A döccenőkkel, de haladó oltási program nyomán egyre kevésbé befolyásolja a tragikus járványhelyzet a magyar makroképet, a harmadik hullám után komoly fellendülés jöhet. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Messze a várakozások felett teljesített a magyar gazdaság 2020 végén. A Covid-járvány durván berobbanó második hulláma miatt az év utolsó negyedére vonatkozó GDP-várakozások odáig csökkentek, hogy az előző negyedévhez képest kis mértékben visszaeshet a gazdaság. Ez azonban nem igazolódott, 1,4 százalékkal bővült a GDP, amivel az egész 2020-as visszaesés csak ötszázalékos lett az 5,5–6 százalékos várakozásokkal szemben. Ez így már egyértelműen kedvezőbb az uniós átlagnál, ami 6,2 százalékos csökkenést mutatott.
Érdekes lehet bogarászni az egyes országok teljesítményét, de csak a GDP-adatok alapján nem célszerű megítélni a válságkezelés minőségét. A válság jellege ugyanis alapvetően meghatározta, hogy kik lesznek alul-, illetve felülteljesítők, az egyes nemzeti kormányok intézkedései ezt csak tompítani, illetve erősíteni tudták. Írország volt például az egyetlen állam, amelyik pluszban maradt 2020-ban, sőt, 3,4 százalékot bővült. De ezt kizárólag különleges helyzetének köszönhette.
Mivel még öt százalék felett vannak az idei növekedési jóslatok, van esély rá, hogy már idén ledolgozza a tavalyi visszaesést a magyar gazdaság.
Nem sok olyan növény létezik a világon, amiről Magyarországon a nagymamánk karácsonyi bejglijére, külföldön az ópiumfüggőségre asszociálnak. A mák ilyen. Kocsis Bertold biogazda Hajdúböszörményből látja el vele a fővárost.
„Nem éreztem magam sosem elkésve azért, mert azt a hat éticsigát félretettem az útból” – mondja Kocsis Bertold. Eső után általában tele van csigákkal a kapubejárója, de sohasem hajtana rájuk. A biogazdálkodás szerinte életmód, amire valakinek vagy van hajlama, vagy nincs, de az ő háza táján vegyszert nem találni.
Bertold mezőgazdasági technikusként végzett, a családi biogazdálkodást 2008-ban vette át szüleitől. Szélesebb körben a mákjáról ismerik, de közvetlenül a családi ház mellett tizenkét hektárnyi földjén epret, tönkölybúzát, céklát és olajtököt is termeszt.
A hajdúböszörményi biomákot szeptembertől decemberig szombatonként a MOM Biopiacon, és tavaly óta a Babka Deli delikátboltban is beszerezhetjük. „A tavalyelőtti karácsonyi sütésnél a piacon vásárolt, ismeretlen származású mák annyira silány minőségű volt, hogy eldöntöttem, a következő karácsonyra felkutatok egy olyat, ami igazán jó” – mondja Mautner Zsófi, a Babka társtulajdonosa. Szerinte azoknak éri meg hazai biomákot venni, akik értékelik a minőségi alapanyagokat, megbecsülik a termelésükbe fektetett munkát, és ezért készek is többet fizetni, mint egy ipari élelmiszerért. A Babkában például fél kilogrammos kiszerelésekben juthatunk hozzá 2500 forintért. Bertold szerint még mindig kevesen mernek belevágni a biogazdálkodásba a plusz papírmunka miatt. A máktermesztéssel azontúl, hogy a növény extra figyelmet igényel, ugyanez a helyzet, de éppen ezért is lehet rajta többet keresni. A családi gazdálkodás tavaly 25 millió forintos árbevétellel zárt, idén hasonlóra számítanak.
Bertold a vegyszermentességet és a természetközeli életmódot komolyan veszi, de önmagát nem. Ahogy a vetésről, aratásról beszél, mondatai végét rendszeresen szóviccekkel turbózza fel. Például azzal az örök igazsággal, hogy ahhoz, hogy valakiből sikeres gazda legyen, a tanuláson túl „fontos az is, hogy az embernek mákja legyen”.
Immár harmadszor részesült az egyik legrangosabb hazai HR-szakmai elismerésben a Szerencsejáték Zrt., amely 2013 és 2018 után az idén ismét elnyerte a Kincentric Legjobb Munkahelyek díját. A munkatársak visszajelzése alapján odaítélt díjat a nemzeti lottótársaság a legalább ezer főt foglalkoztató nagyvállalati kategóriában érdemelte ki.
A hazai biztosítási piac egyik legismertebb alakja, üzleti cápa és mecénás: Horváth Béla az elmúlt húsz évben egy félezer darabból álló gyűjteményt halmozott fel főleg birtoklási vágyból és hiúságból, alapítványa pedig évi ötmillió forintért vásárol fiatal, kortárs művészektől.
A Brick Visual fiatal csapatának egy évtized sem kellett, hogy felépítsék a világ egyik legkeresettebb építészeti látványtervező cégét. Klasszikus startupsztori: egy budapesti bérház előszobájából indultak, árbevételük ma már milliárdos, filmeket készítenek, szoftvert fejlesztenek, és olyan világsztárokkal dolgoznak, mint a Zaha Hadid Architects vagy a japán Kengo Kuma. Ha kell, egy jó képért akár pincérnek is beöltöznek.
