Étteremként és találkozóhelyként is messzemenőkig üdvözölt a Dobrumba-birodalom feltűnése a Moszkva téri sivatagban.
Nagyon jó ütemben vagy nagyon türelmesen kellett gasztrohipszternek lenni a közel-keleti konyhákat a marokkóitól a zsidóig vegyítő, kocsmásan-rométtermesen lelazult Dobrumba pár évvel ezelőtti nyitásakor. El lehetett kapni a nyitás heteiben, aztán hosszú hónapokon át csak meggondolt, hetekre előre bejelentkezéssel, és talán mostanra eljutottunk odáig, hogy hétköznap meg lehet kísérelni spontán aznapi foglalásokat.
A budai unokatestvér, a Pingrumba a mindörökké Moszkva téri fekete lyukba települt – ahonnan a közeli dombok első alaptáboráig kellett menni, ha az ember kávénál-burgernél többre vágyott egy délutáni-esti találkozóhoz –, és a pesti alapgondolat kaukázusi–indiai mutációját hozta ide. Ez megint kellően széles merítés ahhoz, hogy különböző ízlésű emberek is képesek legyenek ebédelni egymással. Sőt szerintem szélesebbre is sikerült a Dobrumbáénál, ahol azért el kell egy kicsit vonatkoztatni, ha valakinek alapvetően kiütése van a humusztól.
Szombaton ebédidőben először telt házas sóhaj a jussunk, aztán a nagyon igyekvő személyzet talál nekünk egy asztalt a remek átriumban. Vannak hideg és meleg mezék, mindkettőből válogatás is, meg főételek az irigyeknek, akik nem osztozkodnak. Utóbbiak fele a saksukás-kebabos Dobrumba-világot hozza, de becsúszott egy-egy iránias hal és ragu, meg két curry is. Mi a kis tálak felé megyünk: az üzbég savanyított tojással szeretnénk köszönteni a mindenféle -isztánokat (pont a tojás a legkevésbé érdekes benne, de a humusz meg a savanyított zöldségek újak és jók együtt), az aszalt fügés sült kecskesajtot meg az asztalunkat is elintéző pincér javasolja. Gránátalmás, fenyőmagos, csodálatos, önmagában ezért vissza lehet majd járni.
2020-ban nem ér minket váratlanul az a megállapítás, hogy minden vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő online jelenlét és ehhez kapcsolódóan az online ügyfélélmény biztosítása. A fogyasztók már nem csak fizikai terekben, mondjuk egy boltban találkoznak a termékekkel vagy szolgáltatásokkal, hanem gyakran egy applikáción vagy weboldalon keresztül. De Dalos Ottó, a Cisco magyarországi ügyvezető igazgatója szerint […]
2020-ban nem ér minket váratlanul az a megállapítás, hogy minden vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő online jelenlét és ehhez kapcsolódóan az online ügyfélélmény biztosítása. A fogyasztók már nem csak fizikai terekben, mondjuk egy boltban találkoznak a termékekkel vagy szolgáltatásokkal, hanem gyakran egy applikáción vagy weboldalon keresztül. De Dalos Ottó, a Cisco magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a lényeg most is ugyanaz: „Az legyen az érzésed, hogy kiszolgálnak, hogy a maximumot kapod.”
Egy kis app történelem
Az applikációk a mobil- és okoseszközök robbanásszerű terjedésével jelentek meg az életünkben, majd a 2010-es években megszületett az „app economy”, azaz az applikáció alapú gazdaság fogalma is. Ami annyit jelent, hogy szinte mindenre elérhető egy mobil alkalmazás, legyen szó vásárlásról, bankolásról, utazásról, tanulásról, sportról, vagy – szomorú aktualitással – a koronavírus kontaktkutatásáról. Ugyanakkor nemcsak a fogyasztók használnak alkalmazásokat, ma már az üzleti élet legtöbb folyamata is applikációkon alapul, amelyek a privát vagy nyilvános felhőből elérhetőek.
Az alkalmazások tehát a mindennapi életünk részévé váltak, szeretjük az egyszerű, gyors, megbízható appokat. Ezeknek a fejlesztése és működtetése viszont egyre bonyolultabb informatikai rendszereket és egyre több erőforrást követel, miközben az esetleges hibák okozta károk is egyre nagyobbak. A Cisco számításai szerint például minden egytized másodperc kiesés 1 százalékos visszaesést jelent az eladásokban, a felhasználók pedig keményen büntetik, ha egy digitális szolgáltatás nem megfelelően működik. „Ha mondjuk megszakad a repülőjegyfoglalásod, azonnal mész egy konkurens céghez – sőt még a barátaidnak is elmeséled a rossz élményt, őket is lebeszélve a szolgáltatásról. Ma már legalább annyira ragaszkodunk a bevált alkalmazásokhoz, mint korábban a kedvenc márkákhoz,” – mondja el Dalos Ottó.
A tét pedig egyre nő. Az előrejelzések szerint 2023-ra már világszerte évente közel 300 milliárd mobilapplikációt fognak letölteni a 2018-as 194 milliárdhoz képest, a piac értékét pedig felbecsülni is nehéz.
Mire nyújt megoldást az AppDynamics?
A Cisco AppDynamics megoldáscsomagja gyorsabbá és olcsóbbá teszi az új vállalati és fogyasztói (B2B és B2C) alkalmazások fejlesztését és bevezetését, továbbá az esetleges hibák kijavítását, sőt még azok bekövetkeztét is segíthet megelőzni. Röviden: kódszintre képes lebontani az applikációkat, majd pontosan lokalizálja az esetleges problémákat.„Azért döntöttünk az AppDynamics mellett, mert nem nagyon van más hasonló megoldás a piacon. Szoftveres hibakeresés nélkül megtalálni a gond forrását tízszer ennyi ideig tartana” – mondta Simon István az NTT ügyvezetője. Az NTT 25 éve a Cisco partnere, és egyben az AppDynamics megoldás egyik első hazai forgalmazója és felhasználója.
„Az IT szakemberek sokszor a tűt keresik a szénakazalban: megvizsgálják a szervereket, a hálózatot, aztán elkezdik nézegetni a kódot, közben az ügyfelek mérgelődnek, morzsolódnak le. Még ha mindez párhuzamosan is zajlik, akkor is rengeteg időbe telhet, mire megtalálják és kijavítják a hiba okát” – tette hozzá a cégvezető.
A maximumot nagy hatékonysággal
Egy szoftvertermék esetében, a fejlesztőn kívül többnyire senki nem tudja, hogy belül mi történik. Eddig. Az AppDynamics legfőbb erősségei közé tartozik, hogy mátrix-szerűen felrajzolja miként is néz ki az alkalmazás, és képes azonnal lokalizálni a problémát – akár az adott forráskód soráig elvezetve a szakembereket. Eközben pénzügyi összehasonlíthatóságot is ad, ami szintén fontos szempont.
A megoldás iparágtól függetlenül képes belelátni a szoftverekbe. Persze felmerülhet, hogy bepillantást engedni egy alkalmazás mélyébe egyben IT biztonsági kérdéseket is felvet. Mivel azonban az AppDynamics rendszere a Cisco teljes IT biztonsági portfóliójával integráltan működik, külön védelemre nincs szükség.
Kulcs a hatékonyság
Az NTT magyarországi irodája az AppDynamics megoldás vonatkozásában kompetencia központként működik a régióban. Szolgáltatásai nem csupán viszonteladóként, hanem komplex konzultációs megoldásként is igénybe vehetők.
„Egy szakértők által megtervezett, implementált és üzemeltetett AppDynamics megoldáscsomag komoly átláthatóságot biztosít egy agilis cégvezetés kezében, és megmutatja a hibák, problémák üzleti hatásait is. Egy cégvezető láthatja, hogy ha mondjuk nem bővíti az infrastruktúrát, annak pontosan milyen hatásai lesznek az üzletfolytonosságra és ennek alapján dönthet arról, indokolt-e az adott beruházás. Manapság, amikor soha nem látott sebességgel születnek döntések informatikai fejlesztésekről, közben viszont sok helyen kell vágni a költségvetésen, ez különösen fontos.” – teszi hozzá Simon István.
Egyre kevésbé számít ufófilmbe illő jelenségnek, ha drón hozza ki a megrendelt ételt. Ugyan bőven vannak még technikai és jogi akadályok, a drónszolgáltatók piacában hatalmas a növekedési potenciál. A hazai szabályozás enyhén lemaradt, de legalább már kész az online légtérfoglalásra alkalmas központi applikáció – csak használni nem lehet.
„Amikor a kollégáim irodát keresnek, két dolog érdekel: legyen erkély és kilátás” – mondja Kürti Tamás. A jövő technológiáit ismerő és értő felső és középvezetők, valamint az adattudósok képzésével foglalkozó Kürt Akadémia tulajdonosa szenvedélyes hegyi bringás. Budai irodájában három erkély gondoskodik róla, hogy csapata is érezze a zöld közelségét. A saját elmondása alapján is hiperaktív Tamásból csak úgy dől a szó irodája kapcsán, csönd csak akkor van, ha mélyet szippant az elektromos cigarettájából.
A járványt is kiálló tőzsdének köszönhetően az amerikai Forbes 400-as gazdaglistája első húsz (egészen pontosan huszonegy, mert az utolsó helyen holtverseny alakult ki) szereplőjének szekere jobban megy, mint valaha. Összesen 1,3 billió dolláros vagyonuk 21 százalékkal emelkedett tavaly óta, ezzel szemben az átlagos Forbes 400-tag nyolc százalékkal növelte vagyonát egy év alatt. Mindenesetre ez a huszonegy fő teszi ki az idei lista összértékének 42 százalékát. A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg kiütötte Warren Buffettet a harmadik helyről, Elon Musk pedig először jutott a húsz leggazdagabb közé. Az amerikai Forbes a július 24-i részvényárfolyamokkal számolt, és külön értékelte a milliárdosok jótékonykodását is, egytől ötig tartó skálán.
Meghökkentő, hogy épp egy magyar cég a globális brókerösszehasonlítás úttörője, a Brokerchooser oldalán máshol el nem érhető komplexitással lehet brókerek szolgáltatásait összemérni. A cég nehéz indulás után exponenciális növekedésben van. Bedő Tibor és Korpos Gergely alapító-tulajdonosokkal az első négy év nehézségeiről, a nagyon strukturált tervezésről is beszélgettünk, de kiderül az is, hogyan lettek a Financial Times szakértői, és hogy dühíti őket a pénzügyi világ arrogáns hozzáállása a Robinhood-befektetőkhöz.
