Szombat Éva alkotói stílusa és megjelenése is megosztó. Van, aki kiakad tőle, de akinek bejön, az imádja.
Karrier
Szombat Éva a magyar kortárs fotográfia talán legellentmondásosabb arca. Munkáira jellemző a giccs, a glamour és az irónia, amivel sokan nem tudnak mit kezdeni, ráadásul előszeretettel nyúl tabutémákhoz. Képeit imádják vagy utálják, de biztos, hogy szó nélkül senki sem megy el mellettük. Ezzel ő is tisztában van, és büszke rá, mert szerinte jobb valamilyennek lenni, mint semmilyennek.
„Volt már, hogy egy nemzetközi divatcég hazai képviselete felkért egy kampányfotózásra, majd a külföldi központ vezetői állítólag teljesen kiborultak, miután ránéztek az Instámra. Akkor keményen kampányolniuk kellett mellettem a hazaiaknak, de végül megkaptam a munkát” – mondja. Képeit egyébként lehozta már a Vice, a Huffington Post és a spanyol Vogue is, és bár annak idején háromszor felvételizett a Mome fotográfia szakára, ma a tanszéken tanít.
A Cápák között lényege ugyanaz, mint a Forbesé, csak ők egy kereskedelmi tévén futnak, ezért könnyek is vannak a műsorban.
Karanténéletem egyik emlékezetes állomása volt, amikor felhívtam egy állami vállalatot vezető ismerősömet. Épp akkor vezették be a rendeleti kormányzást, és mivel alig voltunk túl a lezárt európai határok hírén, érdekelt, hogy a tűzhöz közelebb állva ő hogyan értelmezi, mi is történik éppen Magyarországon. Végül egy elejtett szóban és egy teljesen másik témában hangzott el, amit továbbvittem magammal. „… ezen a hullámvasúton…” – mondta, és hogy mi volt előtte és utána, már nem is fontos, talán a gyerekekről beszélgettünk.
A karanténvilág (ami azért csak félig karantén, ki lehet menni) azóta is hullámvasút maradt. Egyik nap jó hírek jönnek, közel ezer MesterAkadémia.hu-bérletet adtunk el, közösségünk online is szívesen vesz részt velünk egy egész napos eseményen, a forbes.hu olvasottsága kilőtt. Másik nap a kihívások találnak meg: ugyan szuper a Zoom (az amerikai Forbes cikke a 38. oldalon róluk szól), de nem olyan, mint együtt lenni a szerkesztőségben. Egyik nap rácsodálkozom, milyen jó minden délben együtt ebédelni a családdal, másik nap mindent megadnék, ha úgy indulna a munkanapom, mint az elmúlt 16 évben rendszeresen, és elmehetnék otthonról.
Igen, ez egy hullámvasút, és a tudatosítás segít. Ezért is hoztuk létre a Grow Group szervezetfejlesztő céggel közösen az 1. 2. 3! munkafüzetet (forbes.hu/123fuzet), és ezért hozzuk ki még május elején szintén velük az Újratervező füzetet. Egy szűk óra strukturált gondolkodás segít abban, hogy döntsünk, és ne sodródjunk – utóbbi a Legyél jobb! Nap online témája is, amit május 22-én tartunk meg a laptopodon vagy tableteden.
A Cápák között lényege ugyanaz, mint a Forbesé, csak ők egy kereskedelmi tévén futnak, ezért könnyek is vannak a műsorban.
Meg akarják mutatni, hogy jó ötletekkel, munkával, kitartással lehet sikereket elérni, és hogy a vállalkozó az az ember, aki kockázatot vállal. Ahogy a befektető is. Ez abból is látszik, hogy a Cápák első évadában született döntésekből nem mind jött be. Most megmutatjuk, hogy mivel nyúltak mellé, és mi az, ami sikeres.
De ha már G. Tóth Ilda és Ács Gábor telefonált, skype-olt, zoomolt öt kiemelt magyar vállalkozóval, megkérdezték őket arról is, melyik cégükkel hogyan reagálnak a válságra. Ebben a témában a Varga Zoltán milliárdossal készült interjúnk is jó betekintést ad, hogyan gondolkozik most egy olyan sikeres üzletember, aki nullázta már le magát az életében. Ahogy a lap elején a koronanyertesekről és -vesztesekről összeállított gyűjtésünk is tanulságos.
De ez a lap sem csupa korona. Smejkál Péter Bán Mórról írt portét. Aki ismeri őt, imádja történelmi regényeit a Hunyadiakról, aki nem ismeri, meg fog lepődni a cikk olvasása közben. A vírusválság közben különösen jókor jön a 30 sikeres magyar 30 alatt listánk olyan lelkes jövőépítőkkel, mint Janosov Milán hálózatkutató, akit Barabási Albert-László javasolt a listára, vagy Ficsór Ádám anonim bitcoinutalást létrehozó startupper.
A Forbes Urban mellékletben (szinte) sétálni is lehet a Palotanegyedben, vagy elmerülni Bagi László Zoboki Gábor-interjújában és örülni, hogy ilyen karakteres kortársaink is vannak.
A Lab5 tervezett már szinte extrém, modern élelmiszerboltot a MOM-ba és Tatabányára, növényektől zöldellő irodákat Budapestre, kormányablakot a Keletibe, és záróépületet a Corvin sétányra. Bár építészek, nemcsak kívülről nézik a falakat, hanem azzal egy időben mint a belsőépítészek, belülről is, sőt várostervezési szempontból is gondolkodnak, hiszen mindegyikre volt már projektjük – a 2008-as válsággal indultak, meg kellett tanulniuk alkalmazkodni.
A koronavírus utáni világban a turizmus kómájából azok a helyek éledhetnek fel leghamarabb, ahova privát gépekkel érkeznek meg a felső tízezer tagjai, és akár az egész vakáció alatt nem találkoznak más vendéggel. Ez leginkább éppen ott lehetséges, ahol most a legégetőbb gazdasági probléma a turizmus kiesése: az afrikai szavannán. Vagy egy szigetországban, ahol az izoláció nyújtott valamelyest védelmet a vírustól. A járvány előtti időszámításban a legtrendibb útitervek ezeket az úti célokat ötvözték: a szafariról egyenesen a trópusi paradicsomba repítették az utazót.
A BiotechUSA megveszi a Scitec Nutritiont, szinte bagóért. Élesedik a verseny az étrendkiegészítők piacán, a két magyar alapítású cégből pedig az előbbi bírta jobban a strapát. A Lévai család európai szinten is nagyobb súlycsoportba lép, de komoly meló lesz gatyába rázni a Scitecet.