Ez nem egy műanyag kaspó, hanem olyan technológia, ami a jövő élelmiszerellátásának fontos lépcsője lehet – Rácz Gréta, a Green Drops Farm alapítója hidropóniás tornyait kombinálná a modern technológiákkal, és forradalmasítaná a növénytermesztést.
„Néztük a tévét, és volt egy riport az akvapóniáról. Megtetszett, és elkezdtünk kialakítani a rendszerünket” – mondja Gréta, a Green Drops egyik alapítója. A debreceni Rácz családban régóta dívik a kertészkedés, a nagyszülők hagyományos módon, a talajban termesztettek minden földi jót. A fiatalabb családtagok is szerettek volna kiskertet, de a homokos talaj és a minimális szabadidő gátat szabott elképzeléseiknek. Aztán jött az említett tévéműsor 2011-ben.
Gréta és édesapja, Sándor ekkor találkoztak a hidropónia és az akvapónia fogalmával, és először – lévén egy halastó a kertjükben – utóbbi ragadta meg fantáziájukat. A kerti tó vizét a mellé felállított fóliasátorba szivattyúzták, és a növények a halak ürülékéből nyerték ki a tápanyagot, de mielőtt belekezdtek volna egy halfarm kiépítésébe, megvizsgálták az ágazat gazdasági aspektusait is. „Arra jutottunk, hogy a farm fenntartása nem illik össze a startupmodellel, ráadásul drága is.”
Rácz Gréta és édesapja Sándor önműködő rendszere új korszakot hozna a növénytermesztésbe
Darwin óta tudjuk, hogy a túlélés feltétele az alkalmazkodás. Nincs ez másként a gazdasági életben sem. 2020. március 11-én hirdették ki az országos veszélyhelyzetet. Az intézkedéssorozat, amely e bejelentést követte, komolyan hatott a hazai vállalkozásokra. A tavasszal sokkot kapott gazdaságnak a koronavírus újabb hullámai miatt további megpróbáltatásokkal kellett megküzdenie. A nehéz helyzetben azonban a túlélésért küzdő vállalkozások folyamatosan új lehetőségeket is keresnek.
Nemzetgazdasági szinten nézve Magyarország teljesítményét, kevés bíztató adatot találhatunk az elmúlt egy évre vetítve. A GDP 5,1 százalékkal esett 2020-ban, a külkereskedelmi mérlegünk pedig több mint 10 éves mélypontra került, de teljesítményben természetesen komoly szórások vannak szektoronként, vagy éppen vállalkozásonként is.
A sokkhatás – szektoroktól függetlenül – újfajta piaci versenyt generált, amelyből azok a vállalkozások tudtak sikeresen kikerülni, amelyek a legjobban alkalmazkodtak lehetőségeikhez és legjobban használták ki a rendelkezésre álló eszközöket.
Bár a cégmegszűnési adatokon még nem igazán látszik, a felszámolások számának növekedése várható a közeljövőben, ugyanis a cégek egyre többet késnek számláik kifizetésével. A növekedés ugrásszerű lehet azt követően, hogy a hitelmoratórium és a gazdaságvédelmi akcióterv egyes egyéb intézkedései kifutnak. Ez az év második felére és jövő év első felére okozhatja a legnagyobb csődhullámot.
Jónéhány szektorban kínálkozott megoldásként a kiesett beszállítók pótlására a határon túli – régiós – partnerek felkutatása. Ugyanez a lehetőség máshol az elveszett ügyfelek kompenzálását is lehetővé tette. A határok áruforgalom előtti nyitvatartása és a gazdasági kommunikáció online térbe költözése gyors és kézenfekvő lehetőséget adott az export/import stratégiák átgondolására. A forint gyengülése és ennek az inflációra gyakorolt hatása is szerepet játszott az újratervezésben.
A koronavírus árnyékában azonban egy új vállalkozói réteg is bontogatni kezdte szárnyait. „Z” generációs (1995 és 2009 között született) fiatalok tömegei alapítottak új vállalkozásokat a koronavírus járvány különböző hullámai alatt. Az új vállalkozások 8 százaléka már a Z generációsokhoz köthető. Ez a generáció információ-fogyasztási szempontból igen nagy étvágyú és otthonosan mozog az informatikai megoldások között is.
Már a 2008/2009-es világválság is megmutatta, hogy a felkészült vállalkozók virágozni tudnak nehéz körülmények között is. Jelenleg több mint 700 olyan vállalkozás működik az országban egymilliárd forint feletti árbevétellel, amelyet az előző válságidőszakban alapítottak.
A partnerek felkutatása és minősítése (akár válságállósági vonatkozásban) olyan működési alapfolyamat, amit sokan még nem használnak megfelelően. Az OPTEN abban bízik, hogy a hazai és nemzetközi céginformációs szolgáltatások egyre jobban beépülnek a vállalkozások mindennapi döntési mechanizmusába.
Míg az Európai Unióban dolgozó mezőgazdasági termelőknek tilos génmódosított növényeket termeszteniük, addig számos nagy piaci szereplőnél, különösen a tengerentúlon, ez bevett gyakorlat. Így van ez a szójával is, és bár Kína után az Európai Unió a világ második legnagyobb szójababimportőre, a behozott termény gyakran génmódosított fajta. Hogy termeszteni itthon is megéri, arra egyre többen jönnek rá: ott, ahol a kukoricát, annyiért, amennyiért a kukoricát, egyre több szóját vehetünk. GMO-mentesen.
Tizenöt éve akarja és csinálja, amit ma már az egész világ hajszol. Eltökélt zseni világjobbító szándékkal, médiapopulista módszerekkel, őrült szerencsével és olyan hájpteremtő képességgel, ami a Szilícium-völgyben is ritka. Ő a motor, az innováció és a vízió a világ legtöbbre értékelt elektromosautó-gyára mögött, ő tartja fenn a menőségfaktort, és ő a garancia rá, hogy a Tesla hosszú távú siker lehet. Trónkövetelők és kockázatok persze vannak, és bár a piac eddig mindent megvett, amit Elon Musk eladott neki, még rengeteg ígérettel adós, és be kell váltania egy nagy adag megelőlegezett bizalmat is. A magát CEO-ból a Tesla technokirályává koronázó guru most mindenesetre a csúcs közelében van – sikerében benne van a kor, amiben élünk, de nélküle a világunk is más lenne.
A JOG ALAPVETŐEN NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ. Senki nem ingatlan adásvételi szerződést akar kötni, hanem házat akar venni. Nem kötünk szerződést pusztán a szerződéskötés öröméért. Mindig van egy üzleti cél, amit a jog és a jogi tanácsadó szolgál.
