Balogh Levente eddig elsősorban nem mint pénzügyi befektető, hanem mint élelmiszeripari mogul volt ismert – egészen a Cápák között tavalyi, első évadáig. A Szentkirályi Ásványvíz elnöke azt mondja, a műsor után kitágult az ő látóköre is, és már bánja, hogy annak idején mindent a Szentkirályi márkaépítésébe tolt bele, ahelyett, hogy vett volna még egy-két retró élelmiszermárkát.
A mackónadrágot öltönyre cserélte, így ment először pitchelni egy kiskereskedelmi lánchoz Balogh Levente a 90-es évek elején, amikor még válogatott cselgáncsozóként ismerhette az ország. Az élelmiszer-tartósító végzettségű, huszonéves fiúnak, ha nem is befektető cápákat, de komoly üzlethálózatokat kellett meggyőznie: listázzák be édesapja cége, a Vitapress Élelmiszergyártó Vállalat termékeit, például a 40–50 féle ételaromát, az eceteket és a Marina fantázianevű szörpöket.
Ráadásul a komoly hangzású cégnevet is ő találta ki, és ezt is írta rá a névjegyére a kft. szócska helyett. „A rendszerváltás után egyszerűen nem hangzott jól, hogy valaki kft.-t vitt, az Áfészok, Füszértek után nem vettek minket komolyan a kereskedelemben, kezdő cégként súlytalannak tűntünk. Ezért találtam ki ezt az egyszerű, átkeresztelős megoldást” – emlékszik vissza.
Akkoriban hiánygazdaság volt, sorra szűntek meg a szocializmus dicsőséges képződményei, a téeszek és az állami gazdaságok, így meglehetősen széles termékpaletta tűnt el szinte egyik pillanatról a másikra a boltok polcairól. Levente édesapja, Balogh Sándor vegyészmérnök szemfülesen rálelt a piaci résre: elkezdett többek között rumaromát gyártani. Levente lett a családi cég zöldfülű marketingese, de amolyan mindenesként ő felelt a kereskedelemért is.
A Palotanegyedben egymást érik villák és bérházak, de simán elmegy mellettük az ember, mert fogalma sincs, hogy mit találna bent. Itt egy Lotz-freskó, ott egy mozaikpadló, amott egy márványterasz. Mutatjuk, hova nézz, ha majd újra sétálgathatsz a városban. Addig is lefotóztuk és házhoz szállítottuk neked.
Ez az idén 150 éves ház annyiban kivételnek számít a Nemzeti Múzeum környékén, hogy nem egy nemes és nem is egy gazdag vállalkozó, hanem Bókay János gyerekgyógyász orvosprofesszor építtette, és nem palotának, hanem bérháznak. Az Ybl Miklós tervezte háromemeletes épület a kapu fölött nagyméretű erkélyt kapott, ettől még impozánsabb, az udvarról pedig azt látjuk, hogy a vörösmárvány függőfolyosó az első emelet utcai szárnyán (ahol a Bókay család élt a ház legnagyobb lakásában) szépen megformált öntöttvas oszlopokkal alátámasztott terasszá szélesedik. De talán a bérlők sem voltak ebben a házban akárkik, egy időben Lotz Károly festőművész is itt bérelt lakást. Jelenleg itt működik a Harmónia Palota nevű rendezvényközpont.
2. Károlyi-palota
Múzeum u. 11.
Épült: 1869–1971
Tervező: Pucher József és Szkalnitzky Antal
A Károlyi családnak több palotája is volt a környéken, ezt a kétemeletes házat a kórházalapítóként és a Hangya Szövetkezet kezdeményezőjeként is ismert politikus, gróf Károlyi Sándor építtette. Az épület az elmúlt évtizedekben a MÁV tulajdonában állt, és ez volt a MÁV Szimfonikusok próbahelye, de nemrég a konstantinápolyi ortodox egyház kapta meg, így a szimfonikusok sem maradhatnak.
Az utcáról is ki lehet szúrni a Múzeum utca és az Ötpacsirta utca sarkára néző első emeleti erkély fölött és mellett a Károlyi-monogramot és a sárkányos stukkót, de az igazi i-zgalmak akkor kezdődnek, amikor belépünk a kapualjból balra nyíló, kör alakú, mozaikpadlós lépcsőházba. Míves kovácsoltvas korlátos, kanyarodó márványlépcső vezet az emeletre, ahonnan a lakosztályok nyíltak, az ajtókon még megvannak az eredeti, gyönyörű rézkilincsek. Amikor megállunk a lépcső aljában, és felnézünk, Lotz Károly kör alakú mennyezeti freskójáról Aurora, azaz a Hajnal és kísérete néz vissza ránk.
3. Almássy-palota
Ötpacsirta u. 2.
Épült: 1877
Tervező: Gottgeb Antal
Ezt a szerény, az utcafronton csak magasföldszintes, ám annál hangulatosabb palotát gróf Almássy Kálmánnak tervezte Gottgeb Antal, aki nemcsak sikeres építész volt, hanem Ybl Miklós kivitelezőjeként is dolgozott. A macskaköves Ötpacsirta utcáról a címeres falkerítés kapuján belépve romantikus belső udvaron virágot formázó kockakőburkolatot, falikutat, szobrokat, a vadszőlővel és borostyánnal befuttatott falakon híres építészeinket ábrázoló domborműveket találunk. Az Építészek Házában járunk ugyanis, több építészeti intézmény is osztozik rajta. Az udvar leghangsúlyosabb pontja a magasföldszinti bejárathoz fel-, illetve a boltozatos alagsorba levezető, vasszerkezetes üvegtetővel fedett, kétkarú lépcső. Mivel itt üzemel az Építészpince étterem, ez a palota nyitva áll a nagyközönség előtt, nyáron nagyon kellemes a bájos udvaron üldögélni.
4. Darányi-palota
Lőrinc pap tér 3.
Épült: 1894
Tervező: Staerk Sándor
A palota megnevezés kissé fennhéjázó: a tehetős földbirtokos és méhész, Liebner József és gazdag családból származó felesége által építtetett háromemeletes ház mindig bérház volt, a földszinten vendéglővel és fűszeresbolttal. A nagyméretű lakásokat az 50-es években kisebbekre szabdalták, így jelenleg 14 lakás van a társasházban.
Az „L. J.” monogram ma is látható a kapu fölött, a Darányi név későbbi tulajdonosától, az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaság vezérigazgatójától, Darányi Istvántól ragadt a házra. A sarokház tér felőli frontján, a harmadik emeleten két allegorikus nőalakot ábrázoló freskó látható, az egyik az építészetet, a másik a festészetet szimbolizálja. Utóbbi a második világháborúban elpusztult, a ház felújításakor állították helyre. Különös, egyedi elem még a folyosók járófelületein díszítőmotívumként megjelenő tüzet okádó sárkány, illetve a nyílon ülő hattyú.
5. Degenfeld-palota
Bródy Sándor u. 14.
Épült: 1872–1874
Tervező: Ybl Miklós
Degenfeld-Schomburg Imre gróf egy olyan épület megtervezésével bízta meg Ybl Miklóst, amelynek egyszerre kellett főúri palotának és bérháznak lennie. Ybl fennmaradt első terve szerint a sarokháznak a mai Bródy Sándor utcára néző traktusa kétemeletes, pompás palota, a mai Puskin utcára néző, azonos magasságú épületrész viszont háromemeletes, egyszerű bérház. Erre nem kapott építési engedélyt, így végül az egész épület háromemeletes lett, két bejárattal és két, kocsiszínekkel elválasztott udvarral.
Ha az itt működő FilmJus szerzői jogi egyesületnél van dolgunk, vagy valamelyik segítőkész lakónak köszönhetően sikerül bejutnunk a házba, akkor látszik csak, hogy a palotarész ma is sokkal nagyvonalúbb: a tágas, elegáns lépcsőházban mozaikberakású padló, díszes kovácsoltvas korlátok, márványoszlopok és kandeláberek fogadják az érkezőt, az udvari függőfolyosókat mutatós öntöttvas oszlopok tartják, míg a Puskin utcai udvar kialakítása sokkal szerényebb.
6. Ádám-palota (később: Dessewffy-palota)
Bródy Sándor u. 4.
Épült: 1875–1876
Tervező: Weber Antal
Ádám Károly akkora vagyonra tett szert fehérnemű- és vászonkereskedéséből, hogy megengedhette magának, hogy egy velencei palota mintájára terveztessen háromemeletes házat a neves építésszel, Weber Antallal – aki többek közt az ELTE Múzeum körúti épületet is tervezte –, és azt Weber sógorának, Lotz Károly festőművésznek a freskóival díszíttesse kívül-belül.
Az épület leglátványosabb eleme az első emeleti lodzsa, amelynek Lotz-freskóit nemrég újították fel, így több év felállványozottság után újra előbukkant Ámor szekere (középen fent) és körülötte a különféle allegorikus alakok, köztük a Bőség és a Remény allegóriája. Néhány magánlakás is van a házban, az első emeletet egy nyelviskola foglalja el. Ha oda bejutunk, olyan szép részleteket láthatunk, mint az eredeti fa csigalépcső és a cserépkályhák, a márványkandalló vagy a selyemtapéta.
Jó időzítés, importszimat és rendszerezés – Rajnai Richárd az egykori családi kötélbolt alapjaira építette fel az ország legnagyobb kötél- és védőhálógyártó cégét. A Kötéltechnika a koronavírus miatt sem áll le, sőt alpinistái között hamarosan drónok is lehetnek.
