Összeállította: Zsiborás Gergő · Közreműködött: Knittel Martin
Egy év távlatából elmondhatjuk, hogy a világ startup-ökoszisztémáit nem igazán rázta meg a koronavírus-járvány. A világban tapasztalt általános likviditásbőség és az alacsony kamatok továbbra is hajtják a jegybankok által – a válságkezelésre is – nyomtatott pénzeket a kockázatosabb befektetések, így a startupok irányába. A legjobban teljesítő magyar startupok gond nélkül tudtak tőkét bevonni külföldről.
A magyar ökoszisztéma fölé sajátos védőburkot emelt az állam és az általa biztosított tőke. Az Európai Bizottság (EB) már a járvány első hulláma előtt jelezte, hogy a laza költségvetési politikát ezekben a rendkívüli időkben nem fogja egyetlen tagállami kormánynak sem felróni, vagyis egy pillanatig sem forgott veszélyben, hogy az állam a legkockázatosabb eszközosztályban, a startupfinanszírozásban a hiány elszállásától tartva behúzza a féket.
Sőt, az első hullám alatt épp a hazai piac legnagyobb finanszírozója, az MFB alá tartozó Hiventures mutatta meg, hogyan lehet gyorsan mentőövet dobni a bajba jutott cégeknek, harminc napon belüli elbírálással és igencsak kedvező feltételek mellett adtak forrást a megroggyant vállalkozásoknak (ezzel persze a portfóliójukat is védték).
Ahogy egy háttérbeszélgetésen egy nevét nem vállaló tanácsadó jelezte a Forbesnak: „Ez azért még mindig iparág, és kevésbé ökoszisztéma Magyarországon, de ha lassan is, azért haladunk.”
Az már a Startup Genome 2020-as globális felméréséből is kiderült, hogy ha valamiből aztán dögivel van Magyarországon, az tényleg a pénz, csakhogy a virágzó ökoszisztémához ennél több kell. Iparági tudás, élő kapcsolatrendszer más ökoszisztémákkal és ezek mixe: erős tudásmegosztás idehaza. Hosszabb távon fog majd eldőlni, hogyan is hasznosultak az állami források – könnyen lehet, hogy ha Szilícium-völgy nem is lesz a Kárpát-medencéből, egy erős, régiós piacokon is megjelenni képes kkv-réteg kialakításához hozzásegítheti majd a gazdaságot az állami újraelosztás.
Ebben az évben is látszott, hogy a legforróbb magyar startupok és a korábbi exitsikerek letéteményesei egyre több tapasztalatot és tudást forgatnak vissza a hazai piacra, és ezekből elég sok win-win helyzet alakul ki. Az egykori Distinction alapítóinak egyike újabb startupján dolgozik (Craft), másikuk a már két éve is a legforróbb startupok Forbes-listáján szereplő Shapr3D-ben. Az elmúlt két évben újabb befektetéseket hajtott végre a Ustreamből exitáló Fehér Gyula – Pistyur Verával vitt – befektetőcége, ami több portfóliócégében is együttműködik a debreceni ökoszisztémát formáló Innonic Grouppal. Mátyás János pedig újra összehozta a nagy dobást: előző startupját a Cloudera, a mostanit a Cisco vásárolta fel.
A pandémia lezárta a határokat, de a világ virtuálisan kinyílt. Ebben a közegben derült csak ki igazán, hogy az elmúlt években hangoztatott külföldi vagy régiós kapcsolatrendszerek mennyit érnek.
Tisztán látszik, hogy azok tudnak sikeresek lenni, akik át tudják venni a fejlettebb startuppiacok standardjait, legyen szó a munkavállalói részvényprogram kialakításáról vagy az exitstratégiáról. Ezzel együtt változhat az a mérce is, amiben a hazai startupok a sikert mérik.
Bajnokok, trónkövetelők és a többiek
A fent leírtak nagy része nem csak percepció. Idei startupjelentésünk alapja a Startup Hungary kiterjedt kutatása – hogy a piac egyre érettebb, azt az is mutatja, hogy ma már Magyarországon is van olyan független, iparági nonprofit szervezet, amelyik megfelelő erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy felmérje, hol is tartunk valójában. A jelentés külön azonosított „bajnokokat” és „trónkövetelőket”, ami kiválóan alkalmas arra, hogy ezeken keresztül lássuk, mi az, ami a sikerhez elengedhetetlen. Következzenek a Startup Hungary éves riportjának legfontosabb megállapításai.
Milliódolláros üzletek
Aimotive
2020. június
Befektetés:
25 millió dollár
Drops
2020. november
Exit:
31+19 millió dollár
Banzai Cloud
2020. december
Exit:
44,5 millió dollár*
SEON
2021. március
Befektetés:
10 millió dollár
Turbine AI
2020. december
Befektetés:
5,7 millió dollár
Menten AI
2020. július
Befektetés:
4 millió dollár
Superpowered
2020. május
Exit:
7 millió dollár*
Craft
2021. április
Befektetés:
8 millió dollár
+1 deal, ami mutatja a piac érettségét
Tőzsdén az OXO Holding
Első venture capital trustként megjelent a budapesti értéktőzsdén Oszkó Péter befektetőcége.
* Forbes-becslés.
1. Mit tudunk a magyar startupperről?
Az átlagos magyar startupvezér harminc feletti, diplomás férfi, jelentős időt töltött külföldön (tanult vagy dolgozott), és aktuális cégét nem egyetemi tanulmányai után indította. Feltűnő, hogy a CEO-k csupán tizenkét százaléka nő, és csak a válaszadók 29 százaléka mondta, hogy a társalapítók között van nő. Feltűnő az is, hogy pár év külföldi munka vagy tanulmányok után nagyobb eséllyel lesz valakiből idehaza startupalapító.
2. Mit tudunk a magyar startupokról?
A legsikeresebb magyar startupok nem közvetlenül a végfelhasználóknak szolgáltatnak, hanem jellemzően cégekkel üzletelnek (B2B). A Startup Hungary felmérése megerősíti, hogy a piacon a legtöbben ilyen modellben dolgoznak, többségük szoftvert mint szolgáltatást nyújt vállalati ügyfélkörének (vagyis úgynevezett Software as a service, Saas-cég). A válaszadók 57 százaléka előfizetésekből szerzi bevételeit (ez tipikusan jellemző a Saas-cégekre). A legtöbb magyar startup valamilyen deep tech területen fejleszt, a technológiák közül kiemelkedik a mesterséges intelligencia.
3. Álmodni mindenki nagyot mer
A felmérést kitöltők kétharmada arra számít, hogy cégét felvásárolják, nyolcvan százalékuk abban is biztos, hogy globális játékosok lesznek az iparágukban. Sőt, harmaduk egyenesen úgy gondolja, hogy elérheti az unikornis státuszt (egymilliárd dolláros cégérték).
Ugyanennyien mondták azt, hogy a következő egy évben nemzetközi kockázatitőke-befektetőtől vonnának be forrást – figyelembe véve az elmúlt évek tranzakciós statisztikáit, ez túlzott optimizmusról árulkodik. A felmérés készítői szerint ennek az lehet az oka, hogy a magyar startupok alábecsülik bizonyos tényezők fontosságát.
4. Világgá menni nem olyan egyszerű
A gyors skálázódáshoz fontos, hogy a startupok minél gyorsabban megjelenjenek új piacokon, ez egyben validálja is fejlesztésüket, és kiderül, versenyképesek tudnak-e lenni külföldön. Noha globális játékosok akarnak lenni, a válaszadók nagy része, 37 százaléka mondta, hogy egyelőre a helyi piacra fókuszál csupán, sőt 17 százalékuk bevételeinek kevesebb mint negyede jön külföldről.
A válaszadók 72 százaléka menne új piacokra a közeljövőben, de a legtöbb startup – főleg, akinek kevés az exportja – elsősorban a régióban gondolkozik, és csak harminc százalékuk célkeresztjében van ott az USA. Az eddigi magyar startupsikerekben közös, hogy az első pillanattól nemzetközi játékosként tekintettek magukra. Az óvatosság oka lehet, hogy sokan „tesztpiacként” gondolnak a magyarra, illetve úgy érzik, fejlesztésük még nincs kész a külpiaci jelenlétre.
5. Nemzetközi és stabil bevételek: kevés ilyen startup van még
A Startup Hungary elemzése „bajnokként” azonosította azokat, akik havi legalább nyolcvanezer eurós bevételt (közel harmincmillió forintot) és átlagban öt százalék feletti növekedést tudtak felmutatni. A kérdőívet kitöltő 232 startupból 24 volt ilyen, és nekik is csak a felük mondhatja el magáról, hogy forgalmuk legalább 75 százaléka jön külpiacokról.
Vagyis pénzbőség ide vagy oda, a magyar piacon egyelőre arányaiban kevés olyan startup van, amelyik állandó növekedés mellett komoly exportbevételt tud elkönyvelni. Ezek a szereplők ugyanakkor négyszer nagyobb eséllyel tudnak alkalmazni külföldi munkatársat, amihez hozzájárul az is, hogy – a globális startupvilág standardjait követve – van alkalmazotti részvényprogramjuk (Employee Stock Ownership Plan, ESOP) is, vagyis a cégben mindenki tulajdonos.
6. A legnagyobb kihívások
A legtöbb startupnak az értékesítés és az ügyfélszerzés a legnagyobb gond a skálázódásban – tekintve, hogy B2B cégekről és nemzetközi piacról beszélünk, itt valóban most halmozódik fel az üzleti tudás a szektorban. A nehézségre ugyanakkor magyarázat lehet az is, hogy a többség az értékesítést és a marketinget jelölte meg mint a csapatból hiányzó tudást. Erőforrásoldalról a szakemberhiány vitt mindent, azon belül is az értékesítés és üzletfejlesztés területe az, ahol a legnehezebben találnak megfelelő embert (ezt követi a szoftverfejlesztés). Érdekes, hogy noha a legtöbben külföldi tőkére hajtanának, a „trónkövetelők” a megfelelő források elérését is a kihívások közé sorolták.
7. Állami vs. magán kockázati tőke
A felmérésben részt vevők nyolcvan százaléka vont be tőkét valamilyen külső forrásból, 65 százalékuk pedig helyi kockázati tőkéstől. Az azonban igazán meglepő, hogy mennyire elválnak egymástól a privát és az állami szereplők*. A kockázati tőkét bevonók nyolcvan százaléka állami hátterű alappal állapodott meg, csupán tizenkét százalék vont be privát forrásokat, ez a szám ugyanakkor nagyon magas (hetven százalék) a bajnokoknál.
Az állami és privát alapoknak kevés a közös befektetésük, előbbiek a bajnok kategóriában alig képviseltetik magukat. A Startup Hungary értékelése is kiemeli, hogy úgy tűnik, a két szektor nem működik szorosan együtt.
*Államinak a Startup Hungary azokat az alapokat hívja, amelyek a kormányzattól közvetlenül – pályázati vagy egyéb úton – kapták tőkéjük nagy részét.
8. Innovációs értéklánc
Látszik az adatokban, hogy az elmúlt években egyre több nagy cég indított startupprogramokat (OTP, Mol, Antenna Hungária, K&H, Telenor, Tungsram). A nagyvállalati szektor és a startupszcéna között kimutatható a kapcsolat (öt éve ezt talán még nehezen tudtuk volna elképzelni): a válaszadók 44 százalékának például stratégiai együttműködése van egy nagyvállalattal. Az együttműködések ötöde valamilyen vállalati akcelerátorprogramból indult, és ötből négy megkérdezett startup jónak vagy kifejezetten jónak ítélte meg a kapcsolatot a nagyobb cégekkel.
9. Jogi akadályok, bürokratikus teher
A magyar cégjog még mindig meglehetősen bonyolult, és sok terhet ró a vállalkozásokra, főleg, ha azok gyorsan növekednek, és gyorsan is akarnak tőkét bevonni. Miközben az angolszász piacokon a forrásbevonás jogi háttere standardizálódik, és ez minden szereplőre kevesebb terhet ró, egy magyar cégbe külföldi entitásként kockázati tőkét kihelyezni még mindig komoly jogi erőforrást igényel. A megkérdezettek ötöde rendelkezik külföldi leánnyal (jellemzően az USA-ban vagy Nagy-Britanniában), de még megdöbbentőbb, hogy harmaduk a követkető évben mindenképp létrehozna egy külföldi céget a könnyebb forrásszerzés, a jogbiztonság és a kevesebb bürokrácia miatt.
10. Ellenállóbbak a startupok a koronaválságra
Csupán a megkérdezettek harmada mondta, hogy negatív hatással volt rá a járvány okozta gazdasági visszaesés (főleg a marketinggel foglalkozó cégek). A 2021-es évről ugyanakkor már csak 21 százalékuk nyilatkozott pesszimistán. A megkérdezettek 11 százaléka kényszerült arra, hogy változtasson üzleti modelljén a pandémia miatt. 2020 nyertesének az oktatás területén működő cégeket mondhatjuk, idén – nem ok nélkül – a medtech (orvostechnológiai) szektor szereplői nagyon bizakodóak.
