Regeneron: +41%
Nem meglepő, hogy a befektetők ráugrottak azokra a cégekre, amelyeknél esélyt látnak rá, hogy gyógyszert fejlesztenek ki a koronavírus ellen, vagy van olyan szerük, amelyik a COVID-19 kezelésére is alkalmas lehet. A Regeneron azért mehetett különösen nagyot, mert mindkettőben érintett. Egyik, a Sanofival közösen kifejlesztett gyógyszere egy ízületi gyulladással járó autoimmun-betegség, a reumatoid artritisz ellen használatos, most pedig elkezdték a klinikai tesztelését koronavírusra is. Vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy a súlyos tüdőgyulladással küzdő betegeknél gátolja azt a túlzott immunreakciót, ami az egyik gyakori halálozási ok a koronavírus-fertőzöttek körében. Közben bíztató kilátásokkal fejlesztenek egy olyan antitestkoktélt, ami segíthet a betegség legyőzésében.
Mindez persze már benne van az árban, több elemző is aggódik a túlértékeltség miatt, április végén épp a Citi szakértője minősítette le vételről semlegesre emiatt a részvényt. A koronavírus elleni szereken dolgozó gyógyszercégek továbbra is a figyelem középpontjában maradnak, és nyilván, aki a versenyben nyer, aki először hoz ki széles körben alkalmazható hatásos szert, az lesz a nagy nyertes. A többieknél, a lemaradóknál viszont akár komoly veszteségek is jöhetnek.
Newmont Corporation: +46%
A világ legnagyobb aranykitermelője általában együtt mozog a nemesfémmel, most is ezt teszi, de annak emelkedési mértékén túlmenően jól szerepel. Az arany ára ugyan kicsit megnyekkent, amikor a széles körű eladási hullám a legdurvább szakaszában volt a tőzsdéken, de gyorsan vissza is pattant. Az ár stabil, illetve kicsit növekvő, a nemesfémről az látszik, hogy változatlanul betölti a menekülőeszköz szerepét. A Newmont által közölt hírek is elégedettséggel töltötték el a befektetőket. Több projektjénél növelni tudja a kitermelést, közben eladott eszközöket, és ezzel tekintélyes készpénzállományhoz jutott, amit a piaci várakozások szerint újabb, nagy megtérüléssel kecsegtető projektek indítására használ majd.
Netflix: +23%
A járvány egyik legnyilvánvalóbb nyertesének a legjobbkor jött, hogy százmilliók kénytelenek otthon maradni, és sokkal többet költenek házi szórakozásra. A Netflix profitja lényegében megduplázódott az első negyedévben az előző évhez képest, gyönyörűen nőtt a cashállomány is a forgatások leállása, a gyártási költségek visszaesése miatt, de erősen kérdéses, meddig élvezheti ezt a kedvező környezetet. Ahogy csökken a bezártság, nem csak visszaeshet az otthoni filmnézésre fordított idő, a befektetők figyelme is egyre inkább a mélyebb pénzügyi adataira, a streamingpiacon folytatódó öldöklő versenyre irányulhat. Lehet, hogy tartalomgyártásban hosszabb távon is a Netflix lesz a nyerő, de előtte biztosan jön még egy bizonytalan időszak, ami megtépázhatja a részvénye iránti érdeklődést is.
Zoom: +126 %
A videókonferencia-szoftvert gyártó cég történetéről külön cikkünk van ebben a számban, egyenesen Amerikából (38. oldal), de nem maradhat ki egy ilyen, válság közepette elért nagy nyereségeket tartalmazó listáról, már csak az ugrás mértéke miatt se. Pedig az április kritikus hónap volt a Zoomnál, és ez meglátszott a részvényár alakulásán is. Azzal párhuzamosan, hogy a távmunkába szoruló százmilliók közül nagyon sokan álltak át a Zoomos kapcsolattartásra, az árfolyam lényegében megduplázódott február elejétől március közepéig, amikorra szinte az egész világ karanténba zárta magát.
Ekkor jöttek ki viszont a biztonsági lyukakról, adateladásról szóló hírek is. Heteken át azzal volt tele a Zoommal kapcsolatos hírfolyam, hogy melyik ország és melyik világcég tiltja el alkalmazottait a Zoom használatától, és hiába ment a céghez több nagynevű szaki, hogy helyre tegye a dolgokat, úgy tűnt, a Zoom belerokkanhat abba, hogy nem volt felkészülve a népszerűségnövekedésre, a szárnyaló ügyfélszámra.
Aztán bejelentettek egyetlen számot: három hét alatt 200-ról 300 millióra nőtt a felhasználók száma – ami az év elején amúgy még tízmillió volt.
A céges tiltások ellenére tehát a júzerek úgy döntöttek, a Zoom a legjobb a felhozatalban, rögtön újabb csúcsra is ugrott az árfolyam. A gond az, hogy negyvenmilliárd dollár feletti kapitalizációjával, a várható árbevétel bő 25-szörösén igencsak túlértékeltnek tűnik. És kérdés, honnan jönnek még új felhasználók, ha enyhülnek a kijárási korlátozások.
Bilibili: +29 %
Igen, őket így hívják. A kínai gyártó fiataloknak fejleszt szórakoztatóelektronikai megoldásokat, és gyönyörű adatokkal kápráztatja el a befektetőket, kapitalizációja már elérte a tízmilliárd dollár, mielőtt az árfolyama április 20-a után korrigálni kezdett. Bevétele nagy részét pár éve még mobilra fejlesztett játékokból szerezte, aztán elment a streaming irányába. Felhasználóinak számát és bevételét is gyorsan növeli, olyan befektetők szálltak be, mint a Sony, a Tencent és az Alibaba, ezért egyelőre nem izgatja a befektetőket, hogy stabilan veszteséget termel.
Richter: +3 %
Ez persze nem egy nagy nyereség, de az indexek vagy akár csak a többi magyar részvény idei koronás teljesítménye közepette az is üdítő, hogy szinte egyedül van pluszban a BÉT-en. A Richter stabil emelkedő fázisban volt, amikor február végén kitört az eladási hullám a tőzsdéken. Az előző években megbüntette a piac, mert kiderült, hogy az előző ígéretes fejlesztés, az Esmya csak korlátozottan használható, a másik saját fejlesztésű hatóanyag, a cariprazine eladása azonban hasít, idén már három indikációban alkalmazható lesz.
Az elemzők egyre optimistábbak lettek és várhatóan a koronavírus-válság sem hat negatívan a cég teljesítményére. Ezt akkor a piac is árazni kezdte, amint március közepén elült a pánikszerű, szinte mindenre kiterjedő eladói hullám, és szelektálni kezdtek a befektetők a részvények között. Ennek a Richter nagy nyertese lett, és újra 7000 forint közelébe emelkedett. Az eredménynövekedési várakozások alapján mindenképp alulértékeltnek tűnik a papír, így ha nem jön újra világvége hangulat, amiben válogatás nélkül mindent piacra borítanak a befektetők, a magyar gyógyszergyár jó teljesítménye fennmaradhat.
Ryanair: −35%
Ekkora bukóval nyilván kakukktojás a listán, igencsak relatív siker, de a hasonlót zuhanó Wizz Airrel együtt a szektorában a legnagyobb európai fapados így is a legjobban teljesítő. (Az easyJet 58, a Lufthansa 51 százalékot veszített.) Tipikus példa arra, hogy vis maior szakadt össze, hiába a nagyon hatékony működés, ha gyakorlatilag leáll az iparág, amiben tevékenykedik. A Ryanairnek van az iparágban a legnagyobb készpénz- és repülőgép-tartaléka a válság átvészeléséhez (ha csak a casht nézzük, a Wizz Air is ott van mellette), és arra készül, hogy meglovagolja a lassú kilábalást.
Skandináviára például már készülhetnek nagyobb hangsúlyt helyezni, mivel úgy néz ki, hogy a Norwegian csak összetöpörödve, belföldön repkedve próbál túlélni. De az, hogy végül hányan adják fel, és mekkora piacra nyomulhatnak be az ultrafapadosok, attól függ nagyrészt, hogy az európai kormányok mennyire nyúlnak alá a hagyományos légitársaságoknak. Ennek hiányában a piaci szereplők többsége két hónapon belül bedől.