Sci-fiből és fantasyből érkezett, hogy újrateremtse a magyar történelmi regény műfaját. Receptje nem bonyolult, legfőbb..
Bíró Szabolcs úgy érezte, üzen neki az univerzum. Más magyarázata nem lehetett, hogy már sokadszor botlott bele abba a drapp borítós, tekintélyes köteteket felvonultató regénysorozatba, ami – akár egy bandériumi zászló – messziről hirdette nemes hadvezére dicsőségét. „Szó szerint ott volt, utamat állta egy halom Hunyadi” – idézi fel, miként ismerte meg 2011-ben Bán János sorozatát. Szabolcs ekkor már aktív író volt, 2008 óta dolgozott első történelmi regényén. A 2012-es Non nobis, Dominé-t a Líra-csoporthoz tartozó Athenaeum gondozásában kiadott, eddig hat kötetet megért Anjouk-sorozat követte, amiből több tízezer darab kelt el.
János relikviagyűjteményét képtelenség nem lefényképezni, a fegyverek jelenlétére ő maga hívta fel a figyelmemet
Már általános modell, hogy a krimiket, sci-fiket vagy fantasyket író szerzők átállnak a történelmi regénysorozat műfajára. Alighanem más lenne a helyzet, ha egy kecskeméti újságíró nem dönt úgy, hogy ha törik, ha szakad, megírja a Hunyadi-klán történetét. A sorozat 2008-ban indult, most tartunk tíz kötetnél, év végén kéne kijönnie a tizenegyediknek. „Nagyon remélem, hogy tizenkettő elég lesz” – sóhajt fel mosolyogva Bán János, nekem valami mégis azt súgja, hogy nem igazán biztos a dolgában.
Pedig általában határozott, céltudatos embernek jellemzik. Írói álneve is ezt sugallja: példaképétől, Jókai Mórtól származik, az átlagtól eltérően magyar hangzása van. Mikor először állt elő az ötlettel, hogy magyar álnéven jelenne meg, a kiadó ágált. Mostanra viszont Bán Mór márka lett, még a Hunyadi-ciklus előtti könyveit is kiadták az új nevén. Bizony, volt pár.
A koronavírus okozta válság első hatásai azonnal tettenérhetőek voltak, már március során elindultak a tömeges elbocsájtások. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb likviditási problémák merülnek fel egyes ágazatokban, ugyanakkor szinte napról napra újabb kormányzati intézkedéseket jelentenek be a problémák megoldására. „Olyan ez, mint egy mérleg, ahol a negatív hatásokat a pozitív oldalon igyekszünk kompenzálni, hogy ne szakadjon le a mérleg negatív serpenyője” – mondja az Opten ügyvezetője, Tóth Tamás.
Hogyan mérlegeljenek a cégek okosan?A koronavírus okozta válság első hatásai azonnal tettenérhetőek voltak, már március során elindultak a tömeges elbocsájtások. Ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb likviditási problémák merülnek fel egyes ágazatokban, ugyanakkor szinte napról napra újabb kormányzati intézkedéseket jelentenek be a problémák megoldására. „Olyan ez, mint egy mérleg, ahol a negatív hatásokat a pozitív oldalon igyekszünk kompenzálni, hogy ne szakadjon le a mérleg negatív serpenyője” – mondja az Opten ügyvezetője, Tóth Tamás.
A Cégtár rendszer üzemeltetője szerint most fokozottan szükséges – főleg új céges partner esetén – a céginformációs szolgáltatásokat igénybe venni. „Nem csak a gyors reakció, hanem a stratégiaalkotás is fontos. A folyamatokon való – átgondolatlan – módosítás ugyanis akár több kárt okozhat, mit amennyi hasznot hoz” – mondja Tóth Tamás. Interjú.
Mire számíthatunk céges szinten a vírus elvonultával?
A cégek gazdasági helyzete jelentősen átalakul. Kiemelten fontos figyelni a 2019-es pénzügyi beszámolókat – amelyek ugyan nem tükrözik az aktuális pénzügyi helyzetet, de a pénzügyi mutatók meghatározzák azt, hogy mely cég mennyire tud átvészelni egy időszakos csökkenést vagy akár leállást.
Mire figyeljünk, ha új céges partnerrel kerülünk kapcsolatba?
Mivel új partnerek esetén nincs saját tapasztalatunk, így a piaci tapasztalatok, a hitelkeretmaximum- és csődmodellek felértékelődnek. Ezek a modellek statisztikai alapon minden cégre meghatározzák a bedőlési valószínűséget és az utólagos fizetésre engedélyezett számlák maximális értékét.
Mi a helyzet az utólagos fizetésű számlákkal? El kell felejteni, vagy vannak olyan biztosítékok, amik lehetővé teszik?
A magyar gazdaságban – vállalatok közötti üzletek esetén – csak nagyon ritkán és nagy összegű számlák esetén fordul elő valamilyen extra biztosíték hozzárendelése egy ügylethez (akár például bankgarancia). Sokkal inkább próbálják a creditmanagement gyakorlatukat úgy módosítani, hogy visszavágják a hitellimiteket, illetve előre fizetést kérnek a vevők egy részétől.
Egyáltalán: hogyan változzon a kkv-k fizetési és beszedési gyakorlata, ha túl akarnak élni?
Ilyenkor nehéz eltalálni a megfelelő középutat. Túlzottan szigorú kreditlimit-politikával ügyfeleket veszthetünk, míg túl lazával a ki nem fizetett számlák rohamos növekedését kockáztatjuk. Ilyenkor kiemelten segítenek a kkv-knak a céginformációs szolgáltatások, emellett a faktoring és a hitelbiztosítás is megoldást jelenthet, ha valaki tovább szeretné csökkenteni saját kockázatát.
Hogyan tud az Opten a megváltozott piaci körülmények között segíteni? Megjósolható hagyományos módszerekkel a jelenleg esedékes csődkockázat?
A modellek feladata, hogy „rangsorolják” a cégeket a túlélési valószínűségük alapján. Nem kérdés, hogy a cégek egy része túl fog élni, míg egy másik része nem. Ez eddig is így volt. Most a sorrend változik, és a megszűnő cégek száma fog megnövekedni. Maguk a modellek – az Opten Kft.-nél – közel 300 változó alapján működnek. A jelenlegi helyzetben néhány változó súlya megnőtt. Ilyenek a tevékenységi kör, a likviditási mutató, az árbevételarányos nyereség, a végső tulajdonos, az exportrelációk vagy épp a kapcsolt vállalkozások. Ezekkel a korrekciókkal napról napra változhat a cégek aktuális kockázati indexe, valamint javasolt hitelkeretmaximuma.
