Szép nagyot léptünk előre a megújulók terén, de azért nagyhatalom, pláne „klímabajnokok” nem lettünk. Itthon tavaly tizenöt százalék volt a megújulók aránya az energiatermelésben, tehát a mennyiség majdnem megduplázódott az elmúlt tíz évben. Az uniós átlag ugyanakkor majdnem negyven százalék, van mit behozni.
Térképünkön a megújuló energiaforrásokkal működő, nagyobb teljesítményű erőművek láthatók. A kisebb, 10–25 megawattosok között különösen szélerőműből van rengeteg, de naperőműveket is nagy számban telepítettek az elmúlt évtizedben.
A hazai áramtermelés gerincét adó paksi atomerőmű kiváltására azonban egyelőre kevés ötlet van. A termonukleáris energetika a mix felét adja, és még így is nagyjából harmincszázalékos villamosenergia-importra szorulunk.
Mivel a legnagyobb teljesítményű vízerőművek kiépítésére hazánkban nem nagyon van alkalmas hely, és a nagyteljesítményű szélerőművekhez is elég barátságtalan az éghajlat, leginkább a naperőművekben és a biomasszában bízhatunk, ha a hazai energiamix zöldarányára gondolunk.
Nem kevesebb mint 36 Nobel-díjas tudós használt munkája során ZEISS mikroszkópot, Neil Armstrongot egy ZEISS objektívvel fotózták le, a világon legyártott csipek 80 százaléka ZEISS optikai rendszeren keresztül készül, de a német cég két technikai Oscar-díjjal is büszkélkedhet. Ernst Abbe és Carl Zeiss közös cége idén ünnepli 175 éves születésnapját.
Az éves árbevétel 11 százaléka: ennyit költ jelenleg kutatás-fejlesztésre a ZEISS, de a német cég munkatársainak több mint tizede is innovációs területen dolgozik. Ezt egyrészt alapítói célkitűzésük, másrészt működési struktúrájuk miatt tudják megtenni.
„Élvonalbeli kutatás-fejlesztés, extrém minőség és precizitás, valamint társadalmi felelősségvállalás: ezek voltak Ernst Abbe és Carl Zeiss célkitűzései a ZEISS megalapításánál, amit azóta is mindenki maximálisan tiszteletben tart a cégnél” – fejti ki Rósa Gergely, a ZEISS Vision Care regionális kereskedelmi igazgatója. Ezek már a kezdetekben sem csupán szavak voltak: a ZEISS-nél már 1888-ban bevezették a nyolcórás munkaidőt, amit a betegállomány és a fizetett szabadság követett.
Mindezt a cég felépítése teszi lehetővé. „Miután Carl Zeiss elhunyt, Ernst Abbe létrehozta a cégtársa nevét viselő alapítványt, ami mai napig a ZEISS cégcsoport tulajdonosa. A képződő nyereséget így nem részvényesek veszik ki, hanem az alapítványhoz kerül, ami visszaforgatja azt a cégbe, esetleg külsős kutatás-fejlesztésekbe” – mondja el Rósa Gergely. A társadalmi felelősségvállalás Magyarországon is fontos szerepet játszik a márka életében. A 175. születésnap apropóján például az itt novemberben eladott ZEISS SmartLife szemüveglencsék után egy pár lencsét adnak ajándékba egy rászoruló gyermeknek, több százukat segítve ezzel hozzá az éleslátáshoz.
A ZEISS innovációjának fókusza minden, ami optika, ez köti össze négy önálló üzletágukat is. A fejlesztéseket mindig a vásárlói igények indukálják: szemüveglencsék terén a kijelzőkből érkező káros kékfényt szűrő megoldásokat fejlesztettek, a pandémia idején pedig egy antivirális hatású lencsebevonatot vezettek be, ami elpusztítja a felületére érkező baktériumok és vírusok 99,9 százalékát. „A lencsék közül a különböző távolságokra éleslátást biztosító progresszív lencsék a legfontosabb termékkörünk, a viselési szokások ugyanakkor érezhetően megváltoztak. Régen beültünk egy fotelbe és regényt olvastunk, ma az emberek a mozgólépcsőzés közben is előveszik okostelefonjukat, hogy ránézzenek az üzenetekre. Ezt az életmódbeli változást a szemüveglencséknek is le kellett követniük, és már úgy alakítjuk ki a távolra látó és az olvasózónákat, hogy azzal biztonságosan lehessen közlekedni és a telefont is böngészni” – avat be a részletekbe a kereskedelmi igazgató.
A ZEISS 30 éve van jelen Magyarországon, Mátészalkán egy szemüveglencséket és más optikai eszközöket készítő gyárral is büszkélkedhet, amelyben az elmúlt két év során 400-ról 650 főre bővült az állomány. Ezen túlmenően Budapest egy regionális kereskedelmi központja a ZEISS-nek, ahonnan 27 országot szolgálnak ki szemüveglencsékkel” – meséli Rósa Gergely, aki 24 éve dolgozik a ZEISS-nél. „Van olyan kollégám, aki nálam is régebb óta van a cégnél, de rajtunk túlmenően sem jellemző a nagy fluktuáció. Ez egy megbízható, német vállalat, az emberek pedig – legyenek akár munkatársak, akár vásárlók – értékelik ezt.”
Ez nem sorrend, „csak” egy lista: az első és a Forbesban debütáló Bridge Booklist. Vállaltan szubjektív, hagyományteremtő céllal mostantól minden évben összeállítandó lista ötven olyan üzleti könyvről, amelyik az értékvezérelt üzleti mentalitás, a vezetői szemlélet, a fenntartható és jövőálló működés felé irányítja olvasóit. A könyveket kilencvenkét gyakorló céges és civil vezető, a magyar vállalkozók által alapított nonprofit Bridge Budapest tagjai ajánlották, mert megfogták őket, formálták a látásmódjukat, építkeztek belőlük. A kilencfős kuratórium a saját olvasmányélményei mellett az ő ajánlásuk alapján állította össze az első Bridge Booklistet. Íme, az ötven cím, és a kilenc kurátor kedvencei.
A játékipar évről évre rekordméretűre duzzad, kiváltképp a covid okozta bezártság és az új generációs konzolok, a Playstation 5, az Xbox Series X és S megjelenése óta. A járvány közepette mégis komoly fejtörést okoz, ki hogyan szállítsa le időben – az iparágban súlyos gondnak számító crunch, azaz betegre túlóráztatás nélkül – most készülő címeit. Gyakori volt, hogy 2020-ról 2021-re halasztottak megjelenéseket, ahogy most épp 2021-ről 2022-re is. Összeállításunk nem egy tagja részesült ebben a bánásmódban.
Klément Éva és Nádasy Zoltán parányi belvárosi üzletében hazai és külföldi tervezők természetes anyagokból készült, kis szériás portékái sorakoznak a polcokon. Éppen olyan a miliő, mintha a nagymama tipp-topp otthonában lennénk.
Idén augusztusban újabb áttörést ünnepelhetett a magyar űripar: Föld körüli pályára állt a C3S műholdfejlesztő első – a magyarok ötödik – kisműholdja, a Radcube. Az Európai Űrügynökséggel közös nemzetközi koprodukció után elérkezhet a fordulópont a vállalkozás életében: a sikeres technológiai demonstráció után a hamarosan megjelenő, valódi üzleti igények kiszolgálására készülnek.
