Sci-fiből és fantasyből érkezett, hogy újrateremtse a magyar történelmi regény műfaját. Receptje nem bonyolult, legfőbb hozzávalója az érthető szöveg. Tizenkét esztendő, tíz kötet és sok-sok év véleményvezérkedés után Bán János kiadó alapításán töri a fejét, a Hunyadi családdal azonban még messze nem végzett.
Bíró Szabolcs úgy érezte, üzen neki az univerzum. Más magyarázata nem lehetett, hogy már sokadszor botlott bele abba a drapp borítós, tekintélyes köteteket felvonultató regénysorozatba, ami – akár egy bandériumi zászló – messziről hirdette nemes hadvezére dicsőségét. „Szó szerint ott volt, utamat állta egy halom Hunyadi” – idézi fel, miként ismerte meg 2011-ben Bán János sorozatát. Szabolcs ekkor már aktív író volt, 2008 óta dolgozott első történelmi regényén. A 2012-es Non nobis, Dominé-t a Líra-csoporthoz tartozó Athenaeum gondozásában kiadott, eddig hat kötetet megért Anjouk-sorozat követte, amiből több tízezer darab kelt el.
János relikviagyűjteményét képtelenség nem lefényképezni, a fegyverek jelenlétére ő maga hívta fel a figyelmemet
Már általános modell, hogy a krimiket, sci-fiket vagy fantasyket író szerzők átállnak a történelmi regénysorozat műfajára. Alighanem más lenne a helyzet, ha egy kecskeméti újságíró nem dönt úgy, hogy ha törik, ha szakad, megírja a Hunyadi-klán történetét. A sorozat 2008-ban indult, most tartunk tíz kötetnél, év végén kéne kijönnie a tizenegyediknek. „Nagyon remélem, hogy tizenkettő elég lesz” – sóhajt fel mosolyogva Bán János, nekem valami mégis azt súgja, hogy nem igazán biztos a dolgában.
Pedig általában határozott, céltudatos embernek jellemzik. Írói álneve is ezt sugallja: példaképétől, Jókai Mórtól származik, az átlagtól eltérően magyar hangzása van. Mikor először állt elő az ötlettel, hogy magyar álnéven jelenne meg, a kiadó ágált. Mostanra viszont Bán Mór márka lett, még a Hunyadi-ciklus előtti könyveit is kiadták az új nevén. Bizony, volt pár.
A Hetedik Műterem projektjeiben a jelen és a múlt egységesítésével olyan új értékek születnek, amik minden kor számára jelenthetnek valamit. Szabó Levente és egykori tanítványa, mai üzlettársa, Biri Balázs munkái nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség figyelmét is felkeltik.
Első irodájuk a Gát utcában volt, ahol József Attila is született, így jött az ötlet, hogy a műtermet a költő A hetedik című verséről nevezzék el. A történelem az iroda projektjeiben is fontos szerepet kap: Szabó Levente azokat a munkákat szereti leginkább, ahol a ma építészetével kell a már meglévő, történelmi múltú épített örökségre reflektálnia. A Hetedik Műterem alapítója Ybl-díját is részben a jelen és a múlt egységébe rendezett újraértelmezéséért kapta 2018-ban.
Múlt és jelen a Gombánál
A rekonstrukciós munkáknál széles amplitúdóval dolgoznak. Az 1942-ben épült Móricz Zsigmond téri Gombánál egy kultikus helyszínt kellett újraértelmezniük, a feladat a műszaki kérdések mellett a modern építészeti örökséggel kapcsolatos elméleti kihívásokat is tartogatott. A soproni Várkerület revitalizációjával (amiért később megkapták a Pro Architectura díjat) visszaállították az egykori közösségi térszerkezetet azzal, hogy az autós forgalmat visszaszorították a gyalogosok javára. A budai Óvárosházánál azt tartották szem előtt, hogy a sok száz év építészeti korszakainak lenyomatát integrálják a ma építészetébe.
„Nem az a célunk, hogy direkt kontrasztot képezzünk a történeti épületrészekkel, hanem hogy mellé- vagy hozzátegyünk valamit, ami segíti a régi kibontakozását és megértését – mondja Levente. – Igyekszünk kortárs nyelven fogalmazni, de úgy, hogy az harmóniába kerüljön az emlékanyaggal vagy épülettesttel, ami évszázadok óta ott áll.” Őrfi József építész, építészkritikus szerint: „Amit tesznek, hitelesen képviseli az építészet lényegét: feladattól, léptéktől függetlenül jobbá tenni, amihez hozzányúlunk, magával hozva épített környezetünk felértékelődését.”
Pici iroda nagy munkákkal
Levente a pályaválasztás elején sokáig vacillált a humán és a reál irányok között, végül megérzéseire hallgatott. Azon kevesek egyike, akiknek öt év alatt sikerült elvégezniük az építész szakot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Tanulmányai után pár évvel belecsöppent egy gigaprojektbe. Az Építész Stúdió Kft. társtervezőjeként részt vett a Népliget Center Irodaház tervezésében, és beleláthatott, milyen egy ekkora munkát végigvinni.
Két év után már saját útjára lépett: 2005-ben a Népliget-projekt szakmai tapasztalataira alapozva megalapította a Hetedik Műtermet. „Ez a nagy irodaház évekig ellátott minket munkával. Visszatekintve, nagy szerencsénk volt. Pici iroda vagyunk, de utána is nagyon szép munkák jöttek egymás után.” A 2008-as válságot így élték túl.
Levente sosem vágyott nagy irodára, arra törekednek, hogy éppen annyira legyenek rentábilisak, hogy a kollégákat, az alvállalkozókat és a rezsit ki tudják fizetni, valamint legyen egy kis tartalék a hiányosabb időszakokra.
„Inkább az a cél, hogy olyan különlegesebb munkákon dolgozhassunk, amelyekben örömünket leljük.”
Szerinte egy családi háznál szinte ki van zárva, hogy anyagilag megérje, azonban ha a megrendelő és az elképzelés izgalmas, elvállalják.
„A Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonja üzletileg kimondottan veszteséges volt, de kalandos volt felépíteni egy olyan installációt, ami a magyar irodalmat reprezentálja egy másik országban” – mondja Levente. Biri Balázs, a Hetedik Műterem társtulajdonosa és tervezője hozzáteszi: „Az külön izgalmas volt, hogy olyan dolgot kellett terveznünk, ami csak pár napig volt felépítve, majd elbontották. Az a három nap egy több hónapig tartó folyamat csúcspontja volt.” Tudatosan foglalkoznak az építészet határterületeivel, szerintük ezek jobban kommunikálhatók és befogadhatók a laikusok számára is. Reform 500 című installációjukat (reformátorok és magyar írók, költők, egyházi személyek idézeteivel látták el a Kálvin téri járólapokat) is sok helyen publikálták.
Kortárs gesztusok
Balázs és Levente története klasszikus mester-tanítvány kapcsolatnak indult. Levente egy harmadéves tantárgyra oktatta először Balázst. Sikerült közös hangot találniuk, és Balázs felsőbb éves tárgyait, majd a diplomamunkáját is Leventénél csinálta. Egyértelmű volt, hogy szakmai gyakorlatát a Hetedik Műteremnél tölti, majd pár év közös munka után, 2017-ben mindketten elérkezettnek látták az időt, hogy Balázs ne csak munkatársként, de tulajdonosként is részt vegyen az iroda életében.
Levente a BME Középülettervezési Tanszék tanszékvezető-helyettese és oktatója, az Ybl-díj megítélésekor tanári tevékenységét is méltatták. A Hetedik Műterem tervezőinek jelentős része, Balázshoz hasonlóan, volt tanítványai közül kerül ki. „Nálunk nem specializálódnak a munkatársak. Mindannyian elkötelezettek, és a mérnöki képességeken felül jók a kulturális alapokon nyugvó kreatív építészeti gondolkodásban is.”
Utóbbi fontos szempont, hiszen a Hetedik Műterem legtöbbször történeti környezetben megvalósuló projekteket vállal. Az egyensúly megtalálásához és az első skiccekig hosszú kutatómunka vezet. Művészettörténészekkel vagy más specialistákkal egyeztetve információkat gyűjtenek az adott helyszínről, hogy minél jobban megismerjék annak múltját. „Azok a gesztusok, kortárs kiegészítések, amiket megfogalmazunk, ezekből a történelmi alapokból indulnak ki” – mondja Balázs.
A műemlékvédelmi szakemberekkel eddig csak jó tapasztalatuk volt. Vannak szakmai viták, de végül minden munkánál sikerült konszenzusos megoldást találni. „Rengeteg idő, rengeteg párbeszéd, de az effajta jellegű építészet kifejezetten olyan terület, ahol az építész feladata az, hogy minden szempontot és tudást integráljon” – mondja Levente a telefonján, mivel a kijárási korlátozások miatt így beszélgetünk. A koronavírus okozta gazdasági hatásokat egyelőre nem érzik, de ők is visszahúzódtak home office-ba, a konzultációk online folynak.
A budapesti Idősek Barátai Program elszigetelten élő nyugdíjasoknak kínál beszélgetőpartnert, sokszor bizony az ő korosztályukból. Persze a bevásárlás és a parkbeli séta sem tabu. A személyes találkozásra épülő modellt ugyan megtépázta a járvány, az önkéntesek azonban nem adják fel.
A koronavírus és a bezárkózás lecsapott a magyar cégekre, bármit is terveztek erre az évre, alaposan újra kellett számolniuk. De nem mindenkit érint egyformán: van, ahol az egész iparág leállt, más viszont nem győzi a rendeléseket. Az elmúlt másfél hónapban folyamatosan követtünk vállalkozásokat, egy részükről a Forbes.hu-n is írtunk, kicsitől a régiós multiig, adatcégtől a pékségig, hogyan hat rájuk a járvány, és hogyan reagáltak a kihívásra. Közülük válogattunk.
Nagyot fordult a világ a leggazdagabb magyarokkal: míg januári listánkon a legtöbb milliárdos vagyona nőtt az előző évhez képest, a koronaválság alaposan átrendezheti a viszonyokat. Megnéztük, hogyan érinti a magyar milliárdosok tőzsdei cégeit a tavaszi mélyrepülés.
