Elég ritka, hogy tehetős magyar magánszemélyek több évtizeden át, következetes koncepció mentén, magánvagyonuk terhére egy jól menedzselt pénzalapból és annak kamataiból díjazzák a tudományos élet sztárjait. Lantos Csaba, a magyar Nobel-díjként is emlegetett Bolyai-díj egyik alapítója szerint az oltásellenesség is ráerősít, hogy 23 éve helyesen döntöttek, mert a tudományos ismeretek elfogadottságát még mindig növelni kell. Az idei díjazott nevén nem volt vita.
A 90-es évek végén néhány tehetősebb üzletember úgy érezte, hogy valamit szívesen tenne a közéletért. „Akkoriban kezdtek a sportegyesületek is rákapni a vállalati adományokra, miközben a tudósok még bőven Trabanttal és Wartburggal jártak, pedig legalább annyit letettek a nemzet asztalára, mint a legnagyobb sztársportolók, sőt bizonyos értelemben többet is” – mondja Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. tulajdonosa. Ezért ők hárman, a Pharmavit-tulajdonos Somody Imrével és Lantos Csabával, aki akkor a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója volt, eldöntötték, hogy a tudományt fogják támogatni a vagyonukból.
Somody Imre ötlete volt, hogy az alapítvány Bolyai János nevét viselje, akkoriban ugyanis nagyon foglalkoztatta az erdélyi matematikus munkássága. „Azzal, hogy éppen rá esett a választásunk, azt is akartuk sugallni, hogy a tudomány szükségszerűen csak nemzetközi lehet, nem ismer határokat, de közben fontosnak tartottuk, hogy a díj neve magyar legyen” – mondja Lantos Csaba, arra utalva, hogy a díjat azóta is magyar állampolgárságú vagy magyar származású kutató, tudós kaphatja meg tudományos munkásságáért és annak társadalmi hatásáért. „A magyar Nobel-díjas tudósok közül is csak egyetlenegy élt Magyarországon, amikor átvehette az elismerést.”
A három cégvezető egy éven át gondolkodott, vitázott a részletekről, mielőtt 1998-ban elindították a Bolyai-díjat, amit azóta is kétévente adnak át. Eleinte ötvenezer dollár, majd euró pénzjutalom járt mellé, amit 2009-ben százezer euróra emeltek. (Ez a novemberi rekordgyenge árfolyamon 37 millió forint.) „Az alatt az egy év alatt többször leültünk beszélgetni, eltartott egy ideig, mire kiforrta magát, hogy mit is akarunk” – emlékszik vissza Karsai Béla. Akkoriban még nem voltak Magyarországon magánalapítású díjak, márpedig a civil háttér garancia, hogy ne legyen a politikának beleszólása a kiválasztásba.
Az alapítói okiratba gondosan beleírták, hogy az elismerésről mindig egy tizenöt tagú, független bizottság dönt, amelynek hét tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a másik hetet a Bolyai Díj Alapítvány alapítói delegálják. A tizenötödik tag pedig a mindenkori köztársasági elnök. „Nem akartunk abban a szerepben tetszelegni, hogy majd mi megmondjuk, ki a legtehetségesebb, legtöbb eredményt produkáló tudós-kutató az adott éven. Ezért találtuk ki, hogy legyen egy szakmai díjbizottság, és az összetételét úgy alakítottuk ki, hogy ne kerülhessen a döntésbe hiba” – szól az alapítói magyarázat.
A díjalaphoz sosem nyúlnak Alapításkor az volt a cél, hogy olyan díjalapot rakjanak össze, aminek a kamataiból tudják kétévente fizetni a pénzjutalmat. „Tudatos döntés volt, hogy nem forintban határozzuk meg a díjösszeget, miután nemzetközi játéktérben mozgunk, és hosszú távra terveztünk az alapítvánnyal. Márpedig már 1998-ban sejthető volt, hogy a forint már csak a konvergenciapályája miatt is le fog értékelődni” – mondja Lantos, hozzátéve, hogy akkoriban hármuk közül nyilvánvalóan Somody volt a leggazdagabb, miután eladta a Pharmavit többségi tulajdonát a Bristol-Myers Squibb amerikai gyógyszercégnek. „Pontosabban mi adtuk el” – nevet. Az eladást ugyanis a CA IB vezényelte le, ahogyan korábban a tőzsdei kibocsátást is.
25 évvel ezelőtt, szakorvosi tapasztalattal és gyakorlattal a hátuk mögött egy szegedi orvos házaspár úgy gondolta, gyógyszerek és kiváló minőségű, gyógyító hatású és megelőzést támogató készítmények fejlesztésével többet tudna tenni a páciensekért, mint a kórházi orvosi gyakorlatban. Tapasztalataik lehetővé tették, hogy felmérjék az igényeket és olyan készítményeket fejlesszenek, melyekre a pácienseknek szükségük van és a piacon hiánypótló megoldási lehetőséget kínálnak összetétel, ár vagy minőség szempontjából. A semmiből váltak meghatározó piaci szereplővé, miközben – kezdetben – távol álltak az üzleti szférától. Dr. Jójárt Ferenc és felesége, Dr. Kardos Mária 1997-ben hozták létre saját, 100 százalékban magyar gyógyszeripari vállalkozásukat, mely mára meghatározó a páciensek ellátásának biztosításában. A Goodwill Pharma az ő sikertörténetük.
BIZTOS ALAPOK
A jelentős befolyással bíró vállalat az elmúlt 25 évben a semmiből jutott el odáig, hogy intenzíven növekvő, középméretű gyógyszercéggé váljon.
„Kicsit fordítva indultunk, mint a többi piaci szereplő. Előbb voltunk forgalmazók és később váltunk termékfejlesztővé és gyártóvá, amikor már láttuk, hogy az egészségügyi ellátók és a fogyasztók mit keresnek, mire van szükségük, és azt miért nem találják meg másoknál” – mondta Dr. Jójárt Ferenc.
A Goodwill Pharma ebben a szemléletben tervez, amikor újabb és újabb brandekkel jelenik meg a vényköteles és recept nélkül kapható gyógyszerek kínálatában.
Európai terjeszkedésük folyamatos. A Szerbia Goodwill több mint 15 éve sikeresen működik, az utóbbi években pedig leányvállalatot regisztráltak be Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és meghódították a Balkánt is.
STABIL NÖVEKEDÉS
A növekvő paletta mellett, kiváló minőségű vitaminjaik és táplálékkiegészítőik ismertségének köszönhetően, évente kétszámjegyű a növekedésük. A világjárvány megjelenésével a fókuszok átrendeződtek a cég portfóliójában. Az orvos-beteg találkozók ritkulásával számos területen csökkent a gyógyszerfelírás. A strukturált választéknak és fejlesztésnek köszönhetően nem volt visszaesés, az immunrendszert támogató vitaminok és táplálékkiegészítők iránt megnőtt a kereslet.
A cég életében meghatározó a lényeglátás és a gyors döntés. Ha valami nem egyértelműen igen, az egyértelműen nem.
Egy ilyen méretű cégnek megvan az az előnye is, hogy gyorsan tud reagálni a piac változásaira, míg a mamutok lassabban lépnek. Bár a gyógyszerpiacon a Goodwill közepes méretű, jelentős tűzereje van, nagyon gyorsan irányba tudja fordítani az „ágyúkat”, hogy fókuszálni tudjon a legfontosabb kihívásokra. Így került kifejlesztésre a pandémia alatt új termékük, az immunrendszert támogató Cedezin Forte+szelén étrendkiegészítő, mely nagy dózisú C-, és D-vitamint, cinket és a védelem szempontjából különösen jelentős szelént is tartalmaz.
Az elmúlt két évben több fejlesztés is történt: 2019-ben új logisztikai központot nyitottak, 2020-ban egy modern gyártóüzemük kezdte meg a működését, szintén Szegeden. Nemrégiben vásároltak egy régi iskolaépületet, ahol modern üzletközpontot alakítanak ki. A raktárkapacitás megháromszorozása is napirenden van.
ÉLETMINŐSÉG…
Sokakban él a tévhit, miszerint a gyógyszeripar generálja a betegségeket, azonban a történelmi tények az ellenkezőjét bizonyítják. Pont az orvos- és gyógyszertudomány fejlődésének köszönhető, hogy a valaha végzetesnek számító kórok ma már a megfelelő kezelésekkel túlélhetők.
Az életvitel problémákat generál.
Jelenünk életvitele nem összehasonlítható még a pár évtizeddel ezelőttivel sem. Például egy sportosabb egyén beül az autóba, elmegy kondizni, ahol szűrt levegőben edz. Nincs D-vitamin, kevesebb az oxigén. Valószínűbb az edzés utáni instant vagy feldolgozott élelmiszer fogyasztása is. Ez egy egészen másféle egészség, mint a természetben való mozgás volt régebben. Az életvitel által generált problémák megoldása sokszor a gyógyszeripar feladata.
TRENDHATÁS
Felmérések szerint a bezártsággal nőtt a kilóink száma, ez extra terhelést jelent a szervezetnek. Fokozódott a porckopás és az ízületek romlása. Hazánk sajnos elöl szerepel a rangsorban túlsúlyosság szempontjából, de a vírus előtt sem álltunk túl jól. A ránk is jellemző amerikai trend egyértelműen mutatja, hogy a jövőben a mozgást és az egészséges étkezést szolgáló termékek fejlesztésére van szükség.
Az életkor előrehaladtával egyre tudatosabban kell gondoskodni az egészség fenntartásáról. Bár a tudománynak köszönhetően betegen is lehet sokáig élni, de ez túl sok életörömmel nem jár.
„A jó minőségű, aktív életért tennünk kell!”
A Goodwill Pharma célja, hogy minél több, komplex segítséget nyújtó étrendkiegészítőt fejlesszen, mely az aktivitást és a jó életminőséget szolgálja.
MEGGYŐZŐDÉS A BRANDEK MÖGÖTT
A Goodwill Pharma már ötször nyerte el a Magyar Brands-díjat, 2021-ben pedig Superbrands-díjasok is lettek. A vállalat kiemelt stratégiája, hogy a gyártás és a fejlesztés a legmagasabb minőségbiztosítási tervek szerint működjön.
„Először nekünk kell elhinni, hogy a termék, amit fejlesztettünk, a lehető legjobban szolgálja a fogyasztók egészségét. Meggyőződésünkkel és a magunkba vetett hitünkkel száz százalékosan elköteleződünk, hogy sikerre vigyük készítményeinket” – mondta Dr. Kardos Mária.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT NEVÉVEL FÉMJELEZVE
Minden cégnek van egy zászlóshajója, amivel különlegesnek számít az iparágon belül. A Goodwill Pharma életében ez akkor született meg, amikor a cég törekvései találkoztak a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert filozófiájával. Így jött létre a professzor nevét viselő brand és a vitamincsalád fejlesztése. A magyar Nobel-díjas az élet biokémiai rejtélyeit vizsgálta, célja a kóros folyamatok megelőzése volt. A Goodwill Pharma is ezt az irányt követi. A professzor nevének gondozásán túl, melyben benne van az egészséges és tartalmas élet példaállítása is, a hazai gyártással és munkahelyekkel a fenntarthatóság mellett is kiállnak.
VILÁGPIACI UGRÁSRA KÉSZ A GOODWILL PHARMA
A közelmúltban szerbiai gyógyszergyáruk megkapta a legmagasabb minősítést, az európai GMP gyártási tanúsítványt, a szegedi üzemben pedig az étrend-kiegészítők GMP szerinti gyártása zajlik, mellyel új lehetőség nyílik a Goodwill termékek világpiaci megjelenése terén.
„A GMP tanúsítvány nagyon magas minősítési szint, ami azt is jelenti, hogy rendkívül intenzív, ugrásszerű növekedés vár ránk. Nagy kihívás, hogy mit és mennyit gyártsunk ebben az üzemben, hogy termékeink a hazai és a külföldi piacokon is kiszolgálják az igényeket és a polcokon legyenek” – mondta Dr. Jójárt Ferenc.
Szép nagyot léptünk előre a megújulók terén, de azért nagyhatalom, pláne „klímabajnokok” nem lettünk. Itthon tavaly tizenöt százalék volt a megújulók aránya az energiatermelésben, tehát a mennyiség majdnem megduplázódott az elmúlt tíz évben. Az uniós átlag ugyanakkor majdnem negyven százalék, van mit behozni.
Még mindig a Netflix az éllovas, de növekedése már közel sem annyira dinamikus, mint az újoncoké. Az elmúlt két évben annyi új szereplő lépett be, hogy ember legyen a talpán, aki követni bírja a streamingpiac folyamatait. (És végig bírja nézni a kínálatukat.)
A fintech iparág legnagyobb neveit hozta el az MKB Fintechlab Magyarországra. A Design Summit 2021 több mint 50 előadót felsorakoztató rendezvényén minden a bankszektor jövője és a felhasználói élmény körül forgott.
