A JOG ALAPVETŐEN NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ. Senki nem ingatlan adásvételi szerződést akar kötni, hanem házat akar venni. Nem kötünk szerződést pusztán a szerződéskötés öröméért. Mindig van egy üzleti cél, amit a jog és a jogi tanácsadó szolgál.
Ötéves lett Magyarországon a KPMG Legal! Egy születésnap pedig mindig jó alkalom a számvetésre. A kezdetben kétfős iroda ma már több mint húsz fővel dolgozik, ügyfélkörünk is dinamikusan bővül. A következő öt év azonban még az előző öt évnél is fontosabb lesz a számunkra. Ekkor fogjuk véglegesíteni a működési modellünket és elérni a véglegeshez közeli csapatméretet is. Ahogy a KPMG, mi is mindig a jövőbe is tekintünk. Ez a szemlélet a szolgáltatásainkat is áthatja, mivel folyamatosan azon gondolkozunk, hogy hogyan alakulnak az ügyfelek jövőbeni igényei, melyek lesznek az előttük álló kihívások.
Amikor azt kérdezik az ügyfeleink, hogy miért minket válasszanak, hiszen csak Budapesten 6500 ügyvéd van, három dolgot szoktunk kiemelni: law, impact és value, azaz jog, hatás és érték.
A jog és a jogi szolgáltatások nagyon összetetté váltak a XXI. században. Gondoljunk csak az életviszonyok egyre szövevényesebb mivoltára, a technológia térhódítására a mindennapokban, vagy a jogalkotás felgyorsult ütemére. Mivel mi nem önállóan dolgozunk, hanem a KPMG csapat szerves részeként, egyedülálló lehetőségünk van ennek a komplexitásnak a sikeres megértésére és kezelésére. Közel 150 országban vagyunk jelen, több mint 200 ezer kollégával. Ennyi ember szakmai tudására és tapasztalatára támaszkodhatunk a KPMG által kínált technológiai megoldások mellett.
Míg az Európai Unióban dolgozó mezőgazdasági termelőknek tilos génmódosított növényeket termeszteniük, addig számos nagy piaci szereplőnél, különösen a tengerentúlon, ez bevett gyakorlat. Így van ez a szójával is, és bár Kína után az Európai Unió a világ második legnagyobb szójababimportőre, a behozott termény gyakran génmódosított fajta. Hogy termeszteni itthon is megéri, arra egyre többen jönnek rá: ott, ahol a kukoricát, annyiért, amennyiért a kukoricát, egyre több szóját vehetünk. GMO-mentesen.
Miért olyan fontos a szója? A szója az egyik legjelentősebb olajnövény. 2020-ban a világon több mint 120 millió hektáron több mint 350 millió tonna szója termett. Nagy olaj- és fehérjetartalmának köszönhetően nemcsak étolajat készítenek belőle, de a visszamaradt szárazanyag annyira fontos szerepet játszik az állatok takarmányozásában, hogy az évente megtermelt szójababnak alig két százaléka jut emberi fogyasztásra.
Megéri nekünk szóját termelni? A jelenlegi információk szerint a szójatermesztés, ha a szakmai tudás nem hiányzik, komoly jövedelemmel kecsegtet, ráadásul a kereslet is megvan. A 2020-ban kifizetett termeléshez kötött támogatás 69 ezer forint volt hektáronként, ami a számítások szerint a szójánál 2021-ben hetvenezer forint fölé is emelkedhet. A szója termelési költségének negyedét kitevő támogatásra minden olyan gazdálkodó számíthat, aki fémzárolt szójavetőmagot vet, gazdálkodási naplót vezet, és igazolni tudja, hogy legalább egy tonna/hektár termésátlagot elért.
Az elmúlt szezonban eleve jó ára volt a szójának, a betakarítás kezdetén nagyjából 120 ezer forinttal lehetett számolni tonnáját, ami később 170 ezer forint fölé is felkúszott. A magasabb bel-, úgynevezett „profat”-tartalommal rendelkező prémium fajták értékesítésekor további felárral is kalkulálhatnak a gazdálkodók.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a szója termelői ára 2020-ban 16,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ha az ország 2,7–2,8 tonna/hektáros termésátlagát és 135 ezer forintos értékesítési árat veszünk alapul, a bevétel a 360 ezer forintot is meghaladja hektáronként, amihez hozzávehetjük a hetvenezer forintos szójatámogatást, így a vége 430 ezer forint.
Ebből vonódik le a növény – természetesen gazdasági egységenként jelentősen eltérő – átlagosan 240 ezer forintos bekerülési költsége, azaz a profit majdnem kétszázezer forint lehet hektáronként, amivel a szója méltó kihívója a kukoricának. Természetesen az itt leírt adatokat sok tényező befolyásolja gazdaságonként, elérhető ennél nagyobb és kisebb haszon is – és még az időjárás is beleszólhat.
Honnan jön ide? A világon a legtöbb szóját az Amerikai Egyesület Államokban, Brazíliában, illetve Argentínában termesztik. Ez a három ország együttvéve a világ szójatermésének nyolcvan százalékát adja, és ennek jelentős része génmódosított fajta. A top tíz szójatermelő ország közé mindössze egyetlen európai, de nem EU-tagállam kerülhet be: Ukrajna.
Ugyanakkor az Európai Unió termelése is évről évre növekszik. 2020-ban, rekordot elérve, nagyjából 2,8 millió tonna szójababot takarítottak be a gazdák, ez azonban a világ össztermésének csak hét–nyolc ezreléke. Hazánk szójadara-felhasználása évente nagyjából 600–700 ezer tonna, aminek csak kis hányada a hazánkban megtermelt alapanyag. Az importált szójadara főleg a koperi kikötőből érkezik hozzánk, és jellemzően tengerentúli, génmódosított szójából állították elő.
Mennyi szója terem Magyarországon? Az egy évben Magyarországon előállított szója mennyisége nagyjából 150–170 ezer tonna. Ez az igényekhez képest nagyon kevés, ugyanakkor kiváló minőségű, garantáltan GMO-mentes, így rendkívül versenyképes – jelentős részét exportáljuk.
Az elmúlt években a támogatások segítségével és a piaci szereplők aktivitásának köszönhetően javult a magyar szójatermesztés helyzete, de még mindig nagyon távol vagyunk az önellátástól. Míg 2015-ig stabilan csak negyvenezer hektáron foglalkoztak a gazdálkodók ezzel a növénnyel, addig 2020-ban már nagyjából hatvanezer hektáron. Szakemberek szerint a szója vetésterülete 2021-ben több mint tíz százalékkal növekedhet ehhez képest, elérheti a hetvenezer hektárt. Tavaly 2,7–2,8 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett nagyjából 162 ezer tonna szója termett Magyarországon.
Hol láthatunk szóját Magyarországon? Egyfelől szinte bárhol, ahol kukoricát is eredményesen lehet termeszteni, de vannak kiemelkedő szójatermelő vidékek. Ilyen például Baranya megye, ahol 16 ezer hektáron rendszeresen a legjobb terméseredmények születnek. Egyre népszerűbb a szója Vasban és a szomszédos megyékben, de természetesen az Alföld egyes vidékein is jelentős mennyiségben termesztik, ami mellett a Sajó–Hernád völgyét lehet kiemelni mint jelentős termőterületet.
Napjainkban a jövőnket meghatározó technológiák egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben: az 5G, a mesterséges intelligencia, az IoT és az okostelefonok. A világ legnagyobb, kereskedelmi AIoT (AI+IoT) platformja ma a Xiaomié, amelyhez közel 290 millió okos eszköz kapcsolódik világszerte. A céget csak 2018 óta jegyzik a hongkongi tőzsdén, mégis ma már a világ harmadik legnagyobb okostelefon brandje, Közép-Kelet-Európában pedig 2020 óta piacvezető. Az elmúlt évben szédítő növekedést produkálva, a Xiaomi a harmadik legnagyobb szereplővé nőtte ki magát az okostelefonok piacán.
Tizenöt éve akarja és csinálja, amit ma már az egész világ hajszol. Eltökélt zseni világjobbító szándékkal, médiapopulista módszerekkel, őrült szerencsével és olyan hájpteremtő képességgel, ami a Szilícium-völgyben is ritka. Ő a motor, az innováció és a vízió a világ legtöbbre értékelt elektromosautó-gyára mögött, ő tartja fenn a menőségfaktort, és ő a garancia rá, hogy a Tesla hosszú távú siker lehet. Trónkövetelők és kockázatok persze vannak, és bár a piac eddig mindent megvett, amit Elon Musk eladott neki, még rengeteg ígérettel adós, és be kell váltania egy nagy adag megelőlegezett bizalmat is. A magát CEO-ból a Tesla technokirályává koronázó guru most mindenesetre a csúcs közelében van – sikerében benne van a kor, amiben élünk, de nélküle a világunk is más lenne.
