Harvard is hol máshol, mint a Zoomon tartja meg még futó kurzusait.)
A Zoom-robbanás nagy részét Yuan azon döntése fűti, hogy korlátlan, ingyenes hozzáférést adott – először Kína járvány sújtotta részein, aztán március közepétől az összes amerikai, olaszországi és japán iskolának. Azóta további 19 ország iskoláira terjesztette ki az ajánlatot; világszerte 84 ezren iratkoztak fel. Ehhez adjuk hozzá a sokmillió egyéni Zoom-felhasználót, akik a negyvenperces, már a járvány előtt is ingyenes videochatelés lehetőségével élnek (ez legfeljebb százfős csoportokra érvényes). A Zoom nem árulja el, mennyibe is kerül ez a sok ingyenszolgáltatás, de Tom Roderick, a Stifel befektetési bank elemzője harminc- és ötvenmillió dollár közé becsüli. És ez a sok-sok ember mind drága sávszélességet fogyaszt – a Zoom valószínűleg kénytelen lesz nyilvános felhőszolgáltatásokba fektetni, veti fel Sterling Auty, a JPMorgan Equity Research elemzője.
A Zoom szerint infrastruktúrája már most nyolcmilliárd percnyi értekezletet tud kezelni havonta:
„Egy nagymértékű, váratlan kiugrásnál szerverek tízezreit tudjuk néhány óra alatt elérni és üzembe állítani.”
Noha Yuan nagylelkűsége rövid távon sokba kerülhet, minden bizonnyal gazdagon megtérül majd a Zoomnak, ami már most is jó úton halad afelé, hogy videokonferenciát jelentő szóvá köznevesüljön, és ezzel olyan márkanevek közé kerüljön, mint a Xerox, a Google vagy Amerikában a Kleenex. A legnehezebb feladat most nem az, hogy pénzt termeljen, hanem hogy garantálja: a rendszer nem omlik össze a felhasználók millióinak súlya alatt. „Nem volt nehéz döntés – mondja Yuan. – Mikor erre jutottunk, nagyon izgatottak lettünk. Tudjuk, hogy bármilyen akadállyal szembesüljünk is, túljutunk rajta. A költségek, tőzsdei cégünk nyeresége, a kapacitásunk: minden egyéb másodlagos.”
A világnak adózunk egy kicsit
Yuan szülei bányamérnökök, az észak-kínai Santung tartományban nőtt fel, és teljesen elvarázsolták a Bill Gateshez hasonló üzletemberek. 1991-ben alkalmazott matematika szakon diplomázott a santungi tudomány- és műszaki egyetemen, aztán Amerikába ment. Mielőtt elhagyta volna az országot, az amerikai bevándorlási hivatal angol nyelvű névjegykártyát kért tőle. Ezen Yuan mint tanácsadó szerepelt, a szervnél azt hitték, időszakos, szerződéses munkavállaló, és ez elég indok volt ahhoz, hogy elutasítsák. A következő másfél évben az egyre gyanakvóbb bevándorlásiak hétszer mondtak nemet neki, de Yuan nem adta fel.
Végül eljutott Kaliforniába, és munkát kapott a már akkor webkonferencia- és videokonferencia-alkalmazásokkal foglalkozó Webexnél. A céget 2007-ben megvette a Cisco, és Yuan négy évvel és négy hónappal később lelépett, mert kiábrándítónak találta a szolgáltatás minőségét. Megalapította a Zoomot, majd olyan szervezeteknek és intézményeknek dobott ingyenes horgot, mint a University of San Francisco.
Ez a fajta altruista hozzáállás mostanság globálisan is fontossá válik, mert a Zoom elengedhetetlen része lett az otthonról működő gazdaságnak. Csakhogy messze nem a Zoom az egyetlen cég, amelyik megjelent ezen a terepen – és hajlandó várni a profitra. A Google és a Microsoft egyaránt bejelentették, hogy bővítik oktatási és videokonferenciás szolgáltatásaik ingyenes funkcióit. A kaliforniai Belmontban székelő RingCentral nevű felhőkommunikációs vállalat, valamint a Newsela nevű New York-i tech cég is, ugyan kevésbé ismert játékosok, de ugyanezt teszik.
Mégis, valószínűleg egyetlen másik cég sem szerzett ilyen gyorsan ennyi felhasználót. Hogyan tud egyáltalán lépést tartani magával a Zoom? „Felkészült a platformod arra, hogy Amerika gyakorlatilag összes felsőoktatási csoportja használja? Egyszerre?” – írta Twitteren Adrienne Keene, a Brown University amerikaitudományok-professzora. „Irreális elképzelés, hogy mindent átültethetünk Zoomra, és minden oké lesz” – írta később e-mailen az amerikai Forbesnak, rámutatva, hogy néhány diák külföldön él, megbízhatatlan a wifije, vagy nincs egy csendes sarka otthon. „Ugyanakkor nagyon várom, hogy halljam a hangjukat és lássam az arcukat.”
Yuan nem aggódik. Magabiztos a Zoom infrastruktúráját illetően, csapata pedig már további, otthoni munkát és tanulást segítő funkciókon dolgozik, miközben annyi iskolának teszi elérhetővé a Zoomot, amennyinek csak tudja. „Úgy érzem, egy éjszaka leforgása alatt minden országban, mindenki ráébredt, hogy szükségük van egy olyan eszközre, mint a Zoom, hogy összeköthessék az embereket – mondja Yuan. – Azt hiszem, erre nagyon büszkék lehetünk. Látjuk, hogy azzal, amit itt csinálunk, a világnak adózunk egy kicsit.”
610 százalékos növekedés
Yuan talán nem látta előre, mennyi úton-módon profitál majd a Zoom a közösségi távolságtartásból. De a cég már akkor nagy változásokra készült, amikor a COVID-19 januárban először bolygatta meg a kínai üzleti életet. Azt mondja, olyan cégek keresték meg, mint a Walmart és a Dell, mert aggódtak, hogy különböző helyszíneken dolgozó alkalmazottaik át tudnak-e állni a teljes munkaidős Zoom-kommunikációra. Mielőtt tőzsdére ment, a Zoom felkészítette dolgozóit, hogyan reagáljanak természeti katasztrófákra, noha arra nem gondoltak, hogy az első éppen egy járvány lesz.
A Zoom tizenhét adatközpontját tervezték arra, hogy akár százszoros adatforgalom-növekedést is kezelni tudjon. „Az a gyönyörű a felhőben, hogy elméletben végtelen kapacitású” – mondja Yuan. A Zoomnak megvan az a technikai előnye, hogy világszerte, többek közt Kínában és Malajziában is vannak mérnökcsapatai, akik éjt nappallá téve, távolról monitorozzák rendszereit.
Ennek ellenére voltak, akik észleltek minőségromlást, vagy akár csatlakozniuk sem sikerült elsőre a beszélgetéshez. A Zoom online segélyvonalára „a szokottnál többet kellett várni”. Március 23-án a Zoom szervizszájtja elismerte, hogy az ingyenes felhasználók egy része konferenciaindítási vagy -csatlakozási nehézségeket jelentett be. Ez nem meglepő, tekintve, hogy az Apptopia adatai szerint a Zoom aktív mobilos felhasználóinak száma 610 százalékkal nőtt az elmúlt két hónapban. Morgan Kurk, a CommScope nevű kommunikációs technológiával foglalkozó cég műszaki igazgatója szerint az egész internetet megterheli, hogy ennyi ember él most online. Azt javasolja: időzítsd online meetingjeid mindig negyedre, így kerülve el a virtuális csúcsforgalmat!
A nagy forgalom az adatbiztonsági szakérők figyelmét is a Zoomra terelte. A Vice Media technológiai hírportálja, a Motherboard március végén leplezte le, hogy a Zoom adatokat küld a Facebooknak, még akkor is, ha a felhasználónak nincs Facebook-fiókja. A Zoom azt mondta, ez csak a metaadatokra korlátozódik – milyen telefont használ az illető, mekkora a kijelzője, milyen nyelven üzemel a készülék, és pontosan melyik időzónában. Egy nappal a hír megjelenése után Yuan bocsánatkérő blogposztban magyarázta el, hogy a program korábban valóban engedélyezte a felhasználóknak a facebookos bejelentkezést, de ezt a kódot azóta eltávolították.
A Zoom szerint az app csak a végképp szükséges felhasználói adatokat gyűjti, hogy „technikai és üzemi támogatást nyújthasson” – más szóval, hogy garantálja a kép és a hang zökkenőmentes továbbítását. Egy coloradói iskola az adatainak felhasználására és hosszú távú kezelésére vonatkozó aggályokra hivatkozva bejelentette, hogy nem kívánja használni a Zoomot. A Zoom nem képes valós időben monitorozni a beszélgetéseket, konferenciákat, mondja Lynn Haaland globális biztonsági és kockázati szakértő, aki nemrég a PepsiCótól jött át a céghez. És bár a Zoomot azért a figyelemkövető rendszerért is érte támadás, ami jelzi az adminisztrátoroknak, kik tartottak egy meeting résztvevői közül legalább fél percig megnyitva valami mást is, Haaland szerint a Zoom azt nem figyeli, mit nyitottak meg. „Kötelességünk megvédeni minden ügyfelünk adatait és magánszféráját, így a diákokét is” – mondja.
Kihagytad az ebédet!
Mi a helyzet a hackertámadások elleni védelemmel? Letitia James New York-i főügyész március 30-án levelet küldött a Zoomnak. Ebben több adatbiztonsági kérdést feszegetett, többek közt, hogy a hirtelen megnövekedett felhasználószám sebezhetőbbé tette a rendszert a kiberbűnözőknek is. „A COVID-19-járvány alatt éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy a kórházak, egyetemek, iskolák és a vállalkozások kapcsolatban maradhassanak, működhessenek – írta a Zoom egy, az amerikai Forbesnak eljutatott közleményében. – Értékeljük a főügyész elkötelezettségét, és örömmel osztjuk meg vele a kért információkat.”
Yuan azt mondja, a feladatok reggel fél nyolctól éjjel fél tizenkettőig tartó munkanapra kényszerítik ideiglenes, otthoni főhadiszállán. „Úgy érzem, otthon elfoglaltabb vagyok. Velünk élő édesanyám folyton azt kérdezi, hogy lehet annyi értekezletem mindennap, hogy nem is ebédelek.” Mindig talál időt rá, hogy csekkolja a közösségi médiát, gyakran személyesen válaszol az egyéni felhasználók panaszaira, és esküszik, hogy ő maga néz utána problémáiknak. „Egyáltalán nem zavar… Hozzátartozik az üzletmenethez – mondja. – Egy olyan cég elindításánál, amilyen a Zoom, minden nap vannak gondok. Tudni akarsz a problémákról, vagy inkább elrejtenéd őket? Én tudni akarok róluk.”
Néhány visszajelzés olyan fejlesztésekhez vezetett, mint a jobb virtuális hátterek, vagy az a tanári alapbeállítás, ami lezárja a diákok képernyőjét, nehogy rosszalkodjanak. A Zoom új opciókkal is előállt, például egy selfieappok inspirálta arcretusáló és fényjavító funkcióval. Dolgoznak egy olyan eszközön is, ami úgy mutatja a tanulócsoport tagjait, mintha mindenkit ugyanabból a szögből venne a kamera.
Ennek ellenére Yuan azt mondja, gyakran riad fel éjjelente azon aggódva, kellően teljesít-e a Zoom. A világ egyes részein egyes iskolák nem férnek hozzá a Zoomhoz, hiába szeretnék. De a vállalat úgy döntött, nem adja ingyen a rendszert nonprofit szervezeteknek vagy más támogató programoknak. Yuan szerint míg az általános és középiskolai e-mailcímek könnyen ellenőrizhetők, máshol a Zoomnak nincs jó megoldása a címek automatikus vizsgálatára és elfogadására.
Mi lesz a Zoommal, ha vége a járványnak? Egyes elemzők úgy látják, a szédítő haszon reményével forgó részvények visszazuhannak a földre, amikor az emberek visszatérnek munkahelyükre, de a vírus rá is ébreszti a vállalatokat, mennyit spórolhatnak az irodabérleti díjakon és a munkába járásra fecsérelt időn, ha maradnak az otthonról dolgozásnál. Alex Zukin, az RBC elemzője azt mondja, a Zoomnak hosszú távon sok ingyenes felhasználót kellene rávennie a profitot hozó előfizetésre. „A Zoom társadalmilag hasznos vállalat lesz – teszi hozzá Sterling Auty. – Nem törekednek méltánytalan előnyökre. Úgy gondoljuk, a jószándék messzire visz.”
Yuan járvány idejére befagyasztott minden olyan projektet, ami nem szolgálja közvetlenül a Zoom működését. Arra utasította menedzsereit, hogy ne használják az app hirtelen jött népszerűségét értékesítési vagy marketingcélokra. Ezen kívül minden dolgozónak kétheti fizetési bónuszt hagyott jóvá, amiért a nehéz időszakban túlteljesítenek. „Azt mondtam a csapatnak, hogy egy ilyen krízisben ne a marketing- vagy saleslehetőséget lássuk. Fókuszáljunk az ügyfeleinkre – mondja Yuan.
– Ha csak a pénzre hajtasz ebben a helyzetben, az nekem borzasztó céges kultúrát jelez.”
A Hetedik Műterem projektjeiben a jelen és a múlt egységesítésével olyan új értékek születnek, amik minden kor számára jelenthetnek valamit. Szabó Levente és egykori tanítványa, mai üzlettársa, Biri Balázs munkái nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség figyelmét is felkeltik.
Fehér Gyula cápaként egy futóappra harapott rá a legerősebben, de levonja a tanulságokat abból is, hogy pénzügyi befektetőként működik a nyalókagyárban. És egyáltalán nem éli meg rosszul a válságot.
Rengeteget olvas, hogy megértse a világot, és jó döntéseket hozzon a válság során Varga Zoltán. A Central Médiacsoport tulajdonosa, a 30. leggazdagabb magyar a fizetős digitális tartalmak előállítása felé mozdul, és olcsón akar új cégeket vásárolni. Jó áron pedig újra beszállna korábbi legsikeresebb befektetésébe, a Wizz Airbe is.
