A 90-es évek végén néhány tehetősebb üzletember úgy érezte, hogy valamit szívesen tenne a közéletért. „Akkoriban kezdtek a sportegyesületek is rákapni a vállalati adományokra, miközben a tudósok még bőven Trabanttal és Wartburggal jártak, pedig legalább annyit letettek a nemzet asztalára, mint a legnagyobb sztársportolók, sőt bizonyos értelemben többet is” – mondja Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. tulajdonosa. Ezért ők hárman, a Pharmavit-tulajdonos Somody Imrével és Lantos Csabával, aki akkor a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója volt, eldöntötték, hogy a tudományt fogják támogatni a vagyonukból.

Somody Imre ötlete volt, hogy az alapítvány Bolyai János nevét viselje, akkoriban ugyanis nagyon foglalkoztatta az erdélyi matematikus munkássága. „Azzal, hogy éppen rá esett a választásunk, azt is akartuk sugallni, hogy a tudomány szükségszerűen csak nemzetközi lehet, nem ismer határokat, de közben fontosnak tartottuk, hogy a díj neve magyar legyen” – mondja Lantos Csaba, arra utalva, hogy a díjat azóta is magyar állampolgárságú vagy magyar származású kutató, tudós kaphatja meg tudományos munkásságáért és annak társadalmi hatásáért. „A magyar Nobel-díjas tudósok közül is csak egyetlenegy élt Magyarországon, amikor átvehette az elismerést.”

A három cégvezető egy éven át gondolkodott, vitázott a részletekről, mielőtt 1998-ban elindították a Bolyai-díjat, amit azóta is kétévente adnak át. Eleinte ötvenezer dollár, majd euró pénzjutalom járt mellé, amit 2009-ben százezer euróra emeltek. (Ez a novemberi rekordgyenge árfolyamon 37 millió forint.) „Az alatt az egy év alatt többször leültünk beszélgetni, eltartott egy ideig, mire kiforrta magát, hogy mit is akarunk” – emlékszik vissza Karsai Béla. Akkoriban még nem voltak Magyarországon magánalapítású díjak, márpedig a civil háttér garancia, hogy ne legyen a politikának beleszólása a kiválasztásba.

Az alapítói okiratba gondosan beleírták, hogy az elismerésről mindig egy tizenöt tagú, független bizottság dönt, amelynek hét tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a másik hetet a Bolyai Díj Alapítvány alapítói delegálják. A tizenötödik tag pedig a mindenkori köztársasági elnök. „Nem akartunk abban a szerepben tetszelegni, hogy majd mi megmondjuk, ki a legtehetségesebb, legtöbb eredményt produkáló tudós-kutató az adott éven. Ezért találtuk ki, hogy legyen egy szakmai díjbizottság, és az összetételét úgy alakítottuk ki, hogy ne kerülhessen a döntésbe hiba” – szól az alapítói magyarázat.

A díjalaphoz sosem nyúlnak
Alapításkor az volt a cél, hogy olyan díjalapot rakjanak össze, aminek a kamataiból tudják kétévente fizetni a pénzjutalmat. „Tudatos döntés volt, hogy nem forintban határozzuk meg a díjösszeget, miután nemzetközi játéktérben mozgunk, és hosszú távra terveztünk az alapítvánnyal. Márpedig már 1998-ban sejthető volt, hogy a forint már csak a konvergenciapályája miatt is le fog értékelődni” – mondja Lantos, hozzátéve, hogy akkoriban hármuk közül nyilvánvalóan Somody volt a leggazdagabb, miután eladta a Pharmavit többségi tulajdonát a Bristol-Myers Squibb amerikai gyógyszercégnek. „Pontosabban mi adtuk el” – nevet. Az eladást ugyanis a CA IB vezényelte le, ahogyan korábban a tőzsdei kibocsátást is.