Egyre kevésbé számít ufófilmbe illő jelenségnek, ha drón hozza ki a megrendelt ételt. Ugyan bőven vannak még technikai és jogi akadályok, a drónszolgáltatók piacában hatalmas a növekedési potenciál. A hazai szabályozás enyhén lemaradt, de legalább már kész az online légtérfoglalásra alkalmas központi applikáció – csak használni nem lehet.
Alig húsz perccel a fizetés gomb megnyomása után az okostelefon applikációja már jelez is: a vásárolt termék megjött. Csöngetni senki sem fog, csak ki kell sétálni az utcára. A nagyjából másfél méter átmérőjű minihelikopter, alján a csomaggal, hétméter magasan lebeg, majd a földig ereszkedik. Miután a csomagtól megszabadult, visszaemelkedik a 45 méteres repülési magasságba, aztán elrepül.
A drón nem egy science fiction film forgatási kelléke, hanem áruszállító: a Google anyavállalatához, az Alphabethez tartozó Wing gyártotta és üzemelteti. A fenti kép pedig ugyan Magyarországon még mindig a sci-fi kategóriájába tartozik, és tőlünk nyugatabbra sem a mindennapok része, a világ egyes részein egyre gyakrabban láthat az ember áruszállító drónokat.
A McKinsey tanácsadó cég szerint tíz év múlva a kereskedelmi szállítások már nyolcvan százalékát bonyolíthatják drónokkal.
„Amikor a kollégáim irodát keresnek, két dolog érdekel: legyen erkély és kilátás” – mondja Kürti Tamás. A jövő technológiáit ismerő és értő felső és középvezetők, valamint az adattudósok képzésével foglalkozó Kürt Akadémia tulajdonosa szenvedélyes hegyi bringás. Budai irodájában három erkély gondoskodik róla, hogy csapata is érezze a zöld közelségét. A saját elmondása alapján is hiperaktív Tamásból csak úgy dől a szó irodája kapcsán, csönd csak akkor van, ha mélyet szippant az elektromos cigarettájából.
Tábla A falon a Kürt Akadémia aktuális végzőseinek búcsúüzenetei láthatóak. Tamás szereti ezeket olvasgatni, gyakran nyer belőlük inspirációt, és az új ügyfeleknek is meg szokta őket mutatni. „Legalább annyira gyűjtjük az építő kritikákat, mint az elismeréseket.”
Számológép „Fater annyi számológépet újított fel, hogy Szegeden nyitott belőlük egy múzeumot.” Édesapja, Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke és tulajdonosa Gattyán Györgynek is eljuttatott egy példányt az egyik általa restaurált számológépből. A Docler cégcsoport tulajdonosa külön kiemelte az eszközt, amikor a Forbes az ő irodájában járt. „Fater egy marketingzseni” – reagál Tamás arra, hogy a harmadik leggazdagabb magyar a családjuktól kapott ajándékról is megemlékezett.
1. Család Tamás négy gyermeket nevel, a legkisebbel, saját lányával, Hannával nagyon szoros kötelék van közöttük. A kislány gyakran bejár az irodába is, ahol gyurmák, kártyák és könyvek várják. Igaz, Tamás nemcsak lányával, hanem kollégáival is gyakran dolgozik ezekkel. „Úgy néz ki, mintha egy gyereksarok lenne, pedig többet használják a felnőttek. Például én is.”
2. Haszontalan doboz A doboz, ami nem jó semmire, mégis órákra le tudja kötni az embert. Ahogy bekapcsolják, kikapcsolja magát, és ez így megy az idők végezetéig. Tamás az öccsétől kapta, de nemcsak a személyes kötődés miatt szereti. „Sok mindent elmond a világról, például azt, hogy ha megcsinálsz valamit, az azonnal el is múlik. Másrészt rámutat arra is, mennyire fontos, hogy keretek biztosítsák a dolgok menetét. Csapatot is csak tiszta keretekkel lehet vezetni.” Kürtiéknél mindenki szeret barkácsolni, de ügyességben egyértelmű családi hierarchia uralkodik. „Ha valami elromlik, az öcsém meg én megpróbáljuk megjavítani. Ha nem megyünk semmire, megyünk a faterhoz, és ha neki sem sikerül, akkor a nagybátyám következik. Ő biztosan megcsinálja.”
3. Zene Szeret zenére dolgozni, irodájában korábban egy hangfal is volt, DJ-pulttal a tetején. Mivel nem akarta kollégáit zavarni, ezt egy mini verzióra cserélte. Kedvence a funky, de ha igazán fókuszálni akar, jazzt vagy komolyzenét hallgat. Gyereknevelésre időnként a trash metalt alkalmazza. „Képes vagyok max hangerővel üvöltetni a kocsiban, ha túl hangos a hátsó sor.”
4. Fittyfirittyek „Anyukám imádta a fittyfirittyeket (más szóval biszbaszokat), amit otthon faterral nehezen viseltünk. Egyszer aztán összeszedte őket, és nyitott belőlük egy boltot.” Önmagát figyelemzavarosnak tartja, éppen ezért leginkább fehér asztalnál dolgozik, a világos szín kevésbé vonja el a figyelmét. A fittyfiritty-üzletből megmenekült családi ereklyék is a munkaállomás mögé kerültek.
5. Elefántos bögre Tamást nem önmagukban a tárgyak érdeklik, hanem az, amihez kötődnek. Dél-afrikai útján ismerkedett meg a helyi ökoszisztéma sajátosságaival, itt tágította ismereteit az elefántok kommunikációjáról is. Lenyűgözi az a tény, hogy az állat batár lába valójában kifinomult kommunikációs eszköz, dobbantásával az elefántok képesek akár ötven kilométeres távolságban is egymással „beszélgetni”.
6. Nagymamák Az írógép az anyai nagymamáé volt, Tamás még gyerekként szedte szét. „Fater egyszer csak megfogta, és most Apple-állapotban van.” Tamás apai nagyanyja is fontos volt a család életében. „Mikor fater kicsi volt, a testvérével megkérdezte a nagymamámat, mik legyenek, ha nagyok lesznek. Azt felelte: »Legyetek mérnökök, mert azok szabadon tudnak alkotni az adott keretek között.« Mind a két fiúnak mérnök diplomája lett, és bejött.”
Egy bolt, ahol senki sem kereskedő, a kínálat mégis megszégyeníti a legnagyobb delikáteszeket. Willmann Fábián személye és üzlete, A másik bolt is ikonikus lett Budapest egyik eldugott szegletében.
Ritka az olyan piac, ahol akkora fejlődést hozott volna az elmúlt néhány év, mint a hazai magánegészségügyben. A 350 milliárd forintosra becsült szektorban a harminc legnagyobb cégnél már évente 80 milliárd forint bevétel landol, éppen épül egy új magánkórház, és miközben még mindig gombamód szaporodnak a szolgáltatók, látványos felvásárlásokkal és jelentős friss tőkéből új erőközpontok jönnek létre. Lassan felépül egy párhuzamos egészségügyi rendszer, amelyben néhány terület ugyan mindig állami privilégium marad, de egyre többen végleg búcsút mondhatnak a közkórházaknak. Ami egykor a gazdagok luxusa volt, az ma már az élet része.
Grecsó Krisztiánt realista, a vidéki sorsot kíméletlen őszinteséggel ábrázoló írásai miatt Móriczhoz hasonlítják, eddigi talán legnagyobb sikerét mégis egy tizenegy éves kislány hirtelen felnőtté válásának története hozta el: tavaly Vera című regénye volt a legnagyobb példányszámban megjelent magyar szépirodalmi alkotás. Az viszont még az egyre szélesebb körben népszerű íróhoz legközelebb állóknak is csak két évvel ezelőtt, súlyos betegsége kapcsán derült ki igazán, hogy – bár továbbra is az írás a legfontosabb az életében – nemcsak megszerette a szereplést, de egyenesen lételeme lett a színpad is.
Kollár Béla oboaművész hobbiból kezdett oboanádakat faragni. Ma már hozzá, pontosabban Victoria Music nevű hangszerboltjába vándorol szaktanácsért, új hangszerért és hangszerjavításért a magyar komolyzene krémje – meg persze az oda vágyódó tanulók is. Akad, aki már harminc éve.
