Egyre kevésbé számít ufófilmbe illő jelenségnek, ha drón hozza ki a megrendelt ételt. Ugyan bőven vannak még technikai és jogi akadályok, a drónszolgáltatók piacában hatalmas a növekedési potenciál. A hazai szabályozás enyhén lemaradt, de legalább már kész az online légtérfoglalásra alkalmas központi applikáció – csak használni nem lehet.
Alig húsz perccel a fizetés gomb megnyomása után az okostelefon applikációja már jelez is: a vásárolt termék megjött. Csöngetni senki sem fog, csak ki kell sétálni az utcára. A nagyjából másfél méter átmérőjű minihelikopter, alján a csomaggal, hétméter magasan lebeg, majd a földig ereszkedik. Miután a csomagtól megszabadult, visszaemelkedik a 45 méteres repülési magasságba, aztán elrepül.
A drón nem egy science fiction film forgatási kelléke, hanem áruszállító: a Google anyavállalatához, az Alphabethez tartozó Wing gyártotta és üzemelteti. A fenti kép pedig ugyan Magyarországon még mindig a sci-fi kategóriájába tartozik, és tőlünk nyugatabbra sem a mindennapok része, a világ egyes részein egyre gyakrabban láthat az ember áruszállító drónokat.
A McKinsey tanácsadó cég szerint tíz év múlva a kereskedelmi szállítások már nyolcvan százalékát bonyolíthatják drónokkal.
A Bank Gutmann sorozatában híres családok vagyonhoz fűződő viszonyáról írunk, számos jó gyakorlatot ismertetve. Mostantól magyar példákkal bővítjük a sorozatot, hogy azt is bemutassuk, hazánkban miként állnak a vagyonhoz és annak átadásához kapcsolódó kérdésekhez.
Nem számít szokványosnak hazánkban Küllői Péter pályája. A szakember a kilencvenes években az egyik nemzetközi befektetési bank magyarországi igazgatójaként dolgozott, majd a pénzintézet londoni központjának egyik vezetője lett. Sikeres karrierjét azonban pályafutása elején tett ígéretének megfelelően 40 évesen befejezte és visszaköltözött Magyarországra, hogy életét nemes céloknak szentelje. Azóta elsősorban a Bátor Tábor Alapítvány kuratóriumi elnökeként és a Mosoly Alapítvány alapítótagjaként ismerik őt, aki hisz abban, hogy az élettől jó dolgokat kapó emberek hosszú távon visszaadnak a társadalomnak, különösen a leginkább rászorulóknak. „A vagyon nem cél, hanem jó eszköz arra, hogy nyugalmat kínáljon, és jó ügyeket lehessen a segítségével felkarolni” – mutat rá.
A vagyonkezelés terén az egykori bankár a diverzifikációban hisz. Vagyona egy részét profi szakemberekre bízza, a szívéhez közel álló befektetésekkel azonban személyesen szeret foglalkozni, és a jó ügyek támogatása mellett ilyen a művészet is. „A műtárgyakat a szívemmel közelítem meg, de az agyammal hozom a végső döntést, hogy érdemes-e megvenni őket. Sokat adok a lányaim véleményére is, és ha egy kép egyiküknek sem tetszik, onnantól kezdve inkább vagyontárgynak tekintem” – magyarázza. A saját kezelésében álló portfólió harmadik része a változó világhoz kapcsolódó trendekkel – így a digitalizációval – összefüggő kockázati befektetéseket foglalja magába, itt globálisan keresi, hogy milyen sikerre esélyes, korai fázisú projektbe érdemes invesztálni.
Vagyonnal kapcsolatos szemléletét Küllői Péter a gyermekeinek is igyekezett átadni: amikor például akadt olyan játék, amivel már nem játszottak, megbeszélte velük, hogy kinek ajándékozzák tovább és szerezzenek vele örömet. A napjainkat övező bizonytalanságot látva úgy döntött, hogy apaként az oktatásuk és az első lakásuk finanszírozásával tudja nekik megadni az alapvető biztonságot, ám egy ponton túl a saját lábukon kell megállniuk – ha például tanulmányaik mellett nem jönnek ki havi zsebpénzükből, munkával teremtsék elő a számukra szükséges plusz összeget. „Ha valaki mindennap kaviárt kap, utána azt érzékeli, hogy az már jár neki, ilyen márpedig nincs. Arra tanítottam a lányokat, hogy a nehézségeket tanulják meg legyőzni, miközben értékelik azt, ami nekik jutott. Nem a kertes háztól és a biztonságtól lesz teljes az életünk, hanem a változatos, érdekes élményektől, még akkor is, ha ezek közül nem mindegyik kellemes” – vallja Küllői Péter. Azzal viszont nem ért egyet, hogy a következő generációknak kötelező a családi ügyeket tovább vinni, mivel ezzel óriási terhet lehet az utódokra tenni – sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy minden gyerek megtalálja a saját útját, miközben figyelnek a másikra és támogatják egymást. Varga Szabolcs, a Bank Gutmann magyar irodájának vezetője szerint ezek a nevelési elvek összhangban állnak a filantróp pénzügyekkel kapcsolatos nézeteivel: „A vagyonra eszközként tekintő, az elengedést számos fronton gyakorló embertől nem meglepő, hogy a gyermekek vagyonra való felkészítésében és vagyonhoz való juttatásában is a saját felelősségvállalás fejlesztése áll a középpontban” – foglalja össze.
Másnapi kiszállítás reklamáló vevők helyett. Száguld a hazai online kereskedelem, de a termékek raktározása és kiszállítása komoly nehézségeket okoz az e-kereskedőknek. Erre kínál megoldást a három évtizedes tapasztalattal rendelkező logisztikai piacvezető, a Trans-Sped. A cég a hazai piacon hiánycikknek számító fulfillment szolgáltatást indít, amely teljesen leveszi a logisztika nehézségeit a kereskedők válláról, miközben gyorsabb és pontosabb kiszállítást ígér.
Tíz mikulás, a rendszerváltás szele és Amerika is kellett, hogy a Sápi család medencebiznisze hetven fővel és két külföldi leányvállalattal ünnepelhesse jövőre a harmincadik születésnapját. Az első medencét még Sápi Miklós, az alapító építette egy grófnő udvarán, ma már kizárólag kereskedéssel foglalkozik az Aqualing, méghozzá nyáron medencéket, télen karácsonyi dekort árul.
Jövőre kisebb lehet a kilábalás, mint amennyivel idén bezuhan a magyar gazdaság, de ha a járványt nem sikerül gyorsan megfogni, még csúnyább világ is jöhet. A Forbes negyedéves jelentése.
Na, ez az érzés nekem sosem adatik meg” – panaszkodik egy tősgyökeres budapesti barátnőm, miután már fél órája nosztalgiázom egy vadidegennel. Előttünk a Balaton és egy-egy pohár bor, és épp csak kiderült, hogy a lány, aki mellé szabad helyek hiányában leültünk, néhány év különbséggel ugyanabba a vidéki gimnáziumba járt, mint én. Alig tér napirendre, a meglepetéstől le van nyűgözve, […]